Magyarország telis tele van szebbnél szebb csodákkal, közeleg az ősz, most már nem a nyaralásé a főszerep, hanem a kirándulásé! Éppen ezért mutatok most nektek 5 + 1 kihagyhatatlan magyar vidéket, amit érdemes látnotok élőben!
1. Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, valamint folyásiránya nyugat-keletiről észak-délire változik. Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. A Dunakanyar (kultúr táj) szerepel a világörökségi várományosi (jelölti) listán. Valószínűleg a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneinek összevonásával. 2006 óta a Dunakanyar védőszentje Szent Hedvig, lengyel királynő.
A Duna áttöréses völgyre jellemző, változatos hegyvidékektől övezett. Szépen gondozott parkerdők, vadrezervátumok , természeti ritkaságok, hazai viszonylatban fontos klimatikus folyóparti üdülőhelyek, szigetek, vízi-, és télisport lehetőségei együttesen alkotják természeti értékeit. A következő oldalon bemutatom a többi csodálatos magyar vidéket is!
Balaton-felvidék
A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík a Bakony és a Keszthelyi-fennsík között. A Bakonytól aveszprém–nagyvázsony–tapolcai törésvonal választja el. A Balaton-felvidék egyenetlen, 150–200 méterrel a tó fölé emelkedő fennsík, amelyet túlnyomórészt permi és triász kori üledékek alkotnak. A 300 méter fölé emelkedő magaslatokat a lepusztulásnak ellenálló tűzköves mészkő alkotja. A legmagasabb kiemelkedések a Som-hegy 440 méter, a Recsek-hegy 430 méter, a Nagy-Gella 419 méter, Hideg-hegy 397 méter, és a Kisbükk 376 méter a Veszprémfajsztól a Káli-medencéig húzódó északi vonulatban.
A part fölé emelkedő déli vonulat nem ilyen magas: a Vörösberény fölötti Megye-hegy 307 méter, Csákány-hegy 327 méter, Felső-hegy 315 méter, Keresztfa-hegy 349 méter, Nagyles 317 méter, Hegyestű 337 méter, Őrsi-hegy 304 méter. A Balaton-felvidék szerkezeti mélyedéseit rendszerint fiatalabb puha rétegek töltötték ki, amelyek egy részét a lepusztulás eltávolította. A községek általában ezekben a kis termékeny talajú medencékben épültek fel (Balatonszőlős, Pécsely, Tótvázsony, Nagyvázsony, Mencshely, Monostorapáti, Köveskál, Kővágóörs). Kővágóörs északi szegélyén több km hosszúságban húzódott a híres kőtenger, amelyet nagy részben már kibányásztak, legszebb részei már csak Szentbékkálla határában láthatók.
Dobogó-kő
A Dobogó-kő népszerű kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye (Dömös) és Pest megye (Pilisszentkereszt) határa. Pilisszentkereszttől északra, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, a Balti-tenger szintje felett 700 méter magasan fekszik, Budapest és Esztergom között, nagyjából félúton. Tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető. Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágott völgyek vannak, például a Rám-szakadék. Dobogókőn áthalad az Országos Kéktúra útvonala.
Következő oldalon folytatom!
Forrás: Wikipédia
