Fiatal szakemberek megnyerése

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Sirman Ferenc szakállamtitkár bevezető előadásában kiemelte, hogy a tavalyi évtől az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program elindulásával az agrárgazdaságban és a vidékfejlesztésben új időszámítás kezdődött. Az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési időszakában az eddigieknél is fokozottabb cselekvő együttműködésre, koordinációra lesz szükség a nemzeti agárkutatásban érintett felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek és a civil szféra szereplői között.
 

Kutatás feladata

Napjainkban a kutatásnak alapvető feladata a mezőgazdasági termelés által támasztott igények kielégítése, a versenyképesség és jövedelmezőség elősegítése. A kormányzat alapvető célja, hogy a magyar agrárium szereplői számára hozzáférhető és hasznosítható eredmények szülessenek a hazai kutatásban. Nem engedhető meg, hogy ez a gazdag agrárökológiai adottságokkal és nagy mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező ország ne tegyen meg mindent mezőgazdaságának és élelmiszeriparának versenyképessége megőrzése érdekében.
 
Sirman Ferenc hangsúlyozta, hogy a közelmúltban megrendezett társadalmi fórumok, konferenciák célja a 2008-2013 évek időszakára vonatkozó Nemzeti Agrár Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia megalapozása.
 
A stratégia megvalósításának nélkülözhetetlen eszköze egy erős hazai szakemberbázis kialakítása, amelyet a fiatal kutatók támogatásával és a kutatói generációváltás ösztönzésével lehet elősegíteni. A kutatói társadalom alakítása, képzése prioritásként kezelt terület.
 

Fiatal szakemberek megnyerése

Fontos a fiatal szakemberek megnyerése az agrárkutatás számára, a tehetséges kutatók külföldi szakmai tapasztalatszerzésének elősegítése, valamint a jól felkészült és külföldi gyakorlatot szerzett szakemberek visszatérésének elősegítése a hazai kutatási szférába. Legyen lehetőség azoknak a fiatal szakembereknek a továbbképzésére és szakmai fejlődésére, akik a szakterületükön már hasznosítható tapasztalatokat szereztek és képesek a termelés számára fontos kérdésfelvetésekre a tudomány eszközeivel választ adni - tette hozzá a szakállamtitkár.
 

Kolber István kutatás-fejlesztési államtitkár

Kolber István kutatás-fejlesztési államtitkár "Perspektívák és lehetőségek a magyar K+F+I-ben" című előadásában elmondta, hogy a hazai modern innovációs rendszer alapjai rendelkezésre állnak úgy jogszabályi, mint finanszírozási oldalról, azonban a hatékonyság növelés érdekében a rendszerelemek újrahangolása szükséges, a Kormány TTI stratégiájának felülvizsgálatával kezdődően a források tárcaközi konszenzuson alapuló koordinálásán keresztül a pályázati célkitűzések megfogalmazásáig. Az éves szintű 250-280 milliárd Ft-os K+F+I ráfordítások jelentős része hazai (KTI Alap, OTKA) és EU-s (FP7, UMFT) forrásokból származik. A vállalati ráfordítások összege hozzávetőlegesen 120 milliárd Ft-ot tesz ki, mellyel kapcsolatban hosszú távú cél ennek legalább a közfinanszírozási szintre történő növelése. A jövőre vonatkozóan elmondta, hogy 2009-ben még hangsúlyosabb szerepet kap a K+F+I szektor, mivel 8 pályázati konstrukció keretében mintegy 69 milliárd Ft lesz elérhető a gazdasági társaságok számára.
 

Az agrárszektor

Az agrárszektor kapacitásainak megerősítése céljából a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Nemzeti Technológiai Programjának keretében a "Versenyképes agrárium és élelmiszeripar" alpogram támogatja a K+F+I célokat, amelyet hatalmas érdeklődés kísér. A Jedlik Ányos Program folytatásaként megismert pályázati felhívás nyomán az idei évben is sikeres volt az agrárágazat szereplése, mivel 16 pályázat keretében összesen mintegy 7,8 milliárd Ft támogatást nyújtottak, amely a teljes pályázati keret 20%-át jelentette. Az alprogram jelentősége abban is megmutatkozik, hogy közös munkára, együttműködésre ösztönözte az agrárvállalkozókat, a felsőoktatási és kutatási intézményeket. Mindezeken túl a nemzeti kutatás-fejlesztési stratégia újragondolását javasolta, hiszen nem mellőzhetőek a készülő "Nemzeti Agrár Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia" irányvonalai, amelynek kidolgozóját, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, mint zászlóshajót említette a kutatás-fejlesztés és innováció területén. Kolber István hangsúlyozta a közös ágazati kezdeményezések indításának igényét, mely mindkét tárca részéről kölcsönösen megmutatkozik.
 

K+F+I

A közeljövő feladatai közül kiemelte a K+F+I területén a szemlélet- és kultúraváltás szükségességét, amely szorosan kapcsolódik a tehetséggondozáshoz és a terület széleskörű társadalmi elismertségének növeléséhez. Mindehhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül 2009-ben hirdetik meg a Nemzeti Kiválóság Programot, valamint a KTI Alapból történő finanszírozással az NKTH és OTKA együttműködés keretein belül alapkutatások és ösztöndíjak finanszírozására nyílik lehetőség.
 
Biró Tamás főosztályvezető-helyettes a közös gondolkodás, az együttműködés és a párbeszéd szerepét emelte ki. Hangsúlyozta az Európai Unióban való erőteljesebb megjelenés szükségességét, hiszen stratégiai és forrásallokációs szempontból is nyitni kell Európa és a világ felé. Az EU-ban a kutatásra és innovációra szánt pénzügyi keret a magyar szemszögből hatalmas forrásokat takar. A közösségi programokon belül a mezőgazdasági, az élelmiszergazdasági és bioenergetikai felhívások jelentős szegmenst képviselnek. Ezért is fontos a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter hivatala által meghirdetésre került lobbi és információs iroda pályázati felhívás, mely megfelelő információs és kapcsolati híd szerepet tölthet be Brüsszel és Magyarország között.
 
Biró Tamás külön kiemelte, hogy ma már nem elég jó kutatónak lenni és kiváló eredményeket elérni. Az eredményeket el is kell tudni adni, azaz a piac számára értékesíthető áruvá kell konvertálni. Hangsúlyozta az itthonmaradás fontosságát, melynek fontos mérföldköve lehet a tervek szerint a közeljövőben meghirdetésre kerülő "Fiatal Agrárkutatók Motivációs Ösztöndíj" program, melynek keretében lehetőség nyílik olyan fiatalok által elindított projektek, kutatások megvalósításához, melyek a gyakorlatorientált kutatást és ezzel közvetetten a mezőgazdaság versenyképességét segíthetik elő.

Forrás: www.fvm.hu