A komposztálásról sok tévhit kering az interneten és az emberek között: sokak szerint túl bonyolult, kellemetlen szagokkal árasztja el a kertet, és rengeteg feltakarítanivalót hagy maga után. Nos, ezt legfeljebb csak azok a kertészek tapasztalják, akik nem értenek ahhoz, amit csinálnak. A komposztálás valójában egy meglehetősen egyszerű folyamat: egyszerűen csak szerezned kell némi organikus anyagot, és kialakítanod belőle egy halmot, ami aztán szép lassan fekete arannyá válhat kerted számára. Útmutatónkban minden fontos tudnivalót megosztunk a komposztálásról és annak folyamatáról!
A komposztálás fajtái
Mielőtt egyáltalán komposztálni kezdenél, el kell döntened hogy hideg, vagy meleg módszert szeretnél-e alkalmazni. A hidegkomposztáláshoz nem kell más, mint egy adag kerti hulladék és/vagy organikus maradék a konyhából (kávézacc, gyümölcshéjak, tojáshéjak, stb.), amit aztán halomba rendezhetsz, vagy behajíthatsz egy komposztáló ládába. Ezek az anyagok durván egy év alatt lebomlanak és komposzttá válnak majd.
A melegkomposztálás egy komolyabb feladat, de gyorsabb eredményeket is kínál. Az év melegebb időszakaiban akár 1-3 hónap alatt is elkészülhet a komposzt. Ehhez négy fontos „hozzávalóra” van szükség: nitrogénre, szénre, levegőre, és vízre. Ezek biztosítják a komposztálásban résztvevő mikroorganizmusok túlélését, ezzel felgyorsítva a folyamatot. Egy másik módszer az úgynevezett vermikomposztálás, amelynek az eredménye a gilisztahumusz (vermikomposzt). Ehhez trágyagilisztákra lesz szükséged amelyek szép lassan elfogyasztják a komposzthalomba dobott maradékokat, és levedlik nitrogénben gazdag bőrüket. Ezeket általában egyszerűen, olcsón be lehet szerezni.
Mit érdemes komposztálni?
A komposztálás segít, hogy kerti maradékaid se vesszenek kárba. Érdemes beszerezni egy külön gyűjtésre kijelölt bádogvödröt, vagy egyéb tárolót, amibe behajíthatod a komposztálásra szánt maradékokat konyhádban, hogy ne kelljen mindent egyenként kivinni a halomra. Komposztládát (amiben komposzthalmodat gyarapítod majd) készíthetsz házilag, vagy vásárolhatsz is magadnak egyet.
Szóval mi kerüljön a komposzthalomra? Általánosságban zöldség- és gyümölcsdarabokat, kávézaccot, tojáshéjakat, levágott növényrészeket, száraz leveleket, apróra vágott faforgácsot és fakérget, apróra szaggatott újságpapírt, és szalmát szokás komposztálni. Vannak olyan anyagok és maradékok is, amiket általánosságban nem javasolt komposztálni.
Ezek a húsok, olajok, zsírok, háziállatok (kutyák & macskák) ürüléke, tejtermékek, beteg növények részei, illetve gyomok. Valójában megfelelő módon ezek is komposztálhatók, hiszen organikus jellegükből adódóan előbb-utóbb lebomlanak, de komoly problémákat okozhatnak a kertben, ha az ember nem megfelelően kezeli őket. A következő oldalon bemutatom a komposztálás folyamatát!
