Egykor világhírű volt a magyar apróvadállomány, mára azonban az lett a hazai vadgazdálkodás egyik legégetőbb kérdése, hogy egyáltalán hogyan menthető meg a fácán vagy a mezei nyúl, hogy ezek a vadak ne jussanak a fogoly sorsára. A mezőgazdaság átalakulása, a vadászok egy részének nemtörődömsége mellett az utóbbi időkben az időjárás sem kedvezett az apróvadaknak.
Ameddig a szem ellát, mindenhol vízzel elárasztott szántók, legelők tűnnek fel az alföldi pusztaságban. A vadak eltűntek, csak a szél fodrozza a mindenütt szétterülő vizet – más mozgás alig van. Pedig a területen nyulat, fácánt, őzet kellene látni. A tavalyi év időjárása és a belvíz katasztrófális helyzetet teremtett. Borsod-Abaúj Zemplén megyéből 2300 nyúl, 6600 fácán pusztulásáról érkeztek jelentések. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 70ezer hektár a belvíz nagysága, 150 ezer hektár pedig átnedvesedett területnek számít. Nincs ez másképp Jász-Nagykun-Szolnok megyében sem.
„Az összes vadászterület nagysága a megyében összesen 450 000 hektár, és ebből 48 000 hektár belvízzel borított, 198 700 hektár pedig a károsan átnedvesedetett földterület. Ha ezt a kettőt összeadjuk, akkor látjuk, hogy a megye vadászterületének 56 százalékát érinti a belvíz” – mondta el a Gazdakörnek Kasuba András, az Országos Magyar Vadászkamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei titkára.
A jelenlegi belvízhelyzet mellett a nagymértékű apróvadpusztuláshoz más is hozzájárult: a megye területein 2010-ben öt alkalommal volt árvíz, de a tavaszi időjárás is a szaporulatot pusztította. A környéken egy év alatt átlagosan 450-550 milliméter csapadék szokott esni, de tavaly ez a szám 910-980 milliméter volt. Ráadásul ebből a szaporodás időszakában 440-490 milliméter esett le, melyhez 8-10 °C-os hőmérséklet társult. A fácáncsibék hőmérsékletigénye az első napon 37 °C, a tavalyi hűvös időjárásnak köszönhetően, ezt a hőmérsékletet a tojók a tollaik alatt sem tudták biztosítani.
„A tavaszi csapadékos és hűvös időjárás a fácánszaporulatot teljesen tönkretette; 80-100 százalékos volt a pusztulás, a mezei nyúl esetében pedig 20-50 százalékos csökkenést tapasztaltunk a megye területein” – közölte Kasuba András. Hozzátette; 68 vadászatra jogosult van Jász-Nagykun-Szolnok megyében, és ebből 10-12 társaságnak volt megfelelő a nyúlszaporulata.
„A nyúlbefogásunk december végéig a 2000 darabot sem érte el, pedig 2009-ben 5600 nyulat hasznosítottunk, 2008-ban 9700-at, 2007-ben pedig 12600 darabot. Itt azért látszódik a jelentős csökkenés” – ismertette a döbbenetes számokat a megyei titkár.
Ahogy a belvízzel sújtott legtöbb megyében, itt is vadászat korlátozásokat vezetett be a vadászati hatóság. „Ez abban mutatkozik meg, hogy minden jogosult esetében a tervezett fácánkilövésnek mindössze felét engedélyeztük, illetve természetes fácánra mindössze havi két vadászat volt megengedve” – mondta el kérdésünkre a szakember.
A vadállomány csökkenése mellett az is problémát jelent a megye vadászatra jogosultjainak, hogy a vadföldek többségét is víz borítja. Ahogy Kasuba András fogalmazott, ezek a területek mozaikosan terülnek el megyében, és általában rossz minőségűek – ezért is tudták megszerezni a vadásztársaságok. Ebből adódóan a vadföldek többsége sokkal könnyebben belvizessé válhat – ahogy ez most meg is történt.
Mit hoz a jövő? Ezt még senki nem tudja, de az látszik, hogy komoly beavatkozás és megfelelő hozzáállás nélkül eddig nem látott veszélybe sodródhatnak az apróvadak, de akár az őz állománya is. A problémákat pedig csak tetézi, hogy a vadásztársaságoknak saját erőből kell küzdeniük az egykor világhírű magyar apróvadakért, mert állami támogatásra ezután sem lesznek jogosultak…
Gribek Dániel
Gazdakör
Gazdakör
„Az összes vadászterület nagysága a megyében összesen 450 000 hektár, és ebből 48 000 hektár belvízzel borított, 198 700 hektár pedig a károsan átnedvesedetett földterület. Ha ezt a kettőt összeadjuk, akkor látjuk, hogy a megye vadászterületének 56 százalékát érinti a belvíz” – mondta el a Gazdakörnek Kasuba András, az Országos Magyar Vadászkamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei titkára.
A jelenlegi belvízhelyzet mellett a nagymértékű apróvadpusztuláshoz más is hozzájárult: a megye területein 2010-ben öt alkalommal volt árvíz, de a tavaszi időjárás is a szaporulatot pusztította. A környéken egy év alatt átlagosan 450-550 milliméter csapadék szokott esni, de tavaly ez a szám 910-980 milliméter volt. Ráadásul ebből a szaporodás időszakában 440-490 milliméter esett le, melyhez 8-10 °C-os hőmérséklet társult. A fácáncsibék hőmérsékletigénye az első napon 37 °C, a tavalyi hűvös időjárásnak köszönhetően, ezt a hőmérsékletet a tojók a tollaik alatt sem tudták biztosítani.
„A tavaszi csapadékos és hűvös időjárás a fácánszaporulatot teljesen tönkretette; 80-100 százalékos volt a pusztulás, a mezei nyúl esetében pedig 20-50 százalékos csökkenést tapasztaltunk a megye területein” – közölte Kasuba András. Hozzátette; 68 vadászatra jogosult van Jász-Nagykun-Szolnok megyében, és ebből 10-12 társaságnak volt megfelelő a nyúlszaporulata.
„A nyúlbefogásunk december végéig a 2000 darabot sem érte el, pedig 2009-ben 5600 nyulat hasznosítottunk, 2008-ban 9700-at, 2007-ben pedig 12600 darabot. Itt azért látszódik a jelentős csökkenés” – ismertette a döbbenetes számokat a megyei titkár.
Ahogy a belvízzel sújtott legtöbb megyében, itt is vadászat korlátozásokat vezetett be a vadászati hatóság. „Ez abban mutatkozik meg, hogy minden jogosult esetében a tervezett fácánkilövésnek mindössze felét engedélyeztük, illetve természetes fácánra mindössze havi két vadászat volt megengedve” – mondta el kérdésünkre a szakember.
A vadállomány csökkenése mellett az is problémát jelent a megye vadászatra jogosultjainak, hogy a vadföldek többségét is víz borítja. Ahogy Kasuba András fogalmazott, ezek a területek mozaikosan terülnek el megyében, és általában rossz minőségűek – ezért is tudták megszerezni a vadásztársaságok. Ebből adódóan a vadföldek többsége sokkal könnyebben belvizessé válhat – ahogy ez most meg is történt.
Mit hoz a jövő? Ezt még senki nem tudja, de az látszik, hogy komoly beavatkozás és megfelelő hozzáállás nélkül eddig nem látott veszélybe sodródhatnak az apróvadak, de akár az őz állománya is. A problémákat pedig csak tetézi, hogy a vadásztársaságoknak saját erőből kell küzdeniük az egykor világhírű magyar apróvadakért, mert állami támogatásra ezután sem lesznek jogosultak…
Gribek Dániel
Gazdakör
Gazdakör
Forrás: www.eu-info.hu
