A közép-európai, illetve hazai termelőink számára a helyi ökológiai és technológiai adottságoknak leginkább megfelelő termékek fejlesztésében kulcsfontosságú a közép-európai nemesítő program, melynek székhelye a Békéscsaba melletti Muronyban található. Az elmúlt években mind több hazai viszonyok között előállított és szelektált vonal illetve az azokat tartalmazó hibridek kerülnek fajtajelöltként bejelentésre az MgSzH regisztrációs kísérleteibe.

A néhány éve működő hazai nemesítési program komoly genetikai előrehaladást ért el különösen a szárazság stressz (magas hőmérséklet és/vagy vízhiány) illetve a vízleadási dinamika fejlesztése tekintetében, melyek az elmúlt évek kísérleti eredményeiben is jól nyomon követhetők. Kedvezőtlen, szárazságra hajló adottságú termőhelyeken és szokatlanul aszályos, abnormális klímájú évjáratokban az új KWS hibrid generációk különösen kiemelkednek a hazai kínálatból. A hazai nemesítési programnak köszönhetően korábbi rendkívül stabil és magas termőképességű hibridjeinket (KWS 2376, Amandha) újabb, még magasabb szintet teljesítő genotípusok váltják a jövőben, melyek piaci bevezetése az elmúlt két évben megkezdődött.
A Kladdus (FAO 310) korai, kompakt, zöld száron érő hibrid. Korai tenyészidejéhez képest magas termőképesség és nagyon kedvező betakarításkori szemnedvesség jellemzi. Az aszályos 2009. évben 82 üzemi kísérletünkben átlagosan 8,98 t/ha száraz termést adott. Jó szárazságtűrése miatt a 2007. évi aszályban is kiválóan termékenyült. Átlagosnál jobb termőhelyekre és intenzív technológiákhoz, megkésett vetésekhez és korai betakarításhoz, kalászos előveteményként különösen ajánljuk.
A Krabas (FAO 310) a KWS kukorica nemesítés új csúcs hibridje. Minden évjáratban és termőhelyen kiemelkedően magas termőképesség (MgSzH, 2007.: 115,3%, MgSzH, 2008.: 114,5% (12,14 t/ha) és nagyfokú termésstabilitás jellemezi. Az aszályos 2009. évben 64 üzemi kísérletünkben átlagosan 9,26 t/ha száraz termést adott. Kezdeti fejlődése erőteljes, a sorok gyorsan záródnak. Kiváló szárazságtűrését 2007. és 2009. években bizonyította. Zöld száron érő tetszetős hibrid, kiválóan termékenyülő csövekkel és rendkívül alacsony betakarításkori szemnedvességgel. Kiválóan alkalmas késői vetéshez is, valamint korai betakarításhoz, kalászos előtt. Elsősorban jó termőhelyekre és intenzív technológiákhoz ajánljuk.
A Kamelias (FAO 340) versenytársai közül rendkívüli szárazságtűrésével tűnik ki (MgSzH, 2007.: 113,3%). Rendkívül gyors kezdeti fejlődésű, zöld száron érő, kompakt, generatív típusú hibrid. Kiváló szárszilárdság, korai virágzás és rendkívül gyors éréskori vízleadás (MgSzH, 2007: 14,47%) jellemzi. Átlagosnál jobb termőhelyen és intenzív technológia mellett rekordtermésre képes. Az aszályos 2009. évben 85 üzemi kísérletünkben átlagosan 9,1 t/ha száraz termést adott. Különösen ajánljuk szárazságra hajlamos valamint laza, átlagosnál rosszabb vízgazdálkodású talajokra.
A Kinemas (FAO 360) a KWS kukoricanemesítés egyik legújabb csúcs hibridje. Gyors kezdeti fejlődésű, zöld száron érő középmagas típus. Termőképessége rendkívül magas MgSzH, 2008.: 12,76 t/ha (104,2%). Átlagosnál jobb termőhelyekre és intenzív technológiákhoz ajánljuk. Az idei évtől üzemi kísérleti tapasztalatok birtokában már a kereskedelmi forgalomban is elérhető lesz termelőink számára.
A Kornelius (FAO 380) a korai éréscsoport végén érő rendkívül stabil hibrid. Magas termőképességét (VSZT-GOSZ, 2007: 7,87 t/ha, 104,2%) és termésstabilitását a rendkívül száraz 2007. és a jóval kedvezőbb klímájú 2008. években egyaránt bizonyította. Az aszályos 2009. évben 89 üzemi kísérletünkben átlagosan 9,39 t/ha száraz termést adott. Magas, robosztus, zöld száron érő növények, gyors kezdeti fejlődés és kiváló termékenyülés jellemzi. Minden termőhelyre és technológiai szinthez ajánljuk, különösen intenzív technológiákhoz, ahol rekordtermésre képes.
A Kessos (FAO 440) új rendkívül magas termőképességű középérésű hibrid, az Amandha méltó utóda. Magas, zöld száron érő növényei jól termékenyült Fusarium-mal szemben átlagon felül ellenálló csöveket hoznak. Kiváló szárazságtűrését 2007-ben is mutatta (MgSzH, 2007.: 108,4%). Az aszályos 2009. évben 72 üzemi kísérletünkben átlagosan 9,67 t/ha száraz termést adott. Betakarításkori vízleadása átlagon felüli (KWS üzemi fejlesztési kísérletek, 2008.: 18,6%). Elsősorban jó adottságú termőhelyekre, intenzív technológiákhoz ajánljuk, ahol rekordtermésre képes.