A lángvirágok az élénk színeiknek köszönhetően változatos kerttípusokban lenyűgöző hatást keltenek, és a sziklakertek ápolói körében különösen kedvelt növények. A Phlox nemzetség két különböző jellegű fajával ismerkedhetünk meg: az árlevelű lángvirággal (Phlox subulata), mely a tavasz végén és nyár elején nyílik, valamint a bugás lángvirággal (Phlox paniculata), mely a nyár közepén bontja virágait. Mindkét faj Észak-Amerikából származik, és bár igényeik, növekedésük és virágzási idejük eltérő, mindkettő bőséges virágzással ajándékozza meg a kertészeket.
Az árlevelű lángvirágok gondozása
Az alacsony termetű, szőnyegszerű talajtakaró árlevelű lángvirág számos változatát megtalálhatjuk a kertészetekben. Különösen népszerű a sziklakertekben, hiszen a fehér, rózsaszín és lila virágok különböző árnyalatai lenyűgöző színfoltokat képeznek, miközben majdnem teljesen eltakarják a vékony tűszerű leveleket.
A faj szereti a napfényes sziklakerteket, lejtőket és támfalakat. Fontos, hogy szellős helyre ültessük, hogy elkerüljük a lisztharmat fertőzést. Időnként frissítsük fel az idős, középen kifakuló töveket, melyhez egyszerűen eltávolítjuk az elhalt részeket, majd a széleken lévő gyökereket felhasználva ültessük vissza a növényt a régi helyére. Ennek a műveletnek a legjobb időpontja a korai tavasz vagy az ősz, amikor a tövek nem virágoznak.
Bugás lángvirág gondozása
Az árlevelű lángvirág virágzása után hamarosan megnyílnak a bugás lángvirágok. A 50-60 (100) cm magasra növő Phlox paniculata gazdag nyári virágzása érdekében kiemelten fontos a megfelelő hely kiválasztása.
Üde talajon napos, kissé szárazabb helyen vagy akár félárnyékban ültessük. Már tavasszal helyezzünk karót a növény mellé, hogy később a virágokat ehhez köthessük. Az erőteljes növekedés érdekében ritkítsuk ki a hajtásokat, így biztosítva a nagyobb virágok fejlődését. Mivel a virágzat a szárazabb nyári időszakra esik, rendszeres öntözésre van szükség.
Az első bugás lángvirágok már az 1730-as években megjelentek Európában, és azóta rengeteg fajtát nemesítettek. A fehér, rózsaszín, lila vagy bíbor virágokból álló hatalmas, kúpos virágzat igazi látványosságot nyújt. Amikor a legfelső virágzat kezd hervadni, vágjuk vissza, hogy elősegítsük az alsóbb virágzatok kinyílását. Így hosszabb ideig gyönyörködhetünk a lángvirágok elnyúló virágzásában.
Bugás lángvirág szaporítása
A bugás lángvirág szaporítása két módon lehetséges: tőosztással és dugványozással. A tőosztást általában ősszel, a virágzás után végezzük el. Ehhez kiásjuk a növényt, majd megfelelő mennyiségű tövet választunk le, amennyit ültetni szeretnénk. Az elkészített ágyásokba ültetjük ezeket a töveket, hogy új növényeket nevelhessünk belőlük.
A dugványozást általában tavasszal, áprilisban vagy májusban végezzük. Ehhez tíz centiméteres hajtásokat vágunk le a növényről. Eltávolítjuk a levágott hajtások alsó leveleit, majd belefúrjuk az előkészített talajba, ugyanúgy, mint a tőosztásnál. Fontos, hogy a dugványokat megfelelően nedves környezetben tartsuk, amíg meg nem gyökeresednek.
Mindkét módszerrel sikeresen szaporíthatjuk a bugás lángvirágot, azonban a dugványozásnál nagyobb gondosságot kell fordítanunk a megfelelő páratartalom biztosítására. Ha ezeket a szaporítási technikákat követjük, új növényeket nevelhetünk a bugás lángvirágból, és tovább szélesíthetjük a kertünkben ezen csodálatos növény jelenlétét.
Ültess te is lángvirágot!
A lángvirágokkal színpompás kertet varázsolhatunk, legyen szó sziklakertekről, támfalakról vagy más kerttípusokról. Ezek a gyönyörű virágok a természetes élénkségükről és gazdag virágzási időszakukról híresek, így minden kertész örömét lelheti bennük. Ültetésüknél és gondozásuknál figyeljünk az adott fajták igényeire, hogy optimális körülményeket teremtsünk számukra. Ha ezt megteszed, a lángvirágok minden évben meghálálják szépségükkel és pompájukkal a gondoskodást.
Forrás: oazis.hu
