Ezt a cikket egy külföldi oldalon találtuk, a szerzője Dél-Kaliforniában nevelkedett, és élte az életét egészen addig, amíg meg nem ismerkedett magyar feleségével, ezután költöztek Magyarországra nem olyan régen. Összegyűjtötte azokat a kulturális dolgokat, amik sokkolták őt, nézzétek meg, melyek ezek.
Ugye külföldön nem divat annyira a disznóvágás, mint Magyarországon. A cikk szerzőjének elmondása szerint egy szép szeptemberi napra ébredtek, feleségének apja, Zoli egy disznóvágásra hívta az egész családot. Amint meglátta, hogy levágják a sertést, öklendezni kezdett, majdnem elhányta magát. Ráadásul Zoli kutyája elkezdte nyalogatni a lecseppenő vért, ezt volt az utolsó csepp a pohárban. A férfiak csapkodtak a késekkel, fűrészelték a darabokat, egy egész napos családi program kerekedett belőle. A férfi keverte a hatalmas fazékban lévő szerveket, a sertés feje néha-néha ott lebegett a felszínen, együtt töltötték a kolbászt, hurkát, végül azért belátta, hogy valóban ez a módja annak, hogy hús kerüljön az asztalra.
A második furcsa dolog az volt számára, hogy itt mindenki dohányzik, tisztában volt vele, hogy a statisztika szerint a magyarok 30 százaléka bagózik, de ő ezt nem akarta elhinni. Azt a napot viszont soha nem felejti el, amikor ült a kocsiban és várta a feleségét, aki éppen vásárolt. Egyik ember ment a másik után, mindenki dohányzott, akinek éppen nem volt a kezében cigi, ő is rágyújtott kis idő múlva. Egy másik alkalommal a fogorvosnál volt, megcsörrent a doki telefonja, aki nem csak, hogy felvette, de egy cigit is elszívott mellé. Panaszkodni azonban nem panaszkodott, mivel elmondása szerint a budapesti fogorvos remek munkát végzett és csak 20 dollárba került.
Egy külföldi úgy néz ki, ezen is meglepődik. A magyarok komolyan veszik az evést. Az amerikaiak ugye a Taco Bellen és a mikrózott burritón nőnek fel, a magyaroknál más a helyzet. Magyarországon az élelmiszer vallás. A kérdés mindig az, hogy mi lesz az ebéd? És az ebéd sohasem áll pár vacak szendvicsből. A vasárnapi ebéd itt szent és szinte mindig három fogásból áll. Egy leves, általában húsleves, vagy gyümölcsleves, aztán jön a főétel, például a pörkölt, amit mindig kísér savanyúság, és általában nokedli a köret. Ezután pedig jön a desszert, a szerző kedvence a rétes és a bukta többek között.
A külföldiek azon is meglepődnek, hogy nem minden wc egyforma, más és más kialakítások vannak, ezen most én is meglepődtem kicsit, ugyanis még sohasem figyeltem erre.
A cikk szerzője elmondása szerint a magyar nyelv az egyik legnehezebb nyelv a világon. Ő már tíz éve érkezett először Magyarországra, azóta is rengetegszer megfordult itt, és a feleségétől is sokat tanult, a nyelvtudása mégis csak alapszintű. Tisztában van azonban azzal is, hogy alapszinten is rengeteg szó és kifejezés van, amit ismer. Viszont ha mélyebb beszélgetésre kerül sor, akkor bizony, bajba kerül kicsit. A toldalékolásokkal van problémája, illetve a magánhangzók harmóniájával.
A szerző beismeri, hogy nem szakértője a magyar pszichének, viszont azért megosztja az olvasókkal, amit eddig megtudott. Egészében véve, a történelem barátságtalan volt a magyarokkal, rengeteg megszállás, háború övezte az országot, megpróbálták elnyomni a magyar kultúrát. A mongolok, a Habsburgok, a németek és az oroszok sebei mélyek maradtak. Talán ebből adódóan a magyarok gyanakvóak, óvatosak és rettenetesen kritikusak más kultúrákkal szemben. Példaként említi a szerző, hogy Kaliforniában megkérdezték azt, hogy „Hogy vagy?”, a válasz mindig az volt, hogy „jól vagyok. Hogy vagy?”. Magyarországon erre a kérdésre általában más válasz érkezik. Általánosságban egy hatalmas panaszáradattal találjuk szembe magunkat, bárkinek bármilyen problémája van, nem rejtegeti. A magyarok többsége sokszor durva, és udvariatlan, de azt megjegyzi, hogy ezt ne vegye senki személyesen magára.
Egy külföldinek ez rendkívül szokatlan, náluk a gyalogosokat tisztelik, ezt meg tudom erősíteni én is, sok helyen jártam már a világban, de nézzünk egy németországi példát. Nem volt lámpa a kereszteződésnél, ahova éppen gyalogosan érkeztem, a zebra előtt jártam 20 méterrel kb., az autós lelassított, megállt a zebra előtt, megvárta, hogy odaérjek, nem toporzékolt, nem dudált, elengedett. Nálunk másképp van. A szerzőt is többször ütötték már el majdnem, mire megszokta azt, hogy ő nem egyenrangú. Itt az autósok érvényesítik azt a jogot, hogy az erősebbé minden, nem érdekli őket a gyalogos ember. A legtöbb magyar ráadásul agresszívan és gyorsan vezet, türelmetlenek.
A szerző tapasztalata nem meglepő. Mi tudjuk, hogy a jó magyar pálinkának nincsen párja, lassan ő is rájött arra, hogy nincsen olyan magyar esemény, ahol ne lenne pálinka. Arra is rájött, hogy visszautasítani az első felest, a világ legnagyobb sértése. A pálinka nem csak a férfiak itala, hanem a nagymamák elsőszámú gyógyszere is, bármi panaszod van, igyál pálinkát.
Csodálkozott azon is, hogy a filmeket szinkronizálják nálunk. Úgy gondolja, hogy ez a magyar nyelv sokszínűsége miatt van, egyszerűen így van csak értelme filmet nézni. Mindenesetre nagyon viccesnek találta például Arnold Schwarzeneggert magyar szinkronnal hallgatva. A magyar szinkronizálás már nagyon régóta működik, úgy gondolja, hogy a szinkronszínészek már-már valóságos sztárok itt.
A magyar mezőgazdaság évtizedek óta világszínvonalú alapanyagokat biztosít a hazai gasztronómiának. De vajon hogyan kerül a gondosan nevelt kacsa, a prémium minőségű borjú vagy a friss tanyasi csirke Budapest legjobb éttermeibe? Milyen út vezet a vidéki t...
Az arborétumok nemcsak tavasszal vagy ősszel nyújtanak maradandó élményt. Télen különleges hangulat lengi be őket, a hóval borított tájak pedig egyedülálló látványt nyújtanak. Magyarország számos lenyűgöző arborétuma télen is várja a természet szerelmesei...
Az előttünk álló hét időjárása változatos arcát mutatja majd, hiszen ködös, nyirkos és helyenként téli csapadékkal tarkított napok várnak ránk. Nézzük meg részletesen, mire számíthatunk!