Több száz ezer Forint összdíjazású blogverseny és fotópályázat, több, mint 30 nyereménnyel! Myer Te is idekattintva!
Magyar felirat - külföldi terméken
Az áruházláncokban egyre több a magyar feliratokkal ellátott, ám külföldről származó csomagolt burgonya. Ezek a termékek küllemre is nagyon hasonlítanak a magyar krumplihoz, így az áru eredetéről csak az apróbetűs feliratról tájékozódhat a fogyasztó. "Kevesen olvassák el az apróbetűs részt, ezért úgy döntöttünk, egyedi, nagyméretű emblémával látjuk el a magyar földben termett burgonyát. Így könnyebben válogathatnak azok a vásárlók, akik azonos minőségű termékek esetén a hazai áruhoz ragaszkodnának" - nyilatkozta lapunknak dr. Szentirmay András, az OBTT elnöke. Az egyedi emblémát a terméktanács tagjai használhatják majd.
Idén sem lesz drágább a krumpli
A betakarítás időszakában idén sem szökött magasra a burgonya felvásárlási ára. Kristófi Sándor, szabolcsi termelő például csupán harminc forintért tud túladni termésén, miközben a burgonya önköltsége kilónként átlagosan harmincöt-harmincnyolc forint.
"A csomagolt burgonya átadási ára az áruházláncokban tavaly ilyenkor átlagosan hetvenkét forint volt. Jelenleg három-öt forinttal olcsóbban veszik át a krumplit. A csökkenés oka, hogy a betakarítás még nem fejeződött be, a termék ára pedig rendszerint ilyenkor a legalacsonyabb. Azok a termelők, akik nem rendelkeznek tárolóval, még a fagy beállta előtt próbálnak túladni termésükön, így sokszor nyomott áron kénytelenek értékesíteni a burgonyát. Ez erősen visszahat az árakra" - magyarázza Szentirmay. A betakarítás után általában leáll a csökkenés és a termelői ár fölfelé kezd kúszni.
A kialakuló árszint a készletek mennyiségétől függ. Előzetes jelzések szerint idén a tavalyihoz hasonló - vagy annál valamivel jobb - lesz a burgonyatermés, pontos adatokkal azonban még az elnök sem tud szolgálni. Szerinte - ha ugyanannyi krumpli termett, mint az előző évben -, valószínűleg elérjük a korábbi árszintet, további áremelkedésre azonban nem számít a szakember.
Románoké lehet az idei felesleg?
Az itthon termett krumplit jellemzően Magyarországon értékesítik a termelők; kivételek persze akadnak. Ha a termés mennyisége meghaladja a hazai igényeket, vagy a környező országokban az ottani szükségletnél jóval kevesebb burgonya termett, exportra juthat a termés egy része. Tavaly például a gyengébb hozamot produkáló Románia vezette le a magyarországi felesleget. "Pontos adatokkal még nem rendelkezünk arról, hogy az idén mennyi burgonya termett keleti szomszédunknál. Az azonban valószínű, hogy ez az év sem sikerült nekik túlságosan jól" - fogalmazott a szakember.
A burgonya termőterülete 2004 óta folyamatosan csökken Magyarországon. Míg uniós tagságunk kezdetekor a vetésterület ötvennégyezer hektár volt, most mindössze huszonegy-huszonkétezer hektár. A csökkenés az elnök szerint nem magyar sajátosság: az utóbbi években más államok vetésterülete is erőteljesen zsugorodott, a fejlődő országok folyamatos termésbővülése mellett. Ez valószínűleg a termelés színvonalának növekedésével és a termésátlagok javulásával magyarázható: ami régebben ötvennégyezer hektáron termett, annak előállítására most fele akkora terület is elegendő.
A csökkenésben annak is szerepe lehet, hogy más növények termelése esetén több támogatáshoz juthatnak a gazdák. Ugyancsak hozzájárulhat a vetésterület zsugorodásához, hogy a burgonyatermelés olyan, speciális eszközöket igényel, amelyek más növénykultúrában nem használhatóak. További gondot jelent, hogy ez a tevékenység igen sok pénzt köt le. Egy hektár burgonya előállítására - a termelés intenzitásától függően - 1,2-2 millió forintot kell költenie a gazdának hektáronként, és ebben még nincsenek benne a tárolási költségek. Mindezek hatására a burgonyatermelők más növény előállítására állnak át.
