A kukoricakeményítőt széles körben használják főzéshez és sütéshez. Ez egy tiszta keményítőpor, amelyet a kukoricaszemekből vonnak ki úgy, hogy eltávolítják az összes külső korpát és csírát, hátrahagyva a keményítőben gazdag endospermiumot. De vajon mivel tudjuk helyettesítni? Most kiderül!
A kukoricakeményítőnek a konyhában sokrétű felhasználása van. Ha a keményítőt melegítik, akkor nagyon jól felszívja a vizet. Ezért leggyakrabban pörköltek, levesek és mártások sűrítőjeként használják.
A gluténérzékenységgel küzdők is gyakran kedvelik, mivel kukoricából (nem búzából) származik, így gluténmentes. A kukoricakeményítő azonban nem az egyetlen anyag, amely sűrítőanyagként használható.
Íme 10, a kukoricakeményítő helyett használható élelmiszer:
1.Búzaliszt
A búzaliszt a búza finom porrá őrlésével készül. A kukoricakeményítővel ellentétben a búzaliszt fehérjét és rostot, valamint keményítőt is tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a kukoricakeményítőt lecserélheti lisztre, de többet kell belőle használni, hogy ugyanazt a hatást érjük el. Általában ajánlott kétszer annyi lisztet kell használni, mint amennyi kukoricakeményítőt használnánk a sűrítéshez. A búza és a teljes kiőrlésű liszt több rostot tartalmaz, mint a fehér liszt, így bár meg lehet próbálni ezekkel a lisztekkel a sűrítést, valószínűleg sokkal többre lesz szükség ahhoz, hogy ugyanazt az eredményt kapjuk.
Az ételek búzaliszttel való sűrítéséhez először keverje össze kevés hideg vízzel, hogy egy pasztát kapjon. Ez megakadályozza, hogy összeragadjon, és csomókat ne képezzen, amikor hozzáadja a készülő ételhez.
Ha búzalisztet használ kukoricakeményítő-helyettesítőként, ne feledje, hogy ez nem gluténmentes, így nem alkalmas gluténérzékenységben szenvedők számára!
2.Nyílgyökér
A nyílgyökér keményítőtartalmú liszt, amelyet a Maranta nemzetséghez tartozó növények gyökereiből állítanak elő, amely a trópusokon található. A nyílgyökér előállításához a növények gyökereit megszárítják, majd finom porrá őrlik, ami sűrítőanyagként használható a főzés során.
Vannak, akik jobban szeretik a nyílgyökeret a kukoricakeményítővel szemben, mert több rostot tartalmaz. Vízzel keverve átlátszó gélt képez, így kiválóan alkalmas tiszta folyadékok sűrítésére. Hasonló eredmények elérése érdekében ajánlott kétszer annyi nyílgyökért használni, mint amennyi kukoricakeményítőt kellene. A nyílgyökér gluténmentes, így azoknak is megfelelő, akik nem esznek glutént.
3. Burgonyakeményítő
A burgonyakeményítő a kukoricakeményítő másik helyettesítője. Úgy készítik, hogy a burgonyát összetörik, hogy felszabaduljon a keményítőtartalma, majd porrá szárítják.A nyílgyökérhez hasonlóan ez sem gabona, tehát nem tartalmaz glutént. Ez azonban egy finomított keményítő, ami azt jelenti, hogy magas a szénhidráttartalma, és nagyon kevés zsírt vagy fehérjét tartalmaz.
A többi gumó- és gyökérkeményítőhöz hasonlóan a burgonyakeményítő is meglehetősen semleges ízű, így nem ad semmilyen nemkívánatos ízt az ételekhez.
A kukoricakeményítőt 1:1 arányban kell a burgonyakeményítővel helyettesíteni. Azt is érdemes tudni, hogy a főzési folyamat későbbi szakaszában adjuk hozzá a gyökér- vagy gumókeményítőket, például burgonyát vagy nyílgyökeret. Ennek az az oka, hogy felszívják a vizet és sokkal gyorsabban besűrűsödnek, mint a gabonaalapú keményítők. Ha túl sokáig hevítjük őket, akkor teljesen lebomlanak, így elveszítik sűrítő tulajdonságaikat.
4.Rizsliszt
A rizsliszt finomra őrölt rizsből készült por. Az ázsiai kultúrákban gyakran használják desszertek, rizstészta vagy levesek összetevőjeként.Természetesen gluténmentes, ezért a gluténérzékenységgel küzdők körében is népszerű a hagyományos búzaliszt helyettesítőjeként. A rizsliszt sűrítőként is működhet a receptekben, így hatékonyan helyettesíti a kukoricakeményítőt.
A búzaliszthez hasonlóan ajánlott kétszer annyi rizslisztet használni, mint a kukoricakeményítőt, hogy ugyanazt az eredményt érjük el.
5.Tápióka
A tápióka egy feldolgozott keményítőtermék, amelyet maniókából, egy Dél-Amerikában előforduló gyökérzöldségből vonnak ki. Úgy készítik, hogy a manióka gyökereit péppé őrlik, és a keményítőben gazdag folyadékot kiszűrik, majd tápióka lisztté szárítják. Egyes maniókanövények azonban cianidot tartalmaznak, ezért a maniókát először kezelni kell, hogy biztonságos legyen.
A tápióka liszt, gyöngy vagy pehely formájában is megvásárolható, és gluténmentes is. Azt javaslom, hogy 1 evőkanál kukoricakeményítőt 2 evőkanál tápióka liszttel helyettesítsék.
6. Őrölt lenmag
Az őrölt lenmag nagyon nedvszívó, és vízzel keverve zselét képez. A len állaga azonban kissé kavicsos lehet, ellentétben a kukoricakeményítővel, amely sima. Ennek ellenére a lenmag az oldható rost kiváló forrása, így ha liszt helyett őrölt lenmagot használunk, az megnövelheti az étel rosttartalmát.
Ha egy ételt sűrít vele, akkor megpróbálhatja helyettesíteni a kukoricakeményítőt úgy, hogy 1 evőkanál őrölt lenmagot összekever 4 evőkanál vízzel. Ezzel körülbelül 2 evőkanál kukoricakeményítőt lehet helyettesíteni.
7.Glükomannán
A Glükomannán egy por állagú oldható rost, amely a konjac növény gyökereiből származik. Nagyon nedvszívó, és forró vízzel keverve sűrű, színtelen, szagtalan gélt képez. Mivel a glükomannán tiszta rost, nem tartalmaz kalóriát vagy szénhidrátot, így a kukoricakeményítő népszerű helyettesítője az alacsony szénhidráttartalmú diétát követők számára. Probiotikum is, ami azt jelenti, hogy táplálja a jó baktériumokat a vastagbélben, és segíthet fenntartani az egészséges bélrendszert.
A legtöbben körülbelül negyed teáskanál glükomannánt használnak 2 teáskanál kukoricakeményítő helyett. Elég alacsony hőmérsékleten besűrűsödik, ezért keverje össze egy kis hideg vízzel, mielőtt az ételbe öntené, nehogy összecsomósodjon, amikor forró folyadékkal érintkezik.
8.Xantán gumi
A xantán gumi egy növényi gumi, amelyet úgy állítanak elő, hogy a cukrot egy Xanthomonas campestris nevű baktériummal fermentálják. Így egy zselé keletkezik, amelyet megszárítanak és porrá alakítanak, amelyet felhasználhatunk a főzéshez.
Érdemes megjegyezni, hogy bizonyos embereknél emésztési problémákat okozhat, ha nagy mennyiségben fogyasztják. Azonban nem valószínű, hogy nagyon sokat fog belőle fogyasztani, ha sűrítőszerként használja. Az javaslom, hogy csak kis mennyiségű xantán gumit használjon, és lassan adagolja a sűríteni kívánt ételhez. Ügyeljen arra, hogy ne használjon túl sokat, különben a folyadék kissé nyálkás állagú lesz.
9.Guargumi
A guargumi szintén egy növényi gumi, egyfajta hüvelyesből, az úgynevezett guarbabból készül. A bab külső héját eltávolítják, a központi, keményítőtartalmú endospermiumot összegyűjtik, szárítják és porrá őrlik.
Alacsony a kalóriatartalma és magas az oldható rosttartalma, így jó sűrítőanyagként is használni. A xantán gumihoz hasonlóan azonban a guargumi is erős sűrítőanyag. Kezdje kis mennyiséggel – körülbelül egynegyed teáskanálnyi mennyiséggel –, és lassan építse fel a kívánt állagúra.
10.Egyéb sűrítési tecnikák
Számos más technika is segíthet a receptek sűrítésében:
- Párolás. Ha hosszabb ideig alacsonyabb hőfokon főzi az ételt, akkor a folyadék egy része elpárolog, ami sűrűbb szószt eredményez.
- Turmixolt zöldségek. A zöldségek pürésítve sűrűbbé tehetik a paradicsom alapú szószokat, és több tápanyagot adhatnak hozzá.
- Tejfölös vagy natúr görög joghurt. Ha ezeket a szószhoz adjuk, akkor krémesebbé és sűrűbbé tehetjük vele.
A szószok, pörköltek és levesek sűrítésénél számos alternatíva létezik a kukoricakeményítő helyett. Ha egy kis extra rostot szeretne hozzáadni a receptjeihez, alacsony szénhidráttartalmú diéta mellett, akkor érdemes kipróbálnia az alternatív sűrítőanyagokat.
