A kukorica gyomirtása

A kísérletek és a gyakorlati tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a gyomok a legsúlyosabb kárt a kelés idejétől a fiatal kukorica mintegy 50 cm-es állománymagasságának eléréséig (a keléstől a kisorolt fiatal állomány korai fejlődéséig) okozzák.

A második gyomkárosítási veszély a címerhányás idején és az azt követő 2-3 hétben, a megtermékenyülésig, ill. a terméskötődésig áll fenn. Ha a kukorica fejlődésének említett időszakaiban elmulasztjuk a gyomirtást, akár 20-25%-os terméskieséssel is számolhatunk. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a gyomos kukoricaállományban jelentősen növekszik a meddő tövek száma, ezenkívül a kukoricaszemek tömege és a morzsolási százalék is igen látványosan csökken. Mint ismeretes, a gyomborítottság 1%-os növekedése a kukorica hektáronkénti hozamát mintegy 68 kg-mal csökkenti, átlagos 10%-os gyomborítottság esetén pedig 0,68 t/ha terméskieséssel kell számolnunk.

A kukoricatáblák gyomflórája az utóbbi években strukturálisan megváltozott. A monokultúrás termesztéstechnológiában a legnagyobb gondot a triazin-rezisztens kétszikűek, valamint az igen ellenálló egyszikűek (Panicum miliaceum, Sorghum halepense) nagymérvű elterjedése okozza. Egyéb nehezen irtható gyomfajok terjedésével is számolnunk kell, mint a T4-es életformába tartozó szerbtövis fajok (Xanthium italicum, X. strumarium), a selyemmályva (Abutilon theophrasti), a csattanó maszlag (Datura stramonium), a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) vagy mint a G1 életformába sorolható sövényszulák (Calystegia sepium), melyek ellen sok esetben csak posztemergens kezeléssel érhetünk el kielégítő eredményt. Összességében megállapíthatjuk, hogy leginkább a T4, a G3 és a G1 életformákhoz tartozó gyomfajok fordulnak elő legnagyobb borítottságban a hazai kukoricatáblákban. Ez az összetétel azonban nem állandó, mert az egyre többféle, felhalmozódó hormonbázisú, szelektív és szuperszelektív herbicidek néhány év alatt is módosíthatják a kukorica gyomnövényzetét.

Az eredményes vegyszeres gyomirtás érdekében minden kukoricatáblában állandóan figyelni kell a gyomnövények fajösszetételét, és el kell végezni a gyomfelvételezést.
Amíg a kukorica levélzetének árnyékoló hatása a gyomok csírázását és fejlődését nem akadályozza, a versengés kizárására különféle eszközökkel gondoskodnunk kell az állomány gyommentességéről.
A gyomirtás kritikus időpontját több tényező együttes hatása alakítja ki. Árukukoricában végzett kompetíciós kísérletek eredményei alapján megállapítható, hogy ez az időszak - évjárattól és gyomösszetételtől függően - a kakaslábfű esetében a kukorica kelését követő 6-8, szőrös disznóparéj fertőzéskor pedig 4-6 hétre tehető.
"Biológiai, biotechnológiai védekezés"

A glifozát hatóanyagú ROUNDUP közismerten totális hatású gyomirtó szer, amelynek a kultúrnövényekben való szelektív alkalmazása néhány évvel ezelőtt még lehetetlennek tűnt. Azonban az USA-ban a kukoricának a ROUNDUP-pal szembeni toleranciáját géntechnológiai beavatkozásokkal már elérték. Ennek lényege, hogy egy, az esszenciális aminosav bioszintézisben részt vevő, glifozát toleranciát kódoló ún. módosított EPSPS gént vittek be az eredeti vad EPSPS gén helyére. Az így létrehozott, ún. ROUNDUP READY kukorica az első generációs módosított génkészletű növények közé sorolható. Kísérletek szerint osztott kezelésekben az egyik leghatékonyabb engedélyezett kombinációval, a rimszulfuron + dikambával összehasonlítva, a glifozát hatónyagú ROUNDUP BIO azonos kiváló hatást ad a magról kelő kétszikű gyomok ellen, míg az évelő kétszikűek és a magról kelő egyszikűek ellen fölülmúlja annak hatását. Amerikai és részben hazai vizsgálatok szerint a ROUNDUP READY kukorica egy igen hatékony gyomirtási technológia alkalmazására fog a közeljövőben lehetőséget biztosítani.
Másik igen radikális hatású vegyület a glufozinát, mely mint ismeretes, szintén a totális gyomirtó szerek hatóanyaga. Perzselő hatású szer, s nem igazán szállítódik a gyökérbe. Hazánkban eddig érésgyorsításra használták, pl. napraforgóban, azonban a kutatási kísérletek eredményeképpen már a kukoricában is alkalmazható e készítmény. Ugyanis sikerült olyan hibrideket előállítani, melyekbe a talajban élő Azotobacter baktérium-fajokból speciális gént építettek be, s ennek következtében a kukoricanövény képes lebontani ezt a totális hatású herbicid hatóanyagot. Hazánkban ilyen glufozinát-készítmény a FINALE. A rendszer, mely ilyen kukoricát tartalmaz, LIBERTY-LINK néven vált, ill. válik ismertté.

Harmadik herbicid-rezisztens csoportba az ún. imidazolinon-ellenálló kukoricák tartoznak. E fajták nemesítése során nem használtak génsebészeti eljárásokat, kialakításuk irányított mutációval történt. A hazánkban forgalmazott ilyen imidazolinon-herbicid az imizamox + pendimetalin hatóanyagú ESCORT készítmény, melyet kizárólag ún. IMI kukoricában lehet felhasználni, hiszen a normál hibrideket a szer a gyomokhoz hasonlóan elpusztítja. Az imidazolinon-ellenálló kultúrnövények termesztése és imidazolinon típusú gyomirtó szerekkel történő kezelése a CLEARFELD gyomirtási rendszer névben egyesül.

Vegyszeres védekezés
A szelektív herbicidek terjedésével együtt a világon mindenütt keresték a kukorica gyomirtásának legcélszerűbb és leghatékonyabb módját. A sokféle irányzat közül különösen kettő honosodott meg az intenzív kukoricatermesztést folytató országokban:
- az egész tábla vegyszeres kezelése, más szóval totális vegyszerezése tömérdek változatban (kelés előtt, kelés után, különböző összetételű és halmazállapotú készítményekkel),
- a kombinált - tehát a sorpermetezéses - kezelés, melynek lényege, hogy a sorban és a sor mentén herbiciddel, a sorközben pedig gépi kapával irtják a gyomot.

Hazánkban az előző megoldás terjedt el, ennek megfelelően itt is ez a gyomszabályozási forma kerül részletes ismertetésre. Azonban adott körülmények között, és a kukoricatermő terület bizonyos hányadán érdemes beiktatni esetleg az igazán szakszerű állománykezelés kiegészítésére. Mindenekelőtt azokra a táblákra javasolható a sorpermetezés, ahol céltudatos vetésváltást terveznek, hangsúlyozva ismét e módszer kizárólagosságának megvalósíthatatlanságát és szükségtelenségét.
Rátérve azonban a "hagyományos", kizárólag herbicidekkel végzett gyomszabályozásra, ill. a készítmények kínálatára, megállapítható, hogy az utóbbi években jelentősen fejlődött az új herbicid hatóanyagok hazai adaptációja. Ugyanakkor a gyártók olyan kombinációk kialakításával segítik a termelőket, amelyek a szinergizmus hatásának kihasználásával szűkítik a toleráns, nehezen irtható gyomfajok skáláját.
A vegyszeres gyomszabályozás egyik lehetséges módja a vetés előtt kijuttatható herbicidek alkalmazása. Ezeket, az ún. presowing készítményeket általában az utolsó talaj-előkészítési eljárással egy menetben juttatjuk ki, s kijuttatás után - a megfelelő hatáskifejtés érdekében - azonnal a talajba dolgozzuk 6-8 cm mélyen. Kétmenetes technológia esetén kombinátorral vagy tárcsával végezhetjük e műveletet.

Az engedélyezett gyomirtó szerek a magról kelő egyéves egy- és kétszikűek, valamint az évelő egyszikűek jelentős része ellen hatásosak. Mivel e készítmények széles hatásspektrumúak, a kultúrnövényre gyakorolt fitotoxikus hatás elkerülése érdekében antidótumot is tartalmaznak. Itt a tiolkarbamátok közül az EPTC hatóanyagú ERADICAN 6 E, FLEXENIT I. 650 EC, ALIROX 80 EC valamint a NIPTAN SUPER 800 EC készítmények vannak jelenleg forgalomban. Ezek az egyszikűek ellen a leghatásosabb szerek, azonban alkalmazásuk esetén a hatás tartóssága gondot okozhat nedves, hűvös időjárás esetén, ugyanis ilyen körülmények között a gyomirtó szer lebomlása meggyorsul, ami pedig a hatáskifejtés feltétlen csökkenését vonja maga után. Az eptám hatóanyag alkalmazása egy másik negatív következményt is vonhat maga után: rendszeres használata mellett ugyanis a talajban élő mikroorganizmusok táplálékszerzésre hasznosítva lényegesen csökkentik e szerek hatástartamát. Igaz, ennek ellensúlyozására ún. extenderekkel felvehetjük a harcot a degradációt okozó mikrobák ellen, de ez csak az amúgy is magas herbicid-kiadásokat növelné.

Ennek
kiküszöbölésére ill. mellett (mint kombinációs) PPI kezelésre még a butilát alapú ANELDA 80 EC valamint a SUTAN 6 E jöhet számításba. Megjegyzendő azonban, hogy e szerek csaknem teljesen hatástalanok a szerbtövis-félék (Xanthium spp.), de a selyemmályva (Abutilon theophrasti), a csattanó maszlag (Datura stramonium) és a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) ellen is csak mérsékelt hatásúak. A csírázó fenyércirok ellen is csak maximális dózisban várhatunk megfelelő hatást. E készítményeket tehát célszerű kombinációban alkalmazni, kombinációs partnerként a ma is legolcsóbb és hatásos atrazin hatóanyag javasolható. Készítményei közül az ATRAZIN 500 FW, HUNGAZIN PK 500 FW, MAIZINA 80 WP vagy a GESAPRIM 500 FW említhető meg. Megjegyzendő azonban, hogy e presowing szereket a vetés előtt legalább 10 nappal be kell dolgozni a talajba!

Tavasszal, közvetlenül a kukorica vetése után, (preemergens kijuttatásra) igen jól alkalmazható a flumioxazin hatóanyagú PLEDGE 50 WP készítmény. Igen jó hatékonyságú a jelentősebb kétszikű gyomnövények ellen, azonban a teljes hatás elérése érdekében 2,4-D, acetoklór vagy metolaklór hatóanyagokkal is kiválóan kombinálható.

Néhány éve engedélyezett számos magról kelő egy- és kétszikű gyomnövény ellen, kukoricában az izoxaflutol hatóanyag, azaz a MERLIN WG, preemergens talajherbicid.
Hatásmechanizmusából eredően azonban posztemergens (vagy akár presowing) gyomirtó készséggel is rendelkezik. Ez annak köszönhető, hogy a hatóanyag nem csak a növények gyökerén keresztül szívódik fel és fejti ki hatását, hanem a zöld növényi részeken is. Ráadásul korai posztemergens időpontban kijuttatva levélherbicidként olyan gyomnövények ellen is tökéletes eredményt ad, melyek ellen a talajhatás nem mindig kielégítő. Dózisa 100-140 g/ha, de 1,5%-nál magasabb szerves anyag-tartalmú talajokon csak az alsó dózis alkalmazható.

A kukorica gyomirtására engedélyezett készítmények

Annak ellenére, hogy ilyen nagy számú és kiváló hatású preemergens herbicid áll rendelkezésünkre, a kukorica vetésterületének harmadán minden évben kiegészítő állománykezelést kell végezni a fentebb említett, alapkezeléssel nehezen irtható kétszikű gyomok, a selyemmályva (Abutilon theophrast), parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), csattanó maszlag (Datura stramonium), szerbtövis fajok (Xanthium spp.), árvakelésű napraforgó (Helianthus annuus) és a triazin-rezisztens disznóparéj (Amaranthus retroflexus) ellen. Ezek, az egyre jobban terjedő veszélyes gyomok ellen, kiemelkedő hatékonyságú a két szulfonilkarbamid (proszulfuron + pirimiszulfuron) kombinációs hatóanyagú RING 80 WG nevű készítmény, amely ugyanakkor a kukorica többi kétszikű gyomnövénye ellen is kiváló hatékonysággal alkalmazható. Elsősorban a levélen keresztül felszívódva, a már kikelt - 2-4 leveles - gyomokra permetezve fejti ki hatását, mindemellett a talajra kerülve, tartamhatása következtében a 2-3 héttel később csírázó gyomok ellen is biztos hatású. Az ilyen szulfonilurea típusú herbicidek a kukorica 5 leveles koráig alkalmazhatók biztonsággal. A további készítmények közül a hibridek legérzékenyebbek a tifenszulfuron-metil hatóanyaggal szemben.

A kukorica posztemergens gyomirtó szerei sorában fontos helyet foglalnak el a hormonhatású készítmények. Általuk van mód a magról kelő és évelő kétszikű gyomok irtására. A hazai gyakorlat igényeit széles választék elégíti ki: a 2,4-D hatóanyagot a DIKAMIN 720 WSC, a DIKONIRT vagy a DEZORMON, a 3,6-diklór-pikolinsavat a LONTREL 300, míg a dikambát a BANVEL 480 S szerek képviselik.
Szintén a problémás kétszikű gyomok ellen a közeljövőben engedélyezésre kerülő készítmény a MEZOTRION, mely egyszikű mellékhatással is bír, és pre- és posztemergens módon is kijuttatható. Az évelő kétszikű gyomokra látványos mellékhatása van a szernek. A mezei acat (Cirsium arvense) pl. erős fehéredéssel és levélszáradással reagál a MEZOTRION-os kezelésre.

Forrás: Agrárágazat