Termésátlagok
A kalászosok és a főbb növényi kultúrák termésátlagait (1. táblázat) összehasonlítva a 2006-os év illetve a megelőző öt év átlagával elmondható, hogy a repce és a napraforgó illetve az őszi árpa szenvedte el a legkisebb termésátlag csökkenést. A kalászosok esetében az összes faj átlagában sem volt rendkívül nagy az átlagtermés csökkenése.
A katasztrófa a kukorica-termesztésben következett be 2007-ben.
Csapadékhiány
Tavasszal már számítani lehetett arra, hogy ez az év csapadékszegény lesz és áprilisban szinte egy csepp eső sem hullott. Ennek ellenére még májusban és júniusban jó-közepes minősítést kapott a kukorica, az állományok zöme jó képet mutatott. A kukorica a generatív fejlődés idején a legérzékenyebb az időjárási tényezőkre. Július közepétől a napi véghőmérsékletek meghaladták a napi 36°C-ot, a hőségnapok száma országosan 44, az Alföldön 50 (Túrkevén 62) volt.
Hőstressz
A hőstressz mind a címer megjelenésekor mind a cső és a bibe növekedésében károsította a kukoricát 20-30%-os, több helyen 50%-ot is meghaladó termésveszteséget okozva. A kukorica állományok a tábla széléről szemlélve a nyár elején-közepén még nem mutattak rossz összképet, a csöveket megvizsgálva azonban látszott, hogy a megtermékenyülés nagyon gyenge lett vagy elmaradt. Nagy területeken csökött csövek alakultak ki és július vége felé megindult a levelek felszáradása is. Több helyen ún. „kármentésként” július- augusztusban a leszáradt táblák kényszer lesilózásával próbálkoztak, de a cső nélküli, száraz levélzetű „silónak” szinte semmi tápértéke nem volt. Az elvetett terület mintegy 10-15%-a semmisült meg vízhiány miatt augusztusra.
KSH
A KSH előzetes adatai (2. táblázat) alapján az 1.119 ezer hektár betakarított területről 3.600 kg/ha termésátlaggal 4.026 ezer tonna termést takarítottak be. (Az MgSzH megyei adatai alapján 1.055 ezer ha a betakarított terület. A KSH adathoz viszonyított különbözet termést nem hozott, illetve kényszersilózásra került.)
A termésátlag rendkívül nagy szórást mutat területi egységenként és megyénként egyaránt, de ezt a nagymértékű eltérést lehetett megfigyelni gazdaságokon belül is. A legalacsonyabb termésátlaggal (2.240 kg/ha) Pest megyében takarították be a szemes kukoricát, bár a megye nem a legmeghatározóbb kukoricatermesztési övezet. A legtragikusabb, hogy Fejér megyében, a közel 78 ezer hektár területen mindössze 2.740 kg átlagtermést regisztráltak. Ezt a megyét szinte minden évben a három legnagyobb termésű megye közt tartjuk számon.
Látványosan alacsony terméssel takarították be a szemest Somogy (3.130 kg/ha) és Tolna (3.350 kg/ha) gazdaságaiban. Nem volt ritka ezekben a megyékben az olyan gazdaság sem, ahol a tavalyi 6-7 tonnás átlaggal szemben 1-2 tonna között volt a betakarított hektáronkénti termés.
A három nyugat-dunántúli megye mindegyike (Győr, Vas, Zala) 4 tonna feletti átlaggal termelt kukoricát 2007-ben. Békés megye több mint 100 ezer hektárjával meghatározó kukorica övezet és az elért termésátlag is rendkívül jónak számít (4.240 kg/ha) ebben az évben.
Katasztrófa a Szolnok megyei 2.750 kg/hektáros átlagtermés és Somogy megye közel 110 ezer területén is alig haladja meg az átlag a 3 tonnát.
A 2007-es év legnagyobb termésátlagát (4.560 kg/ha) Hajdú-Bihar megye érte el.
A 2006-os év 6.820 kg/ha termésátlagával szemben 2007-ben 3.600 kg-os lett országosan a hektáronkénti termés, amely csak 52,8%-a az előző évinek és a megelőző öt év átlagának is csak az 55.4%-a. A betakarított össztermés 4.026 ezer tonna, amely a 2006-os évinek a felét sem éri el (3. táblázat).
Előzetesen nagy érdeklődés mutatkozott a bio-etanol kukoricából történő előállításával kapcsolatban mind nemzetközi mind országos szinten. Pontos adataink nincsenek (ezek nagy része üzleti titoknak számít), de vélhetően nem jelentős nagyságrendű (néhány százezer tonna) kukorica tételt értékesítettek a gazdálkodók bio-etanol előállításai célra magyar vagy külföldi felvásárlók részére. Ennek oka a kukorica és egyéb takarmánynövények hiánya miatt kialakult rendkívül magas (55-65 ezer Ft/t) kukorica felvásárlási ár. Ilyen alapanyag ár mellett természetesen nem lehet gazdaságos a bio-etanol előállítás, illetve a gazdálkodóknak sem érte meg ilyen célra értékesíteni a megtermelt terményt. Ezzel kapcsolatban egyetlen pontos adatunk van, (az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 33/2007. (IV. 26) FVM rendelet alapján) miszerint 44.920 hektár volt az a terület, amelyre 2007-ben előzetesen bio-etanol előállítás céljára kötöttek szerződés a termelők a felvásárlókkal. A 2007. évre meghatározott kukorica reprezentatív hozam 1,7-3,9 tonna közötti értékkel számol. Ez alapján mintegy 130-150 ezer tonna kukorica hasznosulhatott bio-etanolként ebben a konstrukcióban.
Összefoglaló
Összességében elmondható, hogy az időjárás miatti legnagyobb termésveszteséget 2007-ben a kukorica szenvedte el. Ennek az oka, hogy a 2007-es aszály kialakúlásánál a csapadékhiánynál nagyobb szerepet játszott a léghőmérséklet napi maximumának alakulása. Az ország olyan területein is jelentkezett aszály, ahol nem volt csapadékhiány, sőt a csapadék összege meghaladta a sokéves átlagot.
A viszonylag magas felvásárlási árak csak bizonyos termésátlag felett kompenzálták a terméskiesést illetve hoztak többletbevételt. A bio-etanol céljára történő hasznosításnak komoly határt szabott a kialakult ár a 2007-es évben.
Forrás: Agrárágazat
