Számottevő méztermés nélkül maradt a helyi méhészek több mint fele az idei szezonban. Elégséges mézlegelő híján a méhészkedők száma is túlzottnak tűnik. Az igazi hungarikumnak számító magyar mézet és a méztermelőket idén még az ág is húzza. Az az ág, amelyen vajmi kevés mézelő virág nyílt a méhek és a méhészek számára.
A szintén mézalany napraforgónál az elmúlt években az önbeporzó, nem mézelő fajta hibridjei terjedtek el. Ám ami kisebb kockázat a növénytermesztésben, az komoly veszteség a magyar méztermelésben. A soványka méztermés hatására az akácméz felvásárlási ára mintegy 30 százalékkal nőtt, a vegyes virágmézé is több mint tizedével.
Az áremelkedés azonban nem képes pótolni a kieső termelést. Pláne, hogy az érintett termelők többségének most nincs is nagyon mit eladnia – hangsúlyozza Bíró Péter. – A méhekre biztosítást sem lehet kötni, és nincs szó állami kárenyhítésről sem.
A hazai méhészet haszna a tízmilliárdos nagyságrendű termelési érték mellett – a magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1, az állattenyésztés 2,2 százalékát adja – ennek legalább további négy-ötszörösére tehető az egyéb területeken, főként a beporzásban, termésbiztosításban játszott szerepük alapján. Szerencse viszont, hogy Hevesben legalább a nagyüzemi, szervezett kaptár- és méhcsalád-lopás dunántúli jelensége nem terjedt még el. Évente néhányra kerül sor a megyében. Pedig egy-egy méhcsaládos kaptár akár milliós érték is lehet.
Gondot nemcsak az időjárás képes okozni, hanem a méhészkedésbe kezdők száma is. Ez az utóbbi időkben folyamatosan nőtt. Míg 2008 előtt a méhet tartók száma a megyében is csökkent – az egy termelőre jutó méhcsaládok száma ugyanakkor nőtt –, addig az elmúlt másfél évben egyre többen vágtak bele a kaptárakkal való foglalkozásba, és bővült a méhcsaládok száma is. Kialakult – a kényszervállalkozókhoz hasonlóan – egyfajta „kényszerméhészkedő” kör, akik azonban nem mindig rendelkeznek kellő tapasztalattal és szakértelemmel ahhoz, hogy sikeresek lehessenek. A méhésztársaiknak is kárt okozhatnak azzal, hogy a beteg méheik megfertőzhetik a környezetükben lévő egészséges családokat is.
Az ország méheltartó képessége elérte a határát. Jelenleg a 10 család négyzetkilométerenkénti méhsűrűséggel nemcsak európai csúcstartók vagyunk, de világviszonylatban is az élen állunk. A térség méheltartó képessége a kritikus küszöbhöz érkezett. – Míg az 1990-es évek elején 100 méhcsalád elég volt a tisztes megélhetéshez, ma ugyanazon jövedelem eléréséhez ennek legalább három-négyszeresére van szükség. E versenyfutásban magunk alól húzzuk ki a talajt, hiszen a rendelkezésre álló mézterület adott, s így egyre több méh gyűjt egyre kevesebbet – érzékelteti a közeli jövő hazai méhészeti válságát Bíró Péter.
Ahhoz, hogy a méhészkedés hosszú távú hasznot hajtson, befektetés és folyamatos tanulás szükséges. Az első év még lehet akár sikeres is a megvett jó méhcsaládokkal, de a következők már a friss gazdán múlnak – jegyzi meg az egyesület vezetője.
Forrás: u-info.hu, heol.hu
