Országos szinten az elemi károk okozta terméskiesés és kár igen vegyes képet mutat. Néhány megyében, így Baranya, Tolna, Vas, Zala megyékben nem, vagy minimális mértékű volt az elemi kár, ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú megye rendkívül nagy elemi károkat szenvedett, különösen a fagykár volt jelentős. Ezekben a legnagyobb kárt szenvedett megyékben az összes elemi kárból a fagykár több mint 80 %, és ennek is több mint háromnegyede a gyümölcsösöket és a szőlőültetvényeket érintette.
A Magyar Agrárkamara 20 területi kamaráján és a mintegy kétszáz fős tanácsadói hálózatán keresztül az elmúlt héten átfogó, az ország egész területére kiterjedő reprezentatív felmérést végzett az elmúlt év telén és idén tavasszal kialakult elemi károk mértékéről, és területi eloszlásáról.
A felmérésbe vont területeken mintegy 241 706 hektárt érintett valamilyen elemi kár, ennek közel hatvan százaléka szenvedett aszály, 40 százaléka fagy és 1 százaléka viharkárt.
Összegszerűen az általunk felmért területen a kár 42,93 milliárd forintot tesz ki. Tekintettel arra, hogy az általunk végzett felmérés nem teljes körű, ezért becslésünk szerint az országos kárérték ennek az összegnek a két-háromszorosát is eléri.
A gazdák likviditási helyzetének stabilizálására a Magyar Agrárkamara az alábbi intézkedések meghozatalát tartja szükségesnek:
A felmérésbe vont területeken mintegy 241 706 hektárt érintett valamilyen elemi kár, ennek közel hatvan százaléka szenvedett aszály, 40 százaléka fagy és 1 százaléka viharkárt.
Összegszerűen az általunk felmért területen a kár 42,93 milliárd forintot tesz ki. Tekintettel arra, hogy az általunk végzett felmérés nem teljes körű, ezért becslésünk szerint az országos kárérték ennek az összegnek a két-háromszorosát is eléri.
A gazdák likviditási helyzetének stabilizálására a Magyar Agrárkamara az alábbi intézkedések meghozatalát tartja szükségesnek:
- Az agrárkár-enyhítési rendszerhez való csatlakozás lehetőségének - meghirdetett július 15-i határidőig történő - megnyitásával egyet értünk.
- A Magyar Agrárkamara ezúton is felkér minden gazdálkodót, hogy a közös szolidaritás jegyében minél több gazdálkodó – a kárt nem szenvedettek is – lépjen be a kárenyhítési alapba. A kárt nem szenvedett gazdálkodók felelőssége a közösségvállalás a többiekkel, hiszen sújtott és sújthat valamennyiünket belvíz, fagy vagy aszálykár. Az alap hosszútávon minden gazdálkodó érdekét szolgálja, így annak feltöltése közös elemi érdekünk.
- A termelőknek hosszú lejáratú, kedvezményes, kamattámogatott hitelt kell biztosítani ahhoz, hogy az elmaradt jövedelem mellett is képesek legyenek gazdálkodásuk fenntartásához és a szükséges fejlesztések megvalósítására, különös tekintettel az EMVA pályázati forrásokhoz való hozzájutáshoz szükséges önrészre. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az új pályázatoktól ne essenek el a kárt szenvedett gazdák azért, mert a fagy, vagy aszály miatt nem tudják biztosítani az önrészt.
- Ehhez szükséges a SIKERES MAGYARORSZÁGÉRT AGRÁR FEJLESZTÉSI HITELPROGRM átalakítása. Szükségesnek tartjuk, hogy a hitelprogram által megfogalmazott célok közé hangsúlyosan kerüljön be fagy és aszálykárt szenvedett mezőgazdasági vállalkozások tőkehelyzetének javítását célzó program, amely lehetővé teszi gazdaságmérettől függetlenül az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára az átmeneti likviditási gondok enyhítését.
- Az agrárforrás hitel keretében a vállalkozások tőkehelyzetének erősítésén belül az a regisztrált, támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő, akinek elemi kára (fagy, vihar, aszály) keletkezett, az árhidaló hitelként juthasson hitelhez a meghirdetett kondíciókkal likviditási gondjainak enyhítésére.
- A hitel futamidejét célszerű legalább 15 évben, 3 éves türelmi idővel és maximum 15 százalékos (beruházási hitelekre) önrésszel meghirdetni, hiszen csak ebben az esetben lesznek képesek a gazdálkodók felvállalni - a mezőgazdálkodást eddig is jelentősen megterhelő hitelállomány mellé - ezt az újabb hitelt.
- Az utóbbi években az öntözés drasztikusan visszaszorult Magyarországon. Szükségesnek tartjuk, hogy a vízhasználati díj mellett kerüljön eltörlésre, vagy minimális szinten történő meghatározásra a vízdíj is. Az EMVA pályázati lehetőségek közül pedig már idén minél hamarabb meg kell jelentetni azokat a pályázatokat, amelyek az öntözési infrastruktúra fejlesztését teszik lehetővé.
- A közvetlen támogatások garanciája mellett a hitelt nyújtó pénzintézetek adjanak 50 százalékos kamatkedvezményt azoknak az elemi kárt szenvedett termelőknek, akik csatlakoznak a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerhez. Ez a rendszer kockázatmentes, biztos fedezettel rendelkező hitel lenne, ami egyben a közös felelősségvállalásra is ösztönözné a gazdálkodókat.
- Jelentős könnyítést jelentene, ha az elemi kárt szenvedettek részben, vagy egészben mentesülhetnének az (AVOP, NVT…) beruházási támogatások foglalkoztatási kötelezettségei alól. Emellett célszerű az EU felé kezdeményezni, hogy a legsúlyosabb kárt szenvedett megyékben a kormány, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium koordinálásában indíthasson munkahelymegtartó támogatásokat nemzeti vagy Uniós fejlesztési forrásokra alapozva.
Forrás: www.agrarkamara.hu
