Bolygónkat igen színes és változatos élővilág népesíti be, s legtöbb képviselőjét még alig vagy egyáltalán nem is ismerjük. A Föld majdnem minden szegletében megtalálható az élet, s olykor egészen csodálatos külsővel vagy alkalmazkodóképességgel mutatkozik meg az ember előtt. Néhány elragadó állatról olvashattok az alábbi cikkben.
Muntyákszarvas
Ez a különleges „arcú”, a szemei fölött feketesávval díszített apró – mindössze 20-30kg – szarvasfajta elsősorban Kína és Tajvan esőerdeiben honos. A vizes területeket kedveli, tápláléka főként gyümölcsökből, gombákból, magvakból áll, de olykor kiegészül rovarokkal és döggel is, ha rászorul.
Csak a hímek növesztenek nem túl nagy agancsokat, s emellett hosszabb szemfogakat is, bár ez utóbbi nem nő olyan hosszúra a muntyákszarvas esetében, mint a víziőzeknél. A muntyákszarvas magányosan járja területét, ám mivel egész évben szaporodnak, a hímek gyakran összetűzésbe keverednek egymással a nőstények kegyeiért. A hét hónapos vemhesség után a kicsiket csupán két-három hónapig neveli anyjuk, utána önálló életet kezdenek.
Homoki macska vagy margaritamacska
Ez a magányosan élő jószág egy Észak-Afrika, Arábia, Közép-Ázsia és Pakisztán sivatagos területein őshonos, kistermetű macskaféle. Jól alkalmazkodik, hiszen a sivatag szélsőséges körülményei között is elboldogul. Többnyire éjszakai állat, csak télen vadászik nappal. Ilyen élőhelyen nélkülözhetetlen, hogy hónapokig is képes legyen megélni víz nélkül a zsákmányban lévő nedvességen. Kisrágcsálókkal, madarakkal, hüllőkkel táplálkozik.
Érdekessége, hogy bundája annyira sűrű, hogy a mérges kígyók harapásától is megóvja az állatot. Az illegális állatkereskedelem és a sportvadászat miatt sajnos jelentősen csökken a számuk. Sok kölyök nem éri meg a felnőttkort, illetve a nőstények is évről-évre kevesebb utódot hoznak a világra. Sokan háziállatként is tartják őket. Jelenleg alig él belőlük 50 000 egyed a vadonban.
Arany aguti
Az agutiféléknek már alig maradt két élő fajuk. A legismertebb az arany aguti, mely szőrének aranyos-narancssárgás színéről kapta a nevét. Ez a mindössze 6 kg-os, 15 cm marmagasságú rágcsáló a trópusi esőerdők lakója. Dél-Amerika északkeleti részén – Brazília, Guyana, Suriname, Venezuela stb. – találkozhatunk vele.
Az agutik egy életre választanak párt, utódaikat közösen nevelik, s azok 9 hónapos korukig maradnak szüleikkel. A sűrű aljnövényzet között keresgélik főeleségüket, a gyümölcsöket, melyekhez néha a prédáló majomcsapatokat követve jutnak hozzá. Veszély esetén 2 m-es ugrásokkal menekül. A legtöbb rágcsálóhoz hasonlóan, mellső lábain négy, a hátsókon három ujja van.
Az érdekes állatok sora a következő oldalon folytatódik.
