A lisztharmat hatalmas károkat okozott a szőlőtermésben. A NÉBIH szerint viszont nemcsak az időjárás tehet a kórokozók elterjedéséről, hanem a gazdák késlekedése is, mert túl későn láttak hozzá a növényvédelemmel kapcsolatos feladatoknak.
Az idei év nem volt egyszerű, meglehetősen csapadékos és párás volt, viszont éppen emiatt rettentő nagy károkat okozott. Viszont nem az eső okozta a legnagyobb problémát, hanem a lisztharmat nevű járvány. A károk következménye 10 milliárd forintos terméskiesés. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felmérései szerint a lisztharmat a kiskertekben akár a szőlőtermés több mint felét is kiirthatta, vagyis 50-75 százalékos kárt okozott, az üzemek pedig 25-35 százalékos veszteséget köszönhetnek ennek a fertőzésnek. A termelők esetében a kár 100-150 ezer tonnával kevesebb szőlőt jelent.
A HNT augusztus közepén készített egy felmérést, ami alapján idén 390 ezer tonna szőlőtermést vártak a termelőktől. Viszont ha nincsenek ezek a károk és a 100-150 ezer tonna kiesés, akkor akár 500-550 ezer tonna szőlőt is termelhettek volna, amiből jóval nagyobb mennyiségű bort lehetne készíteni: legalább 3,5 millió hektolitert az idei 2,7 millió helyett. A HNT a 80-90 forintos kilónkénti felvásárlási ár mellett gondolja úgy, hogy a szőlőgazdáknak legalább 10 milliárd forintos veszteséggel kell számolniuk. Bár a túl sok termés se biztos, hogy jó lett volna, mert az meg lehet, hogy lehúzta volna az árakat.
A NÉBIH szerint a lisztharmat az egész országra kiterjedt és hatalmas károkat okozott. A lisztharmatra leginkább érzékeny szőlőfajták, mint a kékfrankos, a kadarka, a kék oportó, az olaszrizling és chardonnay szinte tömegesen pusztultak. A hivatal szerint a károk leginkább Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyét sújtották, a HNT szerint viszont Balaton-felvidék sínylette meg leginkább a lisztharmat járványt. A NÉBIH szerint sok mindenről az időjárás tehet, azonban a gazdák eljárása is hozzájárult ezekhez a károkhoz.
Mivel nem volt telünk és a tavasz is túl korán köszöntött be, ezért a kórokozókat nem viselte meg túlzottan az áttelelés időszaka. Ráadásul túl korán kezdődött a tavasz, így a szőlő is gyorsan fejlődött, ezért sok helyen elkéstek a gazdák a zöld munkával, ami azt jelenti, hogy sok helyen nem távolították el időben a szőlőt körülvevő növényállományt. Ez is csak a lisztharmat malmára hajtja a vizet, mivel nem járja át rendesen a szél a szőlőültetvényeket, ezért meleg és párás levegő alakul ki. Ehhez még hozzájön a meleg, csapadékos idő és már kész is a baj. A gomba imádja az esős, meleg és párás időt, éppen ezért tudta így letarolni a szőlőtermést az egész országban.
Ráadásul a helyzet súlyosságát növelte, hogy a gazdák nem is voltak felkészülve erre az esős nyárra, mivel az utóbbi időkben inkább az okozott gondot, hogy alig volt csapadék és hatalmas kánikulák voltak. Sokan nem számítottak arra, hogy idén nyáron ilyen lesz az idő. A NÉBIH szerint ezentúl jobban kell gondoskodni a növényvédelemről, akár a szüret után is.
Forrás: Eu-info
