Mint ismeretes, hazánkban a kukorica a búza mellett a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk. Termőterülete általában minden évben meghaladja az 1 millió hektárt, az összes terület mintegy 20%-a siló, a döntő része pedig szemes kukoricaként kerül betakarításra. Ezekhez kell még számolnunk a hibridkukorica előállítást és a csemegekukorica termesztést is.
Mint ismeretes, hazánkban a kukorica a búza mellett a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk. Termőterülete általában minden évben meghaladja az 1 millió hektárt, az összes terület mintegy 20%-a siló, a döntő része pedig szemes kukoricaként kerül betakarításra. Ezekhez kell még számolnunk a hibridkukorica előállítást és a csemegekukorica termesztést is.
Mivel a kukorica vetésterülete gyakorlatilag az összes szántó mintegy 25%-át jelenti, a kukoricatermesztés hazai jelentősége könnyen belátható. Ezen kívül érdemes megemlíteni, hogy a magyarországi kukorica vetésterület a jelenlegi EU 15-ök összes kukorica területének kb. 20%-át jelenti, tehát a magyar kukoricatermesztés az idén bővülő EU-ban a legnagyobbak közé fog tartozni, a franciával és némettel azonos méretben!
A sikeres és gazdaságos kukorica termesztés a jelenlegi aszályos klimatikus viszonyaink között már az elővetemény betakarításakor elkezdődik! Ugyanis az energiatakarékos és vízmegőrző talajművelés első lépése a szakszerű tarlóhántás.
A tarló hántása során nemcsak a kelő (elsősorban nyárutói) gyomokat gyérítjük, hanem a talaj felső rétegének kapillárisait összetörjük, a talajfelszínt tömörítjük, ezáltal csökkentjük a párolgást és a talajt alkalmassá tesszük a csapadék gyors befogadására.
A tarlóhántás leggyakrabban használatos eszközei a száraz hazai talajviszonyok között a tárcsás boronák, lehetőleg gyűrűs hengerrel lezárva. Az utóbbi években viszont egyre inkább terjednek a nehéz kultivátorok és a különféle kombinált, egymenetes munkagépek.
A tarlóápolási műveletek a talaj vízgazdálkodásának javítását és a csírázó gyomok irtását szolgálják. Amennyiben szerves trágya kiszórását tervezzük, célszerű azt az utolsó ápolási munka után, a szántás előtt közvetlenül kijuttatni.
Ha az alapművelés hagyományosan, őszi mélyszántással történik, nagy mennyiségű téli csapadék befogadására teszi alkalmassá a talaj felső rétegét.
Ha az elővetemény kukorica volt, különös figyelmet kell fordítani a szármaradványok megfelelő aprítására és leforgatására. Hagyományosan ez a művelet szárzúzóval és ezután még tárcsával is történt, azonban ma már egyre több gazdálkodó alkalmazza a korszerű kombájnokhoz rendelhető szecskázó szerkezeteket. Még jobb eredményt ad, ha a csőtörő adapteren is van szárzúzó adapter. A nagy tömegű szármaradvány gyorsabb lebomlását kis adagú nitrogén műtrágya segíti. A rossz minőségű, sok szármaradványt hátra hagyó munka tavasszal a vetés minőségét ronthatja.
Akár hagyományos módon, akár minimális talajműveléssel végeztük el az alapművelést, tavasszal kiemelt fontosságú művelet a vetőágy (magágy) elkészítése.
A klasszikus elveknek megfelelően a magágy tömött alapú, laza takarójú legyen, amely alkalmas a kelő növények megfelelő vízellátására, ugyanakkor gyorsan felmelegedve optimális közeget biztosít a megfelelően gyors kezdeti fejlődéshez, és a talajlakó kártevőkkel, kórokozókkal szemben érzékeny fejlődési stádium is lerövidül.
Tavasszal első feladat az őszi szántások, alapművelés lezárása, simítózása. A váltvaforgató ekével végzett szántás általában szebb, egyenletesebb képet mutat, könnyebben és hatékonyabban elvégezhető az első tavaszi talajmunka. Amennyiben a nitrogén egy részét (talajtípustól függően a maradék 20-50%-ot) tavasszal szórjuk ki, célszerű azt az első talajmunka előtt, esetleg a még fagyos talajra kiszórni, kivéve a lejtős és belvízre hajlamos területeket.
A ྂ-es, ྌ-as években széleskörűen használt presowing gyomirtás, a gázosodó, tiolkarbamát típusú gyomirtó szerek bedolgozása a magágy készítéssel egy menetben történt. Ma már ennek a gyomirtási eljárásnak, főként a talajok intenzív mikrobiológiai lebontó képessége következtében nem kielégítő hatása miatt gyakorlatilag már nincs jelentősége.
A magágy készítést legfeljebb néhány nappal a vetés előtt célszerű elvégezni. Bár a korábbi magágy készítés, tömöttebb, érettebb talajállapotot biztosít, a sikeres gyomirtás szempontjából előnyösebb azt lehetőleg a vetéshez közeli időpontban elvégezni, ugyanis, amennyiben csak állománykezelést végzünk, a csírázó gyomok néhány napos előnyhöz jutnak a később kelő kukoricához képest, ami erősebb kezdeti versengéshez és a gyomirtás nehezebb időzítéséhez vezet, amely tényezők hatása nagy valószínűséggel terméscsökkenést okoz. Leggyakrabban a magágy előkészítése közvetlenül a vetés előtt történik.
A magágy készítéshez legelterjedtebben az ásóboronás, illetve kultivátoros gépkombinációk (kombinátorok) használatosak.
Amennyiben a talajfertőtlenítés indokolt és a teljes felületi kezelés mellett döntünk, pl. Diabrotica (kukoricabogár) fertőzés miatt, azt is az utolsó talajmunkák előtt célszerű kijuttatni.
A vetőágy készítés mélysége a tervezett vetésmélységnek megfelelő legyen, pontos, jó minőségű vetést csak az egyenletes, megfelelően tömör alapú magágytól várhatunk.
A magágy készítés különleges módja, amikor az a vetéssel egy menetben történik. Ilyenkor a megfelelően nagy teljesítményű erőgéphez csatlakozik a magágy készítő gépcsoport és a vetőgép. Nyugat-Európában, főleg a jobb csapadék ellátású területeken nagyon elterjedt az a megoldás, amikor aktív hajtású eszköz (talajmaró, forgóborona) után kapcsolják a vetőgépet. Igen energiaigényes, és viszonylag kis területteljesítményű megoldás, de egy menetben rossz minőségű talaj előkészítés után is elfogadható magágy készíthető, vagy közvetlenül a szántás után is alkalmazzák
A porhanyós, rögmentes talajon nemcsak a kelés lesz gyorsabb és egyöntetűbb, hanem a preemergens (alap) gyomirtó kezelések hatékonysága is jobb lesz a kisebb rögárnyék-hatás miatt.
A talaj előkészítés speciális esetét igénylik a prepost kezelések. Ez a technológia az USA-ból került a hazai alkalmazásba, lényege, hogy az alap- (preemergens) és az állománykezelések (postemergens) között egyfajta átmenetet képez. Ugyanis a vetés a kigyomosodott magágyba történik, ezért a kezelés a gyomokra nézve postemergens, viszont a kukoricára nézve preemergens, tehát vetés után, kelés előtt történik.
Az eljárás nagy előnye, hogy olyan gyomirtó szerek is felhasználhatók, amelyek állománykezeléskor a kukoricát károsítanák, illetve a hatásuk a célfajokra levélen keresztül jobb, mint a talajból a gyökér általi felvételkor. Hazánkban kifejezetten a köles probléma miatt lett a módszer adaptálva.
Ahhoz, hogy a gyomnövények a vetéskor a megfelelő, érzékeny (2-4 leveles) állapotban legyenek, a magágy készítést korán el kell végezni, és a gyomos táblába vetjük a kukoricát.
Azonban ez csak bizonyos talajtípusokon és kultúrállapot mellett alkalmazható. Nem lehet végrehajtani az ún. "perctalajokon", tehát a szélsőségesen magas vagy alacsony kolloidtartalmú talajokon (pl. futóhomok, réti, láp, szikes talajok).
A vetés előkészítése során érdemes a vetőmagról is említést tenni. A jó minőségű vetés feltétele nemcsak a megfelelően elvégzett magágy készítés, korszerű vetőgép, hanem a megfelelő minőségű vetőmag is. A jó vetőmag tétel kiegyenlített, tehát a szemek alakja és mérete hasonló, a kiválasztott vetőtárcsával a szemkihagyás és a kettős vagy többes vetés minimálisra csökkenthető. Amennyiben lehetséges, a vetőgépünknek legmegfelelőbb frakciót kérjük a megrendelés során.
Jó tudni, hogy általában minél előbb rendelünk, annál olcsóbban jutunk a vetőmaghoz. Azonban a szezon végén erősödő verseny is árcsökkentő hatású lehet. A kiemelt, nagy mennyiségeket rendelő partnerek a piacon versenyző vetőmag kereskedőktől és forgalmazóktól többnyire komoly kedvezményekre számíthatnak. Azonban, különösen olyan években, amikor bizonyos fajtákból, vagy általánosan is vetőmag hiány van, a szezon végére a keresett, kiemelkedő fajtákból biztosan nem kapunk nagyobb mennyiséget.
Érdemes a tétel Cold-teszt értékét is figyelembe vetni, hiszen különösen lassan melegedő talajokon, korai vetés esetén, és hűvös tavaszon gyorsabb kelés, egyöntetűbb kezdeti fejlődés várható a jó Cold-teszt értékű vetőmagból, ami a várható termés mennyiségét is befolyásolja.
A vetőmag rendelés során lehetőség kínálkozhat a standard csávázószer mellett speciális igények kielégítésére is. Főleg talajlakó kártevőkkel, esetleg kukoricabogárral erősen fertőzött területeken érdemes inszekticides (rovarölő szeres) csávázást is kérni, abban az esetben, ha az valóban indokolt és a csávázás többletköltségei a kártétel mérséklődésével várhatóan meg fognak térülni.
.
Mivel a kukorica vetésterülete gyakorlatilag az összes szántó mintegy 25%-át jelenti, a kukoricatermesztés hazai jelentősége könnyen belátható. Ezen kívül érdemes megemlíteni, hogy a magyarországi kukorica vetésterület a jelenlegi EU 15-ök összes kukorica területének kb. 20%-át jelenti, tehát a magyar kukoricatermesztés az idén bővülő EU-ban a legnagyobbak közé fog tartozni, a franciával és némettel azonos méretben!
A sikeres és gazdaságos kukorica termesztés a jelenlegi aszályos klimatikus viszonyaink között már az elővetemény betakarításakor elkezdődik! Ugyanis az energiatakarékos és vízmegőrző talajművelés első lépése a szakszerű tarlóhántás.
A tarló hántása során nemcsak a kelő (elsősorban nyárutói) gyomokat gyérítjük, hanem a talaj felső rétegének kapillárisait összetörjük, a talajfelszínt tömörítjük, ezáltal csökkentjük a párolgást és a talajt alkalmassá tesszük a csapadék gyors befogadására.
A tarlóhántás leggyakrabban használatos eszközei a száraz hazai talajviszonyok között a tárcsás boronák, lehetőleg gyűrűs hengerrel lezárva. Az utóbbi években viszont egyre inkább terjednek a nehéz kultivátorok és a különféle kombinált, egymenetes munkagépek.
A tarlóápolási műveletek a talaj vízgazdálkodásának javítását és a csírázó gyomok irtását szolgálják. Amennyiben szerves trágya kiszórását tervezzük, célszerű azt az utolsó ápolási munka után, a szántás előtt közvetlenül kijuttatni.
Ha az alapművelés hagyományosan, őszi mélyszántással történik, nagy mennyiségű téli csapadék befogadására teszi alkalmassá a talaj felső rétegét.
Ha az elővetemény kukorica volt, különös figyelmet kell fordítani a szármaradványok megfelelő aprítására és leforgatására. Hagyományosan ez a művelet szárzúzóval és ezután még tárcsával is történt, azonban ma már egyre több gazdálkodó alkalmazza a korszerű kombájnokhoz rendelhető szecskázó szerkezeteket. Még jobb eredményt ad, ha a csőtörő adapteren is van szárzúzó adapter. A nagy tömegű szármaradvány gyorsabb lebomlását kis adagú nitrogén műtrágya segíti. A rossz minőségű, sok szármaradványt hátra hagyó munka tavasszal a vetés minőségét ronthatja.
Akár hagyományos módon, akár minimális talajműveléssel végeztük el az alapművelést, tavasszal kiemelt fontosságú művelet a vetőágy (magágy) elkészítése.
A klasszikus elveknek megfelelően a magágy tömött alapú, laza takarójú legyen, amely alkalmas a kelő növények megfelelő vízellátására, ugyanakkor gyorsan felmelegedve optimális közeget biztosít a megfelelően gyors kezdeti fejlődéshez, és a talajlakó kártevőkkel, kórokozókkal szemben érzékeny fejlődési stádium is lerövidül.
Tavasszal első feladat az őszi szántások, alapművelés lezárása, simítózása. A váltvaforgató ekével végzett szántás általában szebb, egyenletesebb képet mutat, könnyebben és hatékonyabban elvégezhető az első tavaszi talajmunka. Amennyiben a nitrogén egy részét (talajtípustól függően a maradék 20-50%-ot) tavasszal szórjuk ki, célszerű azt az első talajmunka előtt, esetleg a még fagyos talajra kiszórni, kivéve a lejtős és belvízre hajlamos területeket.
A ྂ-es, ྌ-as években széleskörűen használt presowing gyomirtás, a gázosodó, tiolkarbamát típusú gyomirtó szerek bedolgozása a magágy készítéssel egy menetben történt. Ma már ennek a gyomirtási eljárásnak, főként a talajok intenzív mikrobiológiai lebontó képessége következtében nem kielégítő hatása miatt gyakorlatilag már nincs jelentősége.
A magágy készítést legfeljebb néhány nappal a vetés előtt célszerű elvégezni. Bár a korábbi magágy készítés, tömöttebb, érettebb talajállapotot biztosít, a sikeres gyomirtás szempontjából előnyösebb azt lehetőleg a vetéshez közeli időpontban elvégezni, ugyanis, amennyiben csak állománykezelést végzünk, a csírázó gyomok néhány napos előnyhöz jutnak a később kelő kukoricához képest, ami erősebb kezdeti versengéshez és a gyomirtás nehezebb időzítéséhez vezet, amely tényezők hatása nagy valószínűséggel terméscsökkenést okoz. Leggyakrabban a magágy előkészítése közvetlenül a vetés előtt történik.
A magágy készítéshez legelterjedtebben az ásóboronás, illetve kultivátoros gépkombinációk (kombinátorok) használatosak.
Amennyiben a talajfertőtlenítés indokolt és a teljes felületi kezelés mellett döntünk, pl. Diabrotica (kukoricabogár) fertőzés miatt, azt is az utolsó talajmunkák előtt célszerű kijuttatni.
A vetőágy készítés mélysége a tervezett vetésmélységnek megfelelő legyen, pontos, jó minőségű vetést csak az egyenletes, megfelelően tömör alapú magágytól várhatunk.
A magágy készítés különleges módja, amikor az a vetéssel egy menetben történik. Ilyenkor a megfelelően nagy teljesítményű erőgéphez csatlakozik a magágy készítő gépcsoport és a vetőgép. Nyugat-Európában, főleg a jobb csapadék ellátású területeken nagyon elterjedt az a megoldás, amikor aktív hajtású eszköz (talajmaró, forgóborona) után kapcsolják a vetőgépet. Igen energiaigényes, és viszonylag kis területteljesítményű megoldás, de egy menetben rossz minőségű talaj előkészítés után is elfogadható magágy készíthető, vagy közvetlenül a szántás után is alkalmazzák
A porhanyós, rögmentes talajon nemcsak a kelés lesz gyorsabb és egyöntetűbb, hanem a preemergens (alap) gyomirtó kezelések hatékonysága is jobb lesz a kisebb rögárnyék-hatás miatt.
A talaj előkészítés speciális esetét igénylik a prepost kezelések. Ez a technológia az USA-ból került a hazai alkalmazásba, lényege, hogy az alap- (preemergens) és az állománykezelések (postemergens) között egyfajta átmenetet képez. Ugyanis a vetés a kigyomosodott magágyba történik, ezért a kezelés a gyomokra nézve postemergens, viszont a kukoricára nézve preemergens, tehát vetés után, kelés előtt történik.
Az eljárás nagy előnye, hogy olyan gyomirtó szerek is felhasználhatók, amelyek állománykezeléskor a kukoricát károsítanák, illetve a hatásuk a célfajokra levélen keresztül jobb, mint a talajból a gyökér általi felvételkor. Hazánkban kifejezetten a köles probléma miatt lett a módszer adaptálva.
Ahhoz, hogy a gyomnövények a vetéskor a megfelelő, érzékeny (2-4 leveles) állapotban legyenek, a magágy készítést korán el kell végezni, és a gyomos táblába vetjük a kukoricát.
Azonban ez csak bizonyos talajtípusokon és kultúrállapot mellett alkalmazható. Nem lehet végrehajtani az ún. "perctalajokon", tehát a szélsőségesen magas vagy alacsony kolloidtartalmú talajokon (pl. futóhomok, réti, láp, szikes talajok).
A vetés előkészítése során érdemes a vetőmagról is említést tenni. A jó minőségű vetés feltétele nemcsak a megfelelően elvégzett magágy készítés, korszerű vetőgép, hanem a megfelelő minőségű vetőmag is. A jó vetőmag tétel kiegyenlített, tehát a szemek alakja és mérete hasonló, a kiválasztott vetőtárcsával a szemkihagyás és a kettős vagy többes vetés minimálisra csökkenthető. Amennyiben lehetséges, a vetőgépünknek legmegfelelőbb frakciót kérjük a megrendelés során.
Jó tudni, hogy általában minél előbb rendelünk, annál olcsóbban jutunk a vetőmaghoz. Azonban a szezon végén erősödő verseny is árcsökkentő hatású lehet. A kiemelt, nagy mennyiségeket rendelő partnerek a piacon versenyző vetőmag kereskedőktől és forgalmazóktól többnyire komoly kedvezményekre számíthatnak. Azonban, különösen olyan években, amikor bizonyos fajtákból, vagy általánosan is vetőmag hiány van, a szezon végére a keresett, kiemelkedő fajtákból biztosan nem kapunk nagyobb mennyiséget.
Érdemes a tétel Cold-teszt értékét is figyelembe vetni, hiszen különösen lassan melegedő talajokon, korai vetés esetén, és hűvös tavaszon gyorsabb kelés, egyöntetűbb kezdeti fejlődés várható a jó Cold-teszt értékű vetőmagból, ami a várható termés mennyiségét is befolyásolja.
A vetőmag rendelés során lehetőség kínálkozhat a standard csávázószer mellett speciális igények kielégítésére is. Főleg talajlakó kártevőkkel, esetleg kukoricabogárral erősen fertőzött területeken érdemes inszekticides (rovarölő szeres) csávázást is kérni, abban az esetben, ha az valóban indokolt és a csávázás többletköltségei a kártétel mérséklődésével várhatóan meg fognak térülni.
.
Forrás: Agrárágazat
