Napraforgótermelés
A napraforgótermelés növekedését segíti továbbá néhány, az étkezési szokások változásából, fejlődéséből adódó változás, mint például az egészségesebb olajminőség (olajösszetétel) iránti igény határozott növekedése, hisz tudnivaló, hogy az ún. magas olajsavas – HO – napraforgók összetétele, minősége a legkívánatosabb az összes elérhető növényi és állati olajok, zsírok közül.
Termésbiztonság
Az ágazat további fejlődését támogatja a továbbiakban az is, hogy napjainkban rendkívüli módon felértékelődött a termésbiztonság kérdése az utóbbi években érzékelhetően megváltozott termesztési körülmények, az egyes évjáratokban tapasztalható szélsőségek következményeként. A termelők is szembesülnek azzal a többéves tapasztalattal, hogy a napraforgó sokkal jobban tolerálja az utóbbi években egyre nagyobb gyakorisággal előforduló száraz-aszályos évjárati hatásokat, mint a többi növény. Ennek bizonyításaként említhetjük akár az elmúlt, 2007. évet, amikor is a napraforgó terméscsökkenése országos viszonylatban az előző évi csapadékosabb évhez viszonyítva „csak” 20%-os, míg a kukorica és a búza legalább 50%-os termésveszteséget szenvedett el. De ha a szélsőséges termesztési és technológiai tényezőket is magába rejtő országos átlag helyett a nagyobb figyelemmel és igényességgel folytatott üzemi kísérleti termeléseket vesszük összehasonlítási alapul, akkor a termésveszteségről nem is kell beszélnünk, hisz kiterjedt üzemi kísérleteink átlaga úgy termésben, mint olajtartalomban elérte a sokkal jobbnak mondható korábbi évjárat eredményeit.
A növényfaj genomja által meghatározott nagyobb alkalmazkodóképesség mellé természetesen a nemesítők is igyekeznek hozzáadni a maguk tudományát, speciálisan a termésbiztonságot növelő morfológiai-fenológiai és fiziológiai célzott javításokkal.
Melyek a fő nemesítési célkitűzéseink?
1. A hibridek szárazságtűrésének és ezzel együtt a termelés biztonságának javítása
2. A hibridek termőképességének javítása
3. A napraforgó technológiájában kulcs-szerepet játszó gyomirtási lehetőségek javítása – herbicid-rezisztens változatok előállításával
4. Az olajtartalom mennyiségének és az olaj minőségének javítása a napjainkban erőteljesen megnövekedett magas olajsavas hibridek iránti igény alapján.
5. A betegségekkel szembeni rezisztencia/tolerancia javítása figyelembe véve a klímaváltozás hatására, vagy az átlagosnál melegebb és szárazabb évjáratokban markánsan fellépő újabb betegségekre való ellenállóképességet is. (2007-ben éppen az eddig nem, vagy csak jelentéktelen mértékben fertőző Macrophomina Phaseolina domináns megjelenésének lehettünk tanúi, mely a mediterrán- szubtrópusi viszonyok jellemző napraforgó betegsége!)
Fejlődés
Egyik legjelentősebb fejlődés éppen ezen a területen következett be, hisz mára valamennyi új fajtajelölt már rezisztens a környezetünkben oly általános és rendkívül veszélyes kórokozó, a Plasmopara heliantii-val szemben. Ezen túlmenően sorra jelennek meg a hazai területeken még csak elvétve, de a szomszédos országokban, vagy azok egyes régióiban a legnagyobb veszedelemnek számító szádor (Orobanche) rezisztens változatok. S bár az ugyancsak veszélyes és egyes évjáratokban komoly károkat okozó Sclerotinia és Diaporte (=Phomopsis) ellen még nem találták meg a tökéletes rezisztenciát, de a céltudatos szelekciós és egyéb speciális nemesítési módszerekkel sikerült jelentős javulást elérni hibridjeink toleranciájában.
A fentiekben megfogalmazott nemesítési célok megvalósításáért hozott céltudatos munka és jelentős anyagi áldozatok árán sikerült elérni, hogy a MONSANTO talán még soha ilyen erős portfolióval és kedvező ajánlásokkal nem tudott kiállni Vevői elé, mint éppen most. A 2008-as szezonra első ízben meghirdetett ún. Excluzív Technológiai Csomagunk arról győzheti meg Vásárlóinkat és Termelőinket, hogy az elmúlt évek nemesítési és fejlesztési munkájának eredményeként olyan innovatív termékeket tudunk kínálni, melyek valódi hozzáadott értéket jelentenek. A hozzáadott érték hagyományos hibridjeink esetében (PIKASOL, RUMBASOL) az élenjáró termőképességében, a versenytársakéhoz viszonyítva magasabb szintű betegség-ellenállásban, az átlagosnál magasabb olajtartalomban, HO hibridjeink esetén pedig az előbbieken túl még a megbízhatóan magas olajsavtartalomban mutatkozik meg. Hogy a paletta teljes legyen, éppen idén bocsátjuk első ízben a termelésbe – természetesen széleskörű vizsgálatok után- az ún. IMI, azaz imazamox-rezisztens napraforgónkat (FLEXISOL-CL), melynél a hozzáadott érték a hibrid nagy és megbízható teljesítményén kívül az a posztemergen beavatkozási lehetőség, mely rugalmassá és biztonságossá teszi a napraforgó termelését az egyik legjelentősebb terméscsökkentő faktor: a gyomkártétel kiküszöbölésével, de legalábbis jelentős csökkentésével.
Szolgáltatásaink körét és ezzel a termelés biztonságát növeli az az első ízben felkínált rovarölőszerrel is csávázott vetőmag, mellyel elősegítjük a rendkívül veszélyes korai kártételek kivédését. Mindezt alapáron és a legértékesebb hibridjeink esetében.
A kiváló genetika és az azt hordozó kiváló minőségű vetőmag azonban a sikeres napraforgótermesztés csak egy tényezője. A kísérleti és a nagybani termesztési eredmények közötti meglehetősen nagy különbség – sokszor akár 40-50% – azt bizonyítja, hogy a fajta genetikailag meghatározott potenciálja csak akkor tud igazán realizálódni, ha a termesztés folyamán szakmai-tudományos alapokon döntünk a fajta sorsáról, termesztéstechnológiájáról. Tekintsük át a legfontosabb technológiai mozzanatokat, melyek nagymértékben befolyásolják a termesztés sikerét.
Termelés technológia
A termelési technológia kulcsfontosságú elemei közül a napraforgónál különösen nagy figyelmet érdemel a helyes vetésforgó kialakítása. Még az új generációs, és a régebbieknél egészségesebb hibridek esetén is minimum 4 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy ugyanazon a táblán újra napraforgót vethessünk.
A termesztés méretbeli igényeit figyelembe véve a napraforgó kifejezetten a nagy táblák, s ezáltal inkább a nagyüzemek növénye elsősorban a deszikkálási igény, s az azzal együttjáró veszélyek miatt.
Talajművelés
A talajművelésben a jó kultúr-állapot, az egyenletes mélységű, tömör alapú magágy a legfontosabb követelmény. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy sikerrel termeszthető az energia- és talajkímélő, forgatás nélküli rendszerben is.
A tápanyagigény tekintetében az okszerű, hatékony és egyben környezetkímélő megoldásokat kell követnünk. A napraforgó – olajosnövény lévén – igényes a foszforra, és növényvédelmi okokból a káliumra is. Napraforgóban kerülendő az egyoldalú Nitrogén trágyázás – a betegségek iránti fogékonyságot növeli – viszont érdemes figyelmet fordítani a mezo- és mikroelemek, elsősorban a magnézium, és a bór biztosítására.
A napraforgóvetéshez lehetőleg szívórendszerű, szemenként vető pneumatikus vetőgép nélkülözhetetlen a gépesítési technológiában.
Növényvédelem
Növényvédelmi szempontból a napraforgó rendkívüli odafigyelést és szakértelmet igényel, talán ez a technológia legkényesebb pontja.
A napraforgó gyomirtása régóta különösen nehéz feladat, hisz ez idáig a kétszikűek ellen állománykezelésben alig volt felhasználható herbicid. Az utóbbi évek nagy előrelépése az a nemesítési siker, mely hagyományos nemesítési eljárások alkalmazásával herbicidrezisztens változatokat – IMI, SU – hozott létre, s ezáltal hatékonyan kitágította a kelés utáni beavatkozások lehetőségét. Az imazamox- és a Granstar rezisztens napraforgó változatok megjelenése már napjainkban is nagy áttörést jelentenek, és szerepük várhatóan tovább növekszik a jövőben a napraforgó sikeres gyommentesítésében.
A jó egészségi állapot biztosításában elsősorban a gombás megbetegedések elleni hatékony védekezés a siker alapja.
A gombák elleni védelmet agrotechnikai eszközökkel is módunkban áll elősegíteni. Gondolunk itt elsősorban az okszerű nitrogéntrágyázásra, a megfelelő tőszámra – tőszámkísérleteink alapján egyértelműen bizonyított, hogy az 55.000 tő/ha fölötti tőállományokban a gombák okozta fertőzés ugrásszerűen megnő (3. ábra)– és az optimális vetésidő alkalmazására. Kísérleti tapasztalat, hogy a túl korai vetés napraforgóban sem követendő, mert lehetőséget adunk a gombák korai fertőzésére, s így további kémiai szerekkel való beavatkozásra lesz szükség.
A kívánatos agrotechnika betartása mellett is általában szükség van legalább egy preventív és/vagy egy virágzást követő gombaölőszeres kezelés végrehajtására .A BASF fejlesztőivel közösen végzett kísérleteink tanúsága szerint a fungicides beavatkozás elsősorban a betegségekre érzékeny hibridek esetében hoz mérhető és jelentős javulást a termésben, az ezerkaszat-tömegben.
A technológia utolsó fejezete a napraforgóban a deszikkálás és a betakarítás, mely komoly veszteségek forrása lehet. A napraforgó deszikkálása általánossá vált, ezért mindenekelőtt a helyes kezelési időpont megválasztása fontos, hisz a biológiai érettség kivárása, s ezzel a terméskiesések elkerülése mindenképpen kívánatos.
A Monsanto az elmúlt években nemcsak megnövelt nemesítési befektetéseivel, a közép- és kelet-európai helyszíni nemesítés tudatos erősítésével, hanem a technológiai kutatásokkal is igyekszik szolgálni a hazai napraforgó termesztés fejlődését. Nemcsak kiterjedt kis- és nagyparcellás fajtakísérleti hálózatot üzemeltetünk, de nagyszámú agrotechnikai kísérletet is végzünk, hogy szakembereink hasznos tanácsokkal, úgymond agroszervizzel is szolgálhassanak. Mire egy-egy új hibrid a termelésbe kerül, azt az agrotechnikai vizsgálatokból – vetésidő, tőszám, műtrágyázási, gyomirtási fungicides kísérleteinkből – nyert információkkal ellátva tudjuk termelésre ajánlani.
Most, az új termelési ciklus megkezdése előtt célszerű és nem haszontalan számbavenni a termesztéstechnológia általunk kézbentartható tárházát, érdemes egy kis időt szánni a gondos és tudatos felkészülésre, és érdemes elbeszélgetni, konzultálni a Monsanto kereskedelmi hálózatának képviselőivel, akik hasznos tanácsokat adhatnak a legmegfelelőbb hibrid kiválasztásához, és az arra illeszthető fajtatechnológia irányvonlaihoz. Forduljanak hozzájuk bizalommal, mert a MONSANTO szívügyének tekinti a hazai napraforgó termesztés eredményességének támogatását , és arra törekszik, hogy mind a biológiai alapok innovatív javításában, mind pedig a termesztési technológia hatékony fejlesztésében az úttörők között legyen!
Forrás: Agrárágazat
