Hungarikum lett a kürtőskalács is

Hungarikum lett a kürtőskalács!

hirdetes

A Hungarikum Bizottság döntött, ráadásul egyhangúan. a Hungarikumok listája bővül egy új taggal, ami nem más, mint a kürtőskalács! A most következő cikkben ezzel foglalkozunk kicsit bővebben, illetve bemutatjuk nektek az igazi magyar kürtőskalácsot!

Kürtőskalács, mint Hungarikum

Ha kíváncsi vagy a legjobb kürtőskalács receptre, akkor ne habozz, katt ide!

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta, hogy minden segítséget meg kell adni és meg is adnak a kürtőskalács jogi védelméhez, mivel az édesség az erdélyi, a székely és a magyar hagyományok része. Sokaknak éppen azért nem tetszik, mert a magyar identitás egyik kifejezője lett a kürtőskalács Erdélyben. A kürtőskalácsnak sajnos nem volt könnyű idáig eljutnia, többször került már pályázat a minisztérium elé, de mindig elutasították, vagy azonnal visszadobta a minisztérium, vagy pedig egy szövetség fúrta meg a pályázatot. Azt azért illik tudni, hogy a kürtőskalács nem annyira magyar termék, így az utat ez is nehezítette. Ezt az édességet megtalálhatjuk Németországban, Ausztriában, Erdélyben, de még Litvániában is.

hirdetes

Röviden a kürtőskalácsról

A kürtőskalács a magyar nyelvterület, különösen a Székelyföld kedvelt, jellegzetes süteménye. Régebben főleg ünnepi alkalmakra készítették, de ma már a mindennapok részévé vált fogyasztása. Készítése során egy édes kelt tésztából (kőttestésztából) sodort csíkot csonkakúp alakú sütődorongra tekerünk, majd ezt kristálycukorba hengergetjük, és forró vajjal kenegetve faszénparázs fölött aranybarnára sütjük. Ennek során a kürtőskalácsra tapadt cukor karamellizálódik, és fényes, ropogós bevonatot képez. A sütemény felületét utóborítással láthatjuk el (például őrölt dióba vagy fahéjporba forgathatjuk).

Az elmúlt évszázadok során a sütemény megnevezésének és a nevek írásmódjának számos változata bukkant föl. Még a 19. században is több néven is hivatkoztak a süteményre (pl. dorongfánk, botratekercs, botfánk). A ma használatos, erdélyi eredetű megnevezés csak a 20. század közepén vált uralkodóvá, de a század végéig azt sokan rövid ö-vel, vagy külön írták (pl. kürtös kalács, kürtős kalács)). A sütemény nevének mai alakja (kürtőskalács), ismereteink szerint, nyomtatásban először egy 1926-os kiadású, a Brassói Lapok könyvosztálya által megjelentetett szakácskönyvben jelent meg. A következő oldalon folytatom!

Katt ide és ismerd meg az összes többi Hungarikumot is!

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában


Tovább a Lexikonhoz

lóistálló

a haszon- (igás-), sport- és tenyészlovak elhelyezésére szolgáló épületek. A nagyobb... Tovább

Arcadia (1059 1X1)

Tavaszi árpa Cél: sörárpa Leírás:A fajta növekedési típusa korai fejlõdési stádiumban... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek