Kukorica talajelőkészítési-vetési technológiája, A gépek, gépcsoportok üzemeltetéséhez kapcsolódó főbb munkabiztonsági feltételek, követelmények

A direktvetőgépek éves kihasználása változó lehet, attól függően, hogy az üzemeltető saját területén kívül bérvetést is vállal-e a géppel. Ennek megfelelően a gépek gazdaságossági alapadatait és technológiájának mutatóit 100 és 200 órás éves kihasználás esetén is meghatároztuk, ill. kiszámítottuk.
Az 1 ha területre vetített fajlagos gazdaságossági mutatóit a 4. táblázatban mutatjuk be

A technológiai változatok összehasonlítása
4. táblázat

* - II. VÁLTOZAT = 100 %
- A = 100 üzemóra éves kihasználás
- B = 200 üzemóra éves kihasználás
Az elvégzett gazdaságossági számítások eredményei alapján megállapítható, hogy kalászos gabona talajelőkészítés-vetésénél alkalmazott YF M 6320 féligfüggesztett csoroszlyakocsi és a függesztett KÜHNE CASE-IH-10-6200 gabonavetőgép esetében 200 üzemórás éves kihasználáskor a beruházási-, üzemeltetési- és egyben a műveleti költsége is magasabb, mint a bázis technológiáé.
Az évi 300 üzemórás üzemeltetés esetében a beruházási költség nagyobb, mint a bázis technológiáé, de az üzemeltetési- és műveleti költség ugyanakkor kisebb már.
A YETTER WTS 6700 csoroszlyatartó gerendely és a KÜHNE CASE-IH-10-6200 vontatott gabonavetőgép esetében a beruházási költség egyedül az évi 200 üzemórás kihasználás esetében nagyobb, a 300 üzemórás évi kihasználtság esetében pedig kisebb, mint a bázis technológiáé. Az üzemeltetési- és a műveleti költségek vonatkozásában minden esetben kisebb, mint a bázis technológiáé, de természetesen az éves üzemóraszámtól függően ez az érték kedvező vagy kedvezőbb.
Az AMAZONE KG + RPD 401 SR magágykészítő-vetőgép esetében ugyan volt középmélylazító-egység is, de mivel nagyon csapadékos volt az időjárás nem használtuk, azaz teljesen fel volt emelve. A beruházási igény mindkét éves üzemóra-kihasználás esetében a bázis technológiánál nagyobb mértékű. Az üzemeltetési- és műveleti költségek vonatkozásában az évi 200 üzemóra esetén nagyobb, a 300 üzemórás évi kihasználás esetén már kisebb, mint a bázis technológiáé.
Az őszi búza vetésterületének mintegy 35-40 %-a kerül kukorica után elvetésre. Így a kukorica betakarítása után a táblán maradó szármaradványos területen kell rövid idő alatt megfelelő minőségű magágyat készíteni a gabonavetőgép részére. Az YF M 6320 féligfüggesztett csoroszlyakocsi és a YETTER WTS 6700 csoroszlyatartó gerendely alkalmazásával ezt az idő le lehet csökkenteni, szinte a nullára, mert a kombájn elhaladása után azonnal indulhat a vetőgép.
A kukorica talajelőkészítési-vetési technológiák során alkalmazott KÜHNE CASE-IH-CYCLO-800 vetőgép a YETTER csoroszlyával kiegészítve, a BUFFALO és a WHITE NEW IDEA 6106 kukorica szemenkéntvető-gépek az éves 100, ill. 200 üzemórás kihasználtság függvényében a beruházási-, üzemeltetési- és műveleti költségek vonatkozásában is kedvezőbb, mint a bázis technológiai változat. Így a beruházási igény az említett három gép esetében 200 üzemórás évi kihasználás mellett 96,0 %-a, 84,9 %-a és 72,3 %-a a bázis technológiának. Ugyanakkor a nagyobb üzemórás kihasználás esetében már 49,5 %-a, 48,1 %-a és 37,7 %-a csak. Az üzemeltetési költségek esetében az első esetben 41,8 %-a, 41,7 %-a, ill. 32,1 %-a a bázis technológiának, de a második esetben ugyanezek az értékek 29,4 %-a, 32,1 %-a és 23,0 %-a csak. A műveleti költségek is hasonlóan alakultak, mint az üzemeltetési költségek.
Összefoglalva megállapítható, hogy a művelet-, energia- és költségtakarékos technológia kidolgozása során vizsgált gabonavető-gépek figyelembevételével és alkalmazásával gazdaságosabb technológia valósítható meg. Az elért terméshozamok (tapasztalataink alapján) is kedvező képet mutatnak és a jövőbeni alkalmazásuk esetén hozamkiesést nem jelentenek.
4., A gépek, gépcsoportok üzemeltetéséhez kapcsolódó főbb munkabiztonsági feltételek, követelmények
4.1 Általános jellemzők
A mezőgazdaság gazdálkodó egységeinek szervezeti és műszaki-technikai feltételrendszerét, ezzel együtt a tulajdonviszonyokat az utóbbi években alapvető változások jellemezték és jellemzik napjainkban is. Az átalakulás során hazánkban egy új birtokstruktúra jött létre, amelynek legfőbb jellemzője a magántulajdonod szerveződő egyéni, illetve családi vállalkozások számának jelentős növekedése, valamint a gazdálkodó szervezetek átszerveződése. Ennek következtében a termelő egységek száma nagymértékben megnőtt, a mezőgazdasági termelés lényegesen sokrétűbbé vált. Mindezen változások hatást gyakoroltak a munkavédelem és az ergonómia területére is, elsősorban abból adódóan, hogy a munkavégzés körülményeiben szintén jelentős változások következtek be. Ebben a tekintetben külön kiemelhetők a magán, illetve családi kisgazdaságok, ugyanis a mezőgazdasági termelés ezen formájának hagyománya és fejlődése Magyarországon több évtizede megszakadt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az újjászerveződő magánszektor tevékenységi és szervezeti rendszerében a munkavédelem, illetve az ergonómia csak minimális jelentősséggel bír. A megállapítás mind műszaki, mind személyi, mind pedig szervezeti vonatkozásban egyaránt érvényesnek ítélhető.
A mezőgazdaságban alkalmazott eszközállomány struktúrája napjainkra minden szempontból nagymértékben kiszélesedett. Különösen így van ez a gépek, berendezések darabszámát illetően, hiszen ma már nem ritka, hogy egy családi kisgazdaság 10-12 eszközzel is rendelkezik. A tapasztaltok azt mutatják, hogy legalábbis a veszélyforrások számát tekintve a biztonságos munkavégzés terén a legtöbb kockázatot a gépek jelentik, így alapvető kérdés, hogy ezek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek milyen mértékben felelnek meg. Természetesen az eszközök ilyen vonatkozású minőségén túl, a gazdálkodás feltételrendszerének még számos olyan területe van, amelynél a munkavédelmi, ergonómiai jellemzők esetén nagy jelentőséggel bírnak (pl: az épületek, létesítmények munkabiztonsága, a veszélyes anyagok tárolása, felhasználása stb.)
A továbbiakban a teljességre való törekvés igénye nélkül főként azon tényezőkre kívánjuk a figyelmet ráirányítani, amelyek az eszközállománnyal kapcsolatosak és az eddigi tapasztalatok szerint a legtöbb problémát jelentik, elsősorban a kisgazdaságok körében. Az egyes problémakörök az alábbiak szerint összegezetők, illetve jellemezhetők.
4.2 Használati utasítás
Az üzemeltetési dokumentációnak, illetve a használati utasításnak a magángazdaságokban a munkavédelemre és biztonságtechnikára vonatkozó ismeretek általános hiányából adódóan különösen fontos szerepe van.
Alapkövetelmény: tartalmazza mindazon ismereteket, amelyeket a gép üzemeltetőjének
működéséhez ismernie kell, beleértve a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó előírásokat, kötelezettségeket is.

A jelenlegi gyakorlati helyzet a tapasztalatok alapján az, hogy az eszközök tulajdonosai (használói) igen sok esetben nem rendelkeznek semmilyen dokumentációval. Különösen igaz ez a használtan vásárolt gépekre vonatkozóan. Gyakran előfordul azonban ez újonnan vásárolt eszközök esetében is. További negatívum, hogy az esetleg meglévő dokumentációk sem felelnek meg minden tekintetben a követelményeknek.
A leggyakrabban tapasztalható hiányosságok a következők:
- a dokumentáció nem magyar nyelvű;
- tartalmilag csak részben elégíti ki a követelményeket;
- egyes megállapításai nem az adott gépre (típusra) vonatkoznak.
Különösen problematikus a volt nagyüzemekből kivásárolt, és a különböző helyekről "összeszedett", részegységekből házilagosan kialakított úgynevezett "saját gyártású" gépek köre. Az előbbiek esetében a használati utasítás már a volt nagyüzemben sem található meg, az utóbbiaknál viszont az az alapvető gond, hogy a tulajdonosnak kellene azt elkészíteni vagy elkészíttetni. A saját készítésű gépek megfelelősége egyébként általánosságban is igen nagy problémát jelent, hiszen ezek a legtöbb esetben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek a legminimálisabb mértékben sem felelnek meg.
4.3 Stabilitás
A halálos kimenetelű mezőgazdasági balesetek jelentős része a traktorok üzemeltetéséhez kapcsolódik. A balesetek oka nagyon gyakran az, hogy a gépkapcsolásoknál, illetve a gépcsoportok összeállításánál a stabilitásra vonatkozó követelményeket figyelmen kívül hagyják, ami különösen a kormányozhatóság szempontjából lehet kritikus. A problémakör jelentősége a kisgazdaságok, illetve az azokban üzemeltetett traktorok és munkagépek számának rohamos növekedésével nagymértékben felerősödött. Alapvető gondnak tekinthető ebből a szempontból, hogy a géppark kialakításánál sok esetben nem kellően meghatározók az energetikai és geometriai jellemzők. A stabilitás hiánya legtöbbször a kormányozhatóság tekintetében jelent problémát, különösen a függesztett vagy félig függesztett munkagépek esetében.
A kormányozhatóság szempontjából elsődleges fontosságú a tengelyterhelések értéke. Ezen értékeket csak igen alapos statikai és dinamikai vizsgálatokkal lehetne megállapítani, nyilvánvaló, hogy ezek a gyakorlatban - különösen a kisgazdaságokban - nem jöhetnek szóba. A kormányozhatósági, illetve stabilitási viszonyok a gyakorlatban pl. hídmérlegen jó közelítéssel ellenőrizhetők, ami részben a magángazdálkodók részére is megoldást jelenthet. Igaz, hogy csak az ellenőrzés erejéig. Eltérések esetén pótsúlyozással a helyzet ugyan még javítható, a gumiabroncsok terhelhetőségi előírásait figyelembe véve azonban csak korlátozott mértékben. Az előírások figyelembe vételét nélkülöző, a kormányozhatóság oldaláról kritikus gépkapcsolatok esetén sokszor pótsúlyozással sincs kielégítő megoldás, hiszen a kisgazdaságok 1-1 gépféleségből általában csak 1-1 darabbal rendelkezne, így az összeválogatás sem lehetséges.
4.4 Közlekedésbiztonság
A mezőgazdasági gépek, gépcsoportok üzemeltetése során nem kerülhető el, hogy azok közutat ne vegyenek igénybe. Az általános előírások erre vonatkozóan az alábbiak szerint csoportosíthatók:
- a méretekre vonatkozó műszaki feltételek;
- a tömegre vonatkozó műszaki feltételek;
- a tengely-terhelésre vonatkozó műszaki feltételek;
- fajlagos motorteljesítményre vonatkozó műszaki feltételek;
- vontatásra, fékezésre vonatkozó műszaki feltételek;
- világító és fényjelző berendezésekre vonatkozó műszaki feltételek;
- mezőgazdasági vontató védőkeretére vonatkozó és rögzítőövére vonatkozó műszaki feltételek.
Tapasztalataink szerint a felsorolta közül leggyakrabban a méretekre, a világító- és fényjelző berendezésekre, valamint a védőkeretre vonatkozó előírások be nem tartásával találkozhatunk. Az alapvető ok az esetek többségében nem más, mint az előírások ismeretének hiánya.
4.5 Szerkezeti részek
A mezőgazdasági gépek szerkezeti részét illetően a biztonságtechnika oldaláról az alábbiak emelhetők ki:
- vonó- és függesztőkeretek,
- erőátviteli berendezések,
- hidraulikus berendezések.
A vonó- és függesztőszerkezetekre vonatkozó alapkövetelmény (gyors és biztonságos összekapcsolhatóság) nagyon sok esetben sem a traktorok, sem pedig a munkagépek oldaláról nem teljesül. Ez a körülmény különösen a kisgazdaságokban okoz problémát, mivel ezekben a munkát végző személy a legtöbb esetben segítség nélkül, egyedül kénytelen az össze- vagy szétkapcsolást elvégezni.
Az erőátviteli berendezések kapcsán elsősorban a védőburkolatok hiánya említhető. Ebben az esetben viszont túlnyomó részben az üzemeltetők hibáztathatók.
A védőburkolat ugyanis sokszor azért hiányzik, mert azt valamilyen ok miatt (javítás, karbantartás) levették, de nem szerelték vissza.
Gyakori jelenség a védőburkolatok helytelen rögzítése és nem megfelelő állapota is (pl. kardántengelyek).
A hidraulikus működtetésű géprészeknél fokozott gondot kell fordítani a hidraulikus szerkezeti egységek állapotára. Különös odafigyelést igényel a hidraulikacsövek elhelyezése sérülésük megakadályozása érdekében. Ezzel szemben nagyon gyakran tapasztalható, hogy a rendszeres karbantartás és ellenőrzés elmarad, a hidraulikus csatlakozóelemek, összekötő csövek nem megfelelő állapotúak.
Balesetvédelmi szempontból alapvető fontosságú, hogy a hidraulikával működtetett szerkezeti egységeket kézzel mozgatni tilos.
Az erre vonatkozó figyelmeztető feliratok sok esetben hiányoznak. Mindezt súlyosbítja, hogy használati utasítás sincs, így a kezelőt a fokozott veszélyhelyzetre semmi sem figyelmezteti.
Természetesen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményrendszere - a gépekhez kapcsolódóan is - még számos olyan elemből áll, amelyekre nem tértünk ki. Ezek közül azonban mindenképpen említést érdemel az üzemfenntartás területe, ahol a körülmények ugyancsak igen rosszak. A kisgazdaságokban a javítási, karbantartási feladatok biztonságos elvégezhetőséghez szükséges feltételek szinte teljes hiánya tapasztalható.

(forrás: Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetsége - Mezőgazdasági vállalkozók és szolgáltatók tanácsadó füzete sorozat, 2001.: Könnyű-, és középnehéz univerzális traktorok kiválasztása, Komlódi István, Nagy István (FVM MGI GM Kht.Gödöllő))

Forrás: Agrárágazat