Magyarország telis tele van csodálatos helyekkel, számomra a víz létfontosságú, főleg azért, mert annyira jó a tóparton sétálgatni, nézni a naplementét vagy éppen csak egy kávét meginni nyugodtan, távol a város zajától. Remélem, ti is szeretitek a tavakat, éppen ezért most megmutatom nektek a számomra legkedvesebb helyeket kis hazánkban.
Az igaz, hogy nincsen még strandidő, de kirándulni már igenis lehet, nem olyan régen bemutattuk nektek a legkedveltebb magyar kirándulóhelyeket, amiket ide kattintva megismerhetsz te is, most pedig folytatjuk a sort a legszebb, legcsodálatosabb magyar tavakkal.
Nagyon jó érzés már ilyenkor is kiülni a tópartra, horgászni, kávézni, vagy éppen bográcsozni, de még körbesétálni is fantasztikus élmény. A következő lista szubjektív, mindenkinek más tetszhet, de nekem a következő öt tó a legkedvesebb, ezeken a helyeken töltöttem a legromantikusabb estéket, a leghangulatosabb napokat, estéket, egy szóval imádom mindent, nézzük, melyek a számomra legkedvesebbek, a következő oldalon folytatom!
5 csodaszép magyar tó
Öreg-tó
Az Öreg-tó Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében, Tata városban található. Mesterséges eredetű, az ország legrégebbi halastava. Imádom ezt a tavat, nem tudom szavakkal elmondani, hogy mennyire, legalább két hétvégét töltünk itt évente családdal, barátokkal. Olyan nyugodt a környezete, csendes, a környék hangulatos, a tó körbesétálása nem okoz gondot, mégis mesebeli a látvány. A tó Tata közepén helyezkedik el, háromnegyed részben körülöleli a város, a déli és délnyugati oldalán erdős területek találhatók.
A tavat tápláló Által-ér délkeleti irányból folyik be és öt ágon távozik észak felé a városon át. 2006-ban megállapodást kötött Tata és holland partnervárosa, Alkmaar önkormányzata, az Által-ér Szövetség és az IVN HAL civil környezetvédelmi egyesület a tó és környezetének megtisztítása érdekében. „A program legköltségesebb (…) része az Öreg-tó iszapkotrása.” A korábbi „ötven évben körülbelül egymillió köbméter, műtrágyákkal szennyezett anyag gyűlt fel a tóban. Amíg ezt el nem távolítják, addig nincs jelentős hatása a tóba jutó víz tisztításának.” Később az „Által-eret először egy húsz hektáros tavon vezetnék keresztül”, ami 90%-os hatásfokkal, biológiai úton tisztítaná meg a patakot. 2005-ben a tó forrásainak egy része újjáéledt, mára már a vízszint emelkedés 15%-ért felelősek.
Hévizi-gyógytó
A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európalegnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette.
Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tótőzegmedrű forrástó. A Keszthelyi-hegység nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett.
Különlegességét növeli még az a páratlan természeti látvány, ami az odalátogatót fogadja: a park közepén elhelyezkedő csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfaja (Nymphaea rubra var. longiflora), amely az egész tóban mindenhol fellelhető. A kis virágú fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L. var. minor) a hévízi és keszthelyi meleg vizekben a tündérrózsák egyetlen bizonyosan őshonos alakja. A tavat lombhullató mocsárciprus fasorok veszik körül, amelyek az egyediségét fokozzák.
A Hévízi-tó (a Tapolcai-medence vulkáni kúpjaival és a Tihanyi-félsziget forráskúpjaval együtt) 2003 januárjában felkerült a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság ajánlási listájára (lásd: Világörökség tentatív lista). 2014-ben a város vezetőségének döntése értelmében a település önállóan indul a megmérettetésen.
Orfűi-tavak
Az Orfűi-tavak egy mesterséges tórendszer, amely Pécstől kb. 10 km-re északnyugatra, a Mecsek északi-lábánál helyezkedik el. A mintegy 5 km hosszú tórendszert négy tó alkotja: az Orfűi-tó, a Pécsi-tó, a Herman Ottó-tó, és a Kovácsszénájai-tó. Az Orfűi tórendszert a Vízfő-forrás bő karsztvize táplálja. A vízellátást 32 km2-nyi karsztos vízgyűjtő biztosítja, mintegy 4,5 millió m3 évi jellegzetesen kalcium-hidrogénkarbonátos (CaHCO3) vízhozammal.
A tórendszer kialakításának terve még az 1960-as évek elején született meg. A terv célja a bővizű karsztforrás lehetőségeinek kihasználása, s ezzel egyidejűleg a tórendszerhez csatlakozó üdülőterületek létrehozása volt.
Elsőként az Orfűi-tó készült el 1962-re, mely 17 kataszteri holdnyi vízfelületével ekkor a tóvilágban a legkisebb volt. A tó Orfű és Mecsekrákos között fekszik. A gátakkal övezett partú tó mára már híres kirándulóközpont, a fürdőzők és horgászok paradicsoma lett.
A tónak, mint tározónak többirányú rendeltetése van. Az árvízvédelem, üdülő övezet, vízi sportok adottságainak megteremtése mellett a sporthorgászat is kiemelkedő szerepet kapott. A tó vízszintje 70 m-rel magasabban van a Balaton vízszintjénél, átlag mélysége 3,3 m. A tó mélységi tagozódása érdekes képet mutat a víz 44%-a 3-7 m mély, 56%-a 0-3 m közötti. A vízellátást 32 km2-nyi karsztos vízgyűjtő biztosítja, mintegy 4,5 millió m3 évi jellegzetesen kalcium-hidrogénkarbonátos (CaHCO3) vízhozammal.
A tó mellett Malommúzeum és örléstörténeti kiállítás nyílt, valamint egy erdészeti agancsgyűjtemény is látható itt. Egy szabadtéren elhelyezett vitrinben a hal mint élőlény és táplálék című kiállítást rendeztek be.
Szelidi-tó
A Szelidi-tó Bács-Kiskun megye egyik legjelentősebb turisztikai célpontja, Dunapataj nagyközség közelében. A Szelidi-tó 5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete megközelítőleg 80 hektár, ezzel hazánk ötödik legnagyobb természetes tava. A tó déli partján nyugalomba jutottfutóhomok területein kellemes strandok kerültek kialakításra. A Szelidi-tónál található 12 állomásból álló tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát.
Hossza: 2400 m Nyelve: magyar, angol Az útvonal jelzése: nyíl Bejárható: egész évben, gyalogosan és kerékpárral. A Szelidi-tavat 360 hektáros természetvédelmi terület övezi, ami növényi gazdagságával a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik gyöngyszeme.
Velencei-tó
A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.
A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.
Az 1960-as években kezdődött a tó szabályozása. Ennek keretében a Dinnyés–Kajtori-csatornán Dinnyésnél zsilipet, a Császár-vízen Zámolynál (1971-ben) és Pátkánál (1975-ben) víztározót építettek. A tó medrének mintegy 50%-át 1977–1978-ban kotrással kimélyítették. A felgyűlt kotrási iszapból alakították ki mintegy 1 millió m³ iszap és nád felhasználásával a Cserepes-szigetet – amelyet ezt követően 6 m-es betoncölöpökkel cölöpöztek körbe –, valamint a Velencei-szigetet. A kotrás hatására a nádasok aránya a tó felületének 60%-áról 40%-ára szorult vissza. A partvonal feltöltése és beton védművekkel való kiépítése miatt a természetes tópart csak kevés helyen maradt meg.
Forrás: Wikipédia
