Kökény
Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona, egy-négy méter magasra nő meg, lombhullató. Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas, szeptember környékén érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű, éppen ezért gyűjteni akkor érdemes, amikor a dér már megcsípte, ekkorra ugyanis megpuhul, és nem lesz annyira fanyar, sőt, inkább enyhén édes ízűvé válik. De ha nem szedjük, akkor a madarakat fogja boldoggá tenni! Korábbi cikkünket ide kattintva olvashatod el, ahol mindent elmondunk a kökényről!
Galagonya
A galagonya tövises cserje vagy fa, termése almatermés, mely a vacok megduzzadásával keletkezik, termésfala nagyon kemény. Több mindent szeretnél tudni a galagonyáról? Kattints ide, és olvasd el korábbi írásunkat!
Berkenye
A berkenye virágai lapos bogernyőben nyílnak, melyből kerek termései élénkvörös színben érnek be. A Sorbus aucurparia var. edulis termése emberek számára is ehető, ezért leginkább ezt szokás termeszteni. A termések általában ősszel érnek be, a dércsípte bogyókat gyűjtik, és száraz, napos helyen szárítják. A berkenyéről is írtunk már bővebben, kattints ide és olvasd el cikkünket!
Fehér eperfa
A fehér eperfa akár tízméter magasra is megnövő fa, aminek sűrű lombozata védelmet nyújt a madarak számára. Gyümölcsei rövid kocsányon fehérek, néha halvány rózsaszínűek. Folytonérő, az első és utolsó lehullott szemek között akár másfél hónap is eltelhet. Érése június-július között jellemző. A fehér eperfát korábbi cikkünkben mutattuk be bővebben, kattints ide, ha el szeretnéd olvasni!
Kányabangita
A kányabangita 2-5 méter magasra növő cserje, melynek termése borsónyi, gömbalakú, üvegesen fénylő piros, húsos, csonthéjas.
Napraforgó
A napraforgót nyáron is kedveljük, mivel hatalmas tányérjai nagyon szépek, és még a rovarok számára is hasznosak. Ugyanakkor ősszel és télen is érdemes foglalkozni a napraforgóval, mivel ilyenkor a madarak örülnek neki a legjobban, számukra olyan ez a növény, mint egy büféasztal. Nálunk többnyire csapadákos az ősz és a tél, ezért érdemes a napraforgó fejét levágni érés után, és hagyni, hogy megszáradjon egy védett helyen. Ezután a madarak elvégzik a dolgukat és jól laknak majd.
Magyal
A magyalok többsége örökzöld, csak néhány faja lombhullató. Bogyói számos madár és növényevő gerinces kedvelt csemegéje. Termése élénkpiros, 8-10 milliméter hosszúságú, a csúcsa bemélyed. Fontos tudni, hogy az emberek számára mérgezők a bogyói!