A globális felmelegedés ma már nem csak egy teória, tényekkel is alátámasztható. A nemzetközi klímaváltozási munkacsoport legutóbbi előrejelzése szerint bolygónk átlaghőmérsékletének növekedése már 2015-re elérheti azt a kritikus szintet, ahonnan már nincs visszatérés.
Napjainkban sorozatosan jelennek meg tudományos közlemények a közelgő éghajlati katasztrófáról. Főbűnösként az üvegházhatást fokozó szén-dioxid gázt nevezik meg, amelynek légköri aránya vészesen emelkedik.
Röviddel a Kiotói Egyezmény életbe lépése előtt látott napvilágot a nemzetközi klímaváltozási munkacsoport (International Climate Change Taskforce, ICCT) előrejelzése, amelyet amerikai, angol és ausztrál kutatóintézetek megbízásából készített. A beszámoló drámai színben tünteti fel a várható kilátásokat. Számításaik szerint bolygónk átlaghőmérsékletének növekedése már 2015-re elérheti azt a kritikus szintet, ahonnan már nincs visszatérés. A kutatók szerint ez a határ az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest 2 fokos növekedés, ahonnan a folyamat öngerjesztővé és önszabályozóvá válik: ezt követően a földi ökoszisztémában már visszafordíthatatlan változások indulhatnak meg.
1750-től napjainkig bolygónk átlaghőmérséklete 0,8 fokot emelkedett, melyből 0,6 az utóbbi ötven év számlájára írható. A jelentés szerzői ehhez képest egy jóval radikálisabb változással számolnak, mely szerint az elkövetkező évtizedben éves szinten akár 0,1-0,2 C fokot is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete.
Bár a felmelegedést sokféleképpen magyarázzák, a természetes folyamatoktól a 2012-ben az emberiség nagy részét várhatóan lepusztító Niburu, vagy más néven Planet X, a 12. bolygó közeledéséig, ezen tanulmány szerint is a szén-dioxid-kibocsátás folyamatos növekedése tehető felelőssé. Míg az ipari forradalom idején a légkörben lévő szén-dioxid-mennyiség 280 milliomod térfogatrész (ppmv) volt, addig napjainkra ez 379 ppmv-re növekedett. A fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) elégetése következtében évente 6,3 milliárd tonna szén kerül szén-dioxid formájában a légkörbe (ez a légkör teljes szén-dioxid-tartalmának 1%-a). Ha a jelenleg évente 2 ppmv-vel növekvő szén-dioxid arányt vesszük alapul, akkor ez 2015-re eléri a kritikusnak tartott 400 ppmv-s szintet.
Még ennél is jóval sötétebb jövőképet vetítenek előre az Oxfordi Egyetem éghajlati modellje, a climateprediction.net program keretében végzett számítások. Ezek szerint amennyiben a szén-dioxid mennyisége eléri az ipari forradalom előtti szint dupláját, akkor a század végére a mostaninál akár 11 fokkal is magasabb lehet bolygónk hőmérséklete.
Az előrejelzések ismeretében született a Kiotói egyezmény, melynek megvalósításával jelentősen csökkenhet a világ szén-dioxid kibocsátása. Ennek jegyében támogatják, hazánkban is a korszerűbb energia-előállítási, illetve felhasználási technológiákat, a klímatudatosság növelését.
Az ökoszisztéma visszafordíthatatlanul megváltozik
Röviddel a Kiotói Egyezmény életbe lépése előtt látott napvilágot a nemzetközi klímaváltozási munkacsoport (International Climate Change Taskforce, ICCT) előrejelzése, amelyet amerikai, angol és ausztrál kutatóintézetek megbízásából készített. A beszámoló drámai színben tünteti fel a várható kilátásokat. Számításaik szerint bolygónk átlaghőmérsékletének növekedése már 2015-re elérheti azt a kritikus szintet, ahonnan már nincs visszatérés. A kutatók szerint ez a határ az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest 2 fokos növekedés, ahonnan a folyamat öngerjesztővé és önszabályozóvá válik: ezt követően a földi ökoszisztémában már visszafordíthatatlan változások indulhatnak meg.
A hőmérséklet növekedés fokozódik
1750-től napjainkig bolygónk átlaghőmérséklete 0,8 fokot emelkedett, melyből 0,6 az utóbbi ötven év számlájára írható. A jelentés szerzői ehhez képest egy jóval radikálisabb változással számolnak, mely szerint az elkövetkező évtizedben éves szinten akár 0,1-0,2 C fokot is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete.
A globális felmelegedés oka
Bár a felmelegedést sokféleképpen magyarázzák, a természetes folyamatoktól a 2012-ben az emberiség nagy részét várhatóan lepusztító Niburu, vagy más néven Planet X, a 12. bolygó közeledéséig, ezen tanulmány szerint is a szén-dioxid-kibocsátás folyamatos növekedése tehető felelőssé. Míg az ipari forradalom idején a légkörben lévő szén-dioxid-mennyiség 280 milliomod térfogatrész (ppmv) volt, addig napjainkra ez 379 ppmv-re növekedett. A fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) elégetése következtében évente 6,3 milliárd tonna szén kerül szén-dioxid formájában a légkörbe (ez a légkör teljes szén-dioxid-tartalmának 1%-a). Ha a jelenleg évente 2 ppmv-vel növekvő szén-dioxid arányt vesszük alapul, akkor ez 2015-re eléri a kritikusnak tartott 400 ppmv-s szintet.
Az Oxfordi Egyetem modellje pesszimistább
Még ennél is jóval sötétebb jövőképet vetítenek előre az Oxfordi Egyetem éghajlati modellje, a climateprediction.net program keretében végzett számítások. Ezek szerint amennyiben a szén-dioxid mennyisége eléri az ipari forradalom előtti szint dupláját, akkor a század végére a mostaninál akár 11 fokkal is magasabb lehet bolygónk hőmérséklete.
Megoldás?
Az előrejelzések ismeretében született a Kiotói egyezmény, melynek megvalósításával jelentősen csökkenhet a világ szén-dioxid kibocsátása. Ennek jegyében támogatják, hazánkban is a korszerűbb energia-előállítási, illetve felhasználási technológiákat, a klímatudatosság növelését.
