Sajnálatos, hogy a 2002-es év tavasza az ország nagy részében ismételten száraznak bizonyul. Ez nemcsak a kukorica kelését és kezdeti fejlődését, hanem a preemergens gyomirtószerek hatását is befolyásolja. Valószínűsíthető, hogy a kukorica termőterület jelentős részét kiegészítő posztemergens gyomirtásban kell részesíteni. A gyomirtásnak ez a módja sokszor vált ki vitát a szakemberek körében, amit gyakran az is erősít, hogy a termesztők nem ismerik pontosan azokat a lehetőségeket, amit a kukorica posztemergens kezelése nyújt.
A következőkben ezért szeretnék néhány információval szolgálni az állománykezelések hatékonyságának, megbízhatóságának növelése érdekében. Ezen információk nagy része Növénytermesztési Bemutató Üzemünk többéves tapasztalatán alapul.
A kukorica viszonylag keskenylevelű növény, árnyékoló és ezért gyomelnyomó képességét csak bizonyos fejlettség után képes kifejteni. Azonban a C4-es fotoszintézis-típusú növények közé tartozik, ezért a fényt a legtöbb gyomnövényfajhoz képest jobban tudja hasznosítani, ami azt jelenti, hogy a kezdeti lassúbb fejlődés után gyorsabban fejlődik, mint a gyomnövények, melyek többnyire C3 -as típusúak. Kedvező feltételek mellett ez a növekedési tempó akár egy, másfél levél is lehet naponta. A csírázó, magról kelő gyomfajok 2-4 leveles korukig a tápanyagokat a magból vonják el és nem a talajból. Az évelő gyomfajok a vegetáció kezdetén a tápanyagokat a talaj mélyebb rétegéből veszik fel, nem pedig onnan, ahonnan a kukorica (a talaj felső rétegéből). Ha ebben az időszakban pusztítjuk el a gyomokat, a kukorica még nem szenved a tápanyagelvonás miatt, és a korábban már említett gyors fejlődésével, árnyékoló hatásával előnyre tesz szert, így a későbbi fejlődése során már nem érzékeny a gyomosodásra.
Általában úgy fogalmazhatunk, hogy a kukorica kelését követően hat hétig kell biztosítanunk a gyomok és a kukorica versenyében a kultúrnövény előnyét, az ezután előforduló alacsony fokú gyomosodás nem okoz terméscsökkenést.
A kukorica gyomflórája időről-időre változik, ezt igazolják a legújabb, 1996-1997. évek során végzett IV. országos gyomfelvételezés eredményei. Szaporodófélben vannak olyan nagymagvú, viszonylag mélyről csírázó, melegigényes, Ujvárosi Miklós besorolása szerint T4-es életformájú gyomfajok, mint a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), csattanó maszlag (Datura stramonium), selyemmályva (Abutilon theophrasti), szerbtövis-fajok (Xanthium spp.) és többek között az ország nagy területén várhatóan majd gyomosító árvakelésű napraforgó (Helianthus annuus). Ezen gyomfajok „kordában tartását" nem végezhetjük kellőképpen hatékonyan preemergens módon, ahogyan nem várhatunk kellő hatékonyságot a preemergens készítmények alkalmazásától olyan évelő gyomfajok ellen sem, mint például a fenyércirok (Sorghum halepense), a mezei acat (Cirsium arvense), az apró szulák (Convolvulus arvensis) vagy a sövényszulák (Calystegia sepium).
Igazi megoldást ezek ellen a gyomfajok ellen a posztemergens gyomirtások (állománykezelések) nyújtanak. A posztemergens gyomirtási módszereket a következő kategóriákba sorolhatjuk: pre-poszt módszerek, korai posztemergens módszerek, valódi posztemergens módszerek, levél alá permetezés.
Pre-poszt módszer
: Ennek a módszernek az a lényege, hogy a talajelőkészítést a kukorica vetése előtt korán végezzük, így a gyomnövények korábban kelnek, mint a kultúrnövény. A vetést a gyomnövényekkel fedett területen végezzük. Ezen módszer során a védekezést általában preemergens hatóanyagokkal (pl. acetoklór, S-metolaklór, atrazin, izoxaflutol, stb.) végezhetjük, hátránya, hogy ezeket a hatóanyagokat preemergens használatra tervezték, levélen keresztül kevésbé hatnak, talajon keresztüli hatásuk kifejtéséhez viszont a kijuttatást követő két héten belül legalább 10-15-20 mm egyszeri bemosó csapadékra van szükség. Ez a módszer Magyarországon még nem terjedt el nagy felületen.
Korai posztemergens módszerek
: ezeket a módszereket általában a kukorica 3-4 leveles fenológiai stádiumában szokás elvégezni, az egyszikű gyomfajok 1-3 leveles, a kétszikűek 2-4 leveles állapotában. A kukorica 3 leveles állapotáig alkalmazható készítmények pl.: Dual Gold, Primextra Gold, Merlin, Acenit, Erunit, Erunit Profi, Guardian Extra, Tropazin Fulltime. Ezeknek a készitményeknek az a közös jellemzője, hogy preemergens használatra tervezték őket: preemergens módon, azaz a kukorica vetése után, kelése előtt alkalmazva hatékonyabbak lehetnek a gyomnövények ellen, mint korai posztemergens módon, ráadásul korai posztemergens módon alkalmazva szelektivitási problémák is felmerülnek: méréseink alapján a kukorica akár 1 t/ha-ral is kevesebbet teremhet, ha korai posztemergens módon alkalmazzuk ezeket a készítményeket ahhoz viszonyítva, mintha preemergens módon alkalmaznánk őket.
Ebből kifolyólag valódi korai posztemergens készítmény csak a Basis illetve az Escort.
A Basis-t a kukorica 5 leveles állapotáig használhatjuk. A „valódi posztemergens" elnevezés alatt azt értjük, hogy a készítmény az ajánlott felhasználási időszakban nem károsítja a kultúrnövényt. A Basis hatékonyan, nagy biztonsággal irtja a magrólkelő egyszikű gyomokat és számos fontos kétszikű gyomnövényt.
A Basis-t a következő kombinációban javasolt felhasználni:
Basis + atrazin + (vagy) 2,4-D + Trend
20 g + 500 g aktív hatóanyag+ 0,5 l/ha + 0,1 %
A tankkeverék kijuttatása a kétszikű gyomfajok 2-4, az egyszikűek 1-3 leveles korában javasolt. A gyomösszetétel függvényében válasszunk kombinációs partnert: csattanó maszlag és/vagy fekete ebszőlő előfordulása esetén atrazint; apró szulák, mezei acat és/vagy szerbtövis fajok jelenlétében 2,4 D-t.
A Basis alkalmazását ott javasoljuk, ahol eddig preemergens készítményeket használtak, de költségtakarékosabb és csapadéktól független módon kívánják megoldani a kukorica gyomirtását. Az idei évjárat sem tűnik kellőképpen csapadékosnak, amely tény kétségessé teszi a preeemergens készitmények hatáskifejtését.
A Basis-sel szemben az Escort-ot a meghatározott (imidazolinon rezisztens vagy toleráns) hibridek fejlett állapotáig is alkalmazhatnánk, viszont a gyomok nagysága itt is korlátozó tényező, így ezt a készítményt is korai posztemergens módon célszerű felhasználni. Az Escort használatának hátránya, hogy drágább a vegyszer és drágább a kukorica vetőmag is ebben az esetben.
Valódi posztemergens módszerek:
ezeket álatalában a kukorica 7 leveles állapotáig alkalmazhatjuk.
A készítményeket a magrólkelő egyszikű gyomfajok 2-3 leveles, a magrólkelő kétszikűek 2-6 leveles állapotában javasolt elvégezni. Amennyiben a területen fenyércirok vagy tarackbúza gyomosít, azok esetében osztott kezelést célszerű végezni, az első kezelés 10-15 cm-es állapotukban juttatandó ki. E módszer esetén alkalmazható készítmények: Titus, Motivell, Monsoon, Mikado, Titus Plus DF, Motivell Turbo, Ring, atrazin, Callisto. Egyszikűekkel fertőzött területen alkalmazható a Titus, a Motivell, a Monsoon és a Mikado. Országos szinten a fenyércirkos területeken elsősorban a Titus-t, vadkölessel fertőzött területeken a Motivell-t használják nagyobb mértékben, ahol pedig kakaslábfű, muhar fajok fordulnak elő, ott nagyjából fele-fele arányban alkalmazzák őket. A Monsoon-ról még nem tudunk sokat, idén került forgalomba, a Mikado ára pedig nem engedi meg, hogy áru- vagy silókukoricában alkalmazzuk, szinte csak csemegekukorica gyomirtására használják. Természetesen az itt felsorolt készítmények bár jelentős kétszikűirtó mellékhatással rendelkeznek- elsősorban egyszikűirtók, ezért ki kell egészíteni őket kétszikűirtó komponenssel. A kétszikűirtó komponens lehet pl. atrazin, Callisto vagy Ring. Gyári kombinációk is forgalomban vannak, ezek a Titus Plus DF illetve a Motivell Turbo.
Olyan területeken, ahol a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), muhar-fajok (Setaria spp.) illetve a bevezetőben felsorolt, nehezen irtható nagymagvú, mélyről csírázó, ill. évelő gyomfajok fordulnak elő, indokolt a Titus Plus DF vagy a Motivell Turbo alkalmazása.
II. A burgonya növényvédelme
Olvasói levelekben gyakran érkezik hozzám kérés, hogy foglalkozzunk időnként a burgonya aktuális növényvédelmi kérdéseivel is. A kérésnek megfelelően az alábbiakban a burgonya gyomirtásáról, a gombabetegségek és a kártevők elleni védelméről adom közre tapasztalataimat.
A burgonya posztemergens gyomirtásáról
A kukoricánál leírtak szerint sajnos a burgonya gyomirtásánál is lehet számítani az alapkezelések hatásának elmaradásával, vagy csökkenésével, amit csak posztemergens gyomirtással lehet pótolni. Az állománykezelésnek azonban még további előnye az is, hogy a gyomnövények jelentős része így jobban kontrollálható.
Ezeket a gyomnövény fajokat két csoportba sorolhatjuk:
1./ Nagymagvú, mélyről csírázó, melegigényes T4-es fajok:
parlagfű, árvakelésű napraforgó, csattanó maszlag, selyemmályva, szerbtövis fajok, köles
2./ Évelő egy- és kétszikű gyomfajok:
fenyércirok, tarackbúza, mezei acat, apró szulák, sövényszulák
Ezen gyomnövények jelenléte esetén a preemergens alapkezelés helyett jó eredményt érhetünk el osztott posztemergens kezelés, a következők szerint:
1. kezelés
(a kétszikű gyomok 2-4 leveles, a fenyércirok, tarackbúza 10-15 cm-es, a köles 1-2 leveles állapotában):
Titus+ Sencor 70 WG + Trend
30 g+ 0,35 kg/ha + 0,1 %
2.kezelés
: (a magrólkelők esetleges újrakelésekor, fenyércirok, tarackbúza újrahajtásakor)
Titus+ Trend
20-30 g/ha + 0,1 %
Ez a technológia természetesen átlagos, viszonylag könnyen irtható gyomflórával (kakaslábfű, muhar-fajok, disznóparéj-fajok, libatop-fajok, keserűfű-fajok, vadrepce, repcsényretek, stb.) rendelkező területeken is kiváló hatásfokkal alkalmazható!
Egyszeri posztemergens kezeléssel védekezhetünk ott, ahol a gyomok egyöntetű kelése következik be (pl. öntözött körülmények között).
Titus+ Sencor 70 WG + Trend
50-60 g + 0,35 kg/ha + 0,1 %
Száraz, aszályos időjárás esetén a gyomnövények is olymódon csökkentik párologtatásukat, hogy levelük epidermisze megvastagszik. Ebben az esetben a fent leírt kombinációk hatását segíti, ha a tankkeverékhez 3-4 kg/ha ammónium-nitrát vagy ammónium-szulfát műtrágyát adagolunk.
A burgonya gombabetegségek elleni védelméről
A burgonya első számú kórokozója a burgonyavész (Phytophtora infestans) nemhiába kapta a nevét, mivel igen agresszív, hiszen a burgonya levelének színén és fonákán is támad. Igen rövid a lappangási ideje, így elsősorban előjelzésre alapozva preventív módon célszerű ellene védekezni. A betegség többnyire június folyamán jelentkezik és az időjárási viszonyok szerint megszakításokkal, vagy folyamatosan egész nyáron pusztít. Jellemző kórképe, hogy a levelek csúcsán, szélén eleinte sárgás, majd gyorsan barnuló foltok keletkeznek.
Az alternáriás levélfoltosság (Alternaria solani) a virágzás idején kisebb-nagyobb mértékben, de gyakorta előfordul. A levélzeten koncentrikus gyűrűzöttség, barnásfekete foltok formájában mutatkozik. A gumón alternáriás száraz, korhadást idéz elő.
A gombás megbetegedések elleni védekezésnél több gombaölőszer is eredményesen alkalmazható. A védekezésre alkalmas készítmények közül eredményes a Tanos, amely alacsony dózisban (0,4 kg/ha) 7-12 napos permetezési fordulóban biztosít védelmet a burgonyavész ellen. Érdekes és egyben fontos tulajdonsága, hogy kötődik a növény kutikulájához, onnan nedvesség hatására visszaoldódik és abban a közegben (harmatcsepp, egyéb felületi vízborítás) pusztítja el a kórokozókat, ahol fertőzésre képesek.
Ugyancsak ajánlott a gombakártevők elleni védelemben az Amistar is.
A lombvédelemben az Amistar használatát a gumókötődés kezdetére kell időzíteni. Amellett, hogy egyaránt kiváló hatású burgonyavész és Alternária ellen pozitív élettani hatásán keresztül javítja a termés minőségét és a terméshozamot is. A kezelést 10-14 nap múlva megismételve 8-10%-kal több termés és kiegyenlítettebb gumóméret várható.
Ha az első Amistaros permetezés idején már vannak burgonyavészes tünetek, a védekezést mindenképpen ki kell egészíteni egy kontakt gombaölő szerrel, mert tökéletes hatást csak megelőzően tud kifejteni. Adagja 1,0 l/ha.
A betegségek elleni védekezés akkor igazán hatékony, ha a szerrotációnak megfelelően váltogatjuk a különböző hatóanyagú szereket. A szerrotációhoz javasolt a széles hatásspektrumú kontakt szerek közül a Clortosip 2,0 l/ha-os adagja, ami egy aránylag hosszú hatástartalmú gombaölőszer és szintén egyaránt hatásos a Phytophtora és az Alternaria elleni védekezésnél is.
Meg kell említeni még a széles körben kedvelt és ismert Curzate R gombaölő
készítményt is, amely 2,5-3,0 kg/ha dózisban juttatandó ki.
A burgonyakártevők elleni védekezésről
A burgonya kártevők elleni védelemben sajnos a gyakorlat kevésbé él a szerrotáció lehetőségével, pedig ez nagyban növelné a hatékonyságot. Ennek figyelembevételére feltétlenül szeretném felhívni a figyelmet. Erre irányuló példaként említem a Bancol, a Mospilan és a Sumi-Alfa váltogatva történő alkalmazását különös tekintettel arra, hogy a Mospilan a levéltetvek (vírusvektorok) ellen is hatásos, ezért különösen praktikus felhasználása akkor, ha mindkét veszélyforrás jelen van.
A Mospilan ajánlott dózisa, ha csak burgonyabogár ellen védekezünk 60 g/ha, ha a cél a levéltetű elleni védelem is, akkor adagját 100 g/ha-ra növeljük.
A szerrotáció jegyében a védekezéshez a Bancol 1,0 kg/ha-os és a Sumi-Alfa 0,2 l/ha-os adagjával védekezhetünk.
Ugyancsak a szerrotációt gazdagítja a Thiodan 35 EC 0,8-1,0 l/ha-os dózisban történő kiadása, amely szintén kombináltan véd a burgonyabogár és a levéltetvek ellen is.
A burgonya kártevői közül a burgonya fonálféreg ellen alkalmazható készítmény a Vydate 10 G, amelyet 40 kg/ha dózisban, a burgonya ültetése előtt, teljes felületkezelés formájában szükséges kijuttatni és 10 cm mélyen a talajba bedolgozni.
Forrás: Agrárágazat
