A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a 70-es évek második felétől minden évben kiválasztja az adott év madarát. A kezdeményezés célja az, hogy ez alatt a néhány hónap alatt a figyelmet a kijelölt madárra összpontosítsák. Idén a mindenki által jól ismert és igen népszerű széncinege nyerte el a címet, amely tavasszal „nyitnikék” kiáltásaival aranyozza be a természet újjászületését.
A faj magyarországi állománya nem veszélyeztetett, a választás azért esett éppen rá, mert kitűnő példája annak, hogyan lehet a lakosság segítségével megvédeni, megmenteni egy állatot.
- Az év madarának kiválasztása korábban egy kényszerű lépés volt, hiszen annyi probléma merült fel már akkor is a madarakkal kapcsolatban, főleg az állománycsökkenések kapcsán, hogy úgy gondoltuk, ha kiválasztunk minden évben egy olyan fajt, amivel kimondottan nagy a gond, és erről beszélünk, akkor azt sikerül megoldani. Ez az elmúlt években nagyon sikeres volt, és idén ezen a több évtizedes folyamaton változtattunk egy kicsit. Nem problémás madarat választottunk az év madarának, hanem egy olyan fajt, amit a lakossággal közösen sikerült megóvnunk, megtartanunk – mondta el Orbán Zoltán a Gazdakörnek. Az MME társadalmi kapcsolatokkal foglalkozó munkatársa hozzátette; a faj magyarországi állománya nem vonul, tehát egész évben tudunk segíteni, télen etetéssel, az év minden szakaszában itatással illetve odúk kihelyezésével.
„Az a jó ebben a madárban, hogy a Bükk legtetejétől az alföldig vagy akár Budapest belvárosáig mindenhol ott van, és mindenhol találkozhatunk velük” – mondta el. Bár a széncinege igen elterjedt hazánkban, az ember segítsége nélkül könnyen ritka fajjá válhatott volna, hiszen fészkeit odúkba rakja, melyeket korábban harkályok vájtak ki. Az idősebb erdők eltűnésével a madár szaporodása ellehetetlenedett volna mesterséges fészekodúk kihelyezése nélkül. „Ha valahol kiirtják a mezővédő erdősávokat, vagy például felépül egy új lakópark egy külterületes részen, ahol csak 3-4 évtized múlva lesznek idős, odúkészítésre alkalmas fák, onnan eltűnnek a harkályok, és nincsenek cinegék sem.” – fejtette ki a Gazdakör kérdésére Orbán Zoltán.
Az emberek többsége a széncinegét leginkább a madáretetők környékéről ismeri, ahonnan időről időre elcsen egy-egy napraforgómagot, majd továbbáll. Táplálkozása azonban a tél végeztével módosul. „A széncinege fiókáit elsősorban lombrágó puha hernyókkal táplálja, amik mezőgazdasági kártevők is. Ezt az emberek már nagyon régen felismerték, és ezért kezdték el segíteni mesterséges odúkkal, téli etetéssel, hiszen ez a biológiai védekezés egy bárki számára hozzáférhető, olcsó módszere. Itt irdatlan számokról van szó; egy széncinegepár évente kétszer költ. Egy-egy alkalommal lehet neki akár 8-10 fiókája is, és egy ilyen fészekalj felneveléséhez 10 ezres nagyságrendű hernyót, rovart fognak össze, és ezek közül nagyon sok a mezőgazdasági vagy kiskerti kártevő” – ismertette a szakértő a faj hasznosságát.
Természetesen, ha az év madara a széncinege, akkor a Madártani Egyesület éves programjában is helyet kap a faj. Tavasszal a szervezet odúellenőrző túrákon nyújt majd feledhetetlen élményeket az érdeklődőknek, de az mme.hu oldalon két webkamera képét is közzétették már, melyeknek segítségével egy-egy madáretetőt mutatnak be az eleségre járó fajokkal.
- Az év madarának kiválasztása korábban egy kényszerű lépés volt, hiszen annyi probléma merült fel már akkor is a madarakkal kapcsolatban, főleg az állománycsökkenések kapcsán, hogy úgy gondoltuk, ha kiválasztunk minden évben egy olyan fajt, amivel kimondottan nagy a gond, és erről beszélünk, akkor azt sikerül megoldani. Ez az elmúlt években nagyon sikeres volt, és idén ezen a több évtizedes folyamaton változtattunk egy kicsit. Nem problémás madarat választottunk az év madarának, hanem egy olyan fajt, amit a lakossággal közösen sikerült megóvnunk, megtartanunk – mondta el Orbán Zoltán a Gazdakörnek. Az MME társadalmi kapcsolatokkal foglalkozó munkatársa hozzátette; a faj magyarországi állománya nem vonul, tehát egész évben tudunk segíteni, télen etetéssel, az év minden szakaszában itatással illetve odúk kihelyezésével.
„Az a jó ebben a madárban, hogy a Bükk legtetejétől az alföldig vagy akár Budapest belvárosáig mindenhol ott van, és mindenhol találkozhatunk velük” – mondta el. Bár a széncinege igen elterjedt hazánkban, az ember segítsége nélkül könnyen ritka fajjá válhatott volna, hiszen fészkeit odúkba rakja, melyeket korábban harkályok vájtak ki. Az idősebb erdők eltűnésével a madár szaporodása ellehetetlenedett volna mesterséges fészekodúk kihelyezése nélkül. „Ha valahol kiirtják a mezővédő erdősávokat, vagy például felépül egy új lakópark egy külterületes részen, ahol csak 3-4 évtized múlva lesznek idős, odúkészítésre alkalmas fák, onnan eltűnnek a harkályok, és nincsenek cinegék sem.” – fejtette ki a Gazdakör kérdésére Orbán Zoltán.
Az emberek többsége a széncinegét leginkább a madáretetők környékéről ismeri, ahonnan időről időre elcsen egy-egy napraforgómagot, majd továbbáll. Táplálkozása azonban a tél végeztével módosul. „A széncinege fiókáit elsősorban lombrágó puha hernyókkal táplálja, amik mezőgazdasági kártevők is. Ezt az emberek már nagyon régen felismerték, és ezért kezdték el segíteni mesterséges odúkkal, téli etetéssel, hiszen ez a biológiai védekezés egy bárki számára hozzáférhető, olcsó módszere. Itt irdatlan számokról van szó; egy széncinegepár évente kétszer költ. Egy-egy alkalommal lehet neki akár 8-10 fiókája is, és egy ilyen fészekalj felneveléséhez 10 ezres nagyságrendű hernyót, rovart fognak össze, és ezek közül nagyon sok a mezőgazdasági vagy kiskerti kártevő” – ismertette a szakértő a faj hasznosságát.
Természetesen, ha az év madara a széncinege, akkor a Madártani Egyesület éves programjában is helyet kap a faj. Tavasszal a szervezet odúellenőrző túrákon nyújt majd feledhetetlen élményeket az érdeklődőknek, de az mme.hu oldalon két webkamera képét is közzétették már, melyeknek segítségével egy-egy madáretetőt mutatnak be az eleségre járó fajokkal.
Gribek Dániel
Gazdakör
Gazdakör
Forrás: www.eu-info.hu
