A tavi növényeket hagyományosan négy kategóriába sorolják: peremnövények, oxigénnel teli növények, úszó növények és mélyvízi növények. Van némi átfedés a kategóriák között, de még mindig hasznosak. Így alakíthatsz ki tavi növényekkel csodás kerti tavat!
Kerti tó kiépítése – tavi növények fajtái
1. Kerti tó növényei: peremnövények
A peremnövények a tó szélein vagy peremén nőnek, ahol a víz sekély. Általában víz alatt van a koronája (növekedési pontja), és néha az alsó lombozatuk is. Általában a tóban lévő sekély ültetőpolcokon helyezik el őket, de ha nincs polc, a cserepeiket felállíthatják olyan dolgokra, mint például a háztéglák, hogy a megfelelő magasságba emeljék őket. Ahhoz, hogy a fajta valódi peremnövénynek minősüljön, képesnek kell lennie arra, hogy egész évben elviselje a teljesen vizes talajt vagy a koronája feletti vizet. Mocsári növénynek minősül az a növény, amely elviseli a tartósan nedves talajt, de nem tűri a vizet a koronája vagy a lombozata felett. A mocsári növények hatalmas választéka áll rendelkezésre, de a valódi peremnövényeknek sokkal kisebb a választéka. Sajnos sok mocsári növényt peremnövényként adnak el, de hosszú távon nem élnek túl egy tóban.
A peremnövényeknek általában ajánlott az ültetési mélysége – ez a növény koronája vagy növekedési pontja feletti vízmélységre utal (ami nagyjából ugyanaz, mint a talajszint feletti vízmélység). Tehát egy olyan növényt, amelynek javasolt ültetési mélysége 0-4 hüvelyk, a nedves vagy vizes talajtól (0 hüvelyk) a koronája felett 4 hüvelyk vízig terjedő helyen kell nevelni. Valójában a legtöbb peremnövényt ennél kevesebb vízben is nevelhetjük, ha szükséges, például egy közönséges virágágyásban, feltéve, hogy a talaj soha nem szárad ki teljesen. Soha nem szabad azonban az ajánlott maximumnál mélyebb vízben termeszteni őket.
A peremnövényekre jó példa a vízi írisz és a mocsári körömvirág. A legtöbben a peremnövényeket elengedhetetlennek tartják ahhoz, hogy a tó természetesnek és vonzónak tűnjön, emellett fedezéket és élőhelyet biztosítanak mindenféle vadvilág számára.
2. Kerti tó növényei: oxigént adó növények
Az oxigént adó növények olyan növények, amelyeknek minden lombja a víz alatt van. Mélyebb szinteken vagy a tó fenekén élhetnek, de akár a vízben lebegve is elélnek – bármilyen mélységben megnőnek, ahol van fény. Ezek azok a növények, amelyeket néha „tófűnek” neveznek; általában finom lombozatúak. Jó példa erre a tüskés vízi menyecske vagy a szarvasfű. Általában gyorsan nőnek, és a leveleiken és a gyökereiken keresztül is felvehetik a táplálékot, ami azt jelenti, hogy jól felszívják a felesleges tápanyagokat a vízből. Ez segíthet „kiéheztetni” az algákat, és megakadályozhatja, hogy a víz bezöldüljön. Ezek a növények fontos élőhelyet biztosítanak a vízi gerinctelenek számára, valamint a kétéltűeknek és halaknak. Ezen túlmenően, mivel minden növény oxigént bocsát ki, a víz alatti növényzetük növeli a tó oxigénszintjét a nappali órákban. Innen származik az elnevezés, bár mivel éjszaka elvész az oxigén, ez valójában nem fontos funkció. Nagyon természetes és kellemes megjelenést kölcsönöznek a tónak, dús víz alatti lombozatukkal. A peremnövényekkel ellentétben az oxigenátorokat általában nem lehet a tavakon kívül virágágyásban vagy hasonló helyen termeszteni.
3. Kerti tó növényei: Úszó növények
Az úszó növények, ahogy a neve is sugallja, minden olyan növény, amely szabadon lebeg a vízben, és nincs valódi gyökere. Ezen növények egy része oxigenizáló is (finom lombozatú a víz alatt, mint például a szarvasfű), míg mások inkább tavirózsához hasonlítanak, és minden lombjuk a víz felszínén van. Az úszó növényeket gyorsan be lehet rakni a tóba, mert nincs szükségük cserépre, és gyorsan és könnyen eltávolíthatók, ha ritkításra szorulnak. Árnyékot is adnak a tó számára, és mivel tápanyagaik egy részét közvetlenül a vízből veszik fel, versenyezni fognak az algákkal és a paplannal, és segítenek kordában tartani ezeket. Az úszó növények, mint például az oxigént adó növények, nem nevelhetők a tavon kívül.
4. Kerti tó növényei: Mélyvízi növények
A mélyvízi vízi növények olyan növények, amelyek mély szinteken vagy a tó fenekén nőnek, de az oxigenátorokkal ellentétben lombozatuk nagy része a víz felszínén vagy felett van. Ebbe a kategóriába tartoznak a tavirózsák (bár a kényelem kedvéért a tavirózsákat általában külön tüntetik fel a növénykatalógusokban). A tavirózsa mellett jó példa erre a virágzó rózsa vagy a lebegő négylevelű lóhere. Tetszetős megjelenésük mellett ezek a növények árnyékot is adhatnak a tó számára (ami segíthet a zöld vízben), valamint fedezni tudják a halakat és a tó élővilágát. Mivel meglehetősen mélyen indulnak el a víz alatt, majd felemelkednek a levegőbe, a szitakötők lárvái számára is a legjobb növények. Az oxigént adó növényekhez és az úszó növényekhez hasonlóan a mélyvízi élőlények sem nőnek a tavon kívül, például nedves virágágyásban vagy lápos kertben – a növekedéshez vízre van szükségük a talaj felett.
A kert melyik részébe tervezzük a kerti tavat?
A legtöbb tavi növény szereti a teljes napsütést vagy a részleges árnyékot – kevesen fejlődnek jól mélyebb árnyékban, ezért tartsuk ezt szem előtt, amikor eldöntjük, hova helyezzük el a tavat. A napos helyek több méhet és szitakötőt is vonzanak. A tó akkor néz ki a legtermészetesebben, ha a kert legalacsonyabb pontjára helyezzük, vagy ahol a víz természetesen összegyűl – a legtöbb ember tudja, hogy egy magasan elhelyezett tó rosszul néz ki, még akkor is, ha nem tudjuk megmondani, miért. Érdemes azt is átgondolni, hogy mit szeretnénk elérni a tóval – ha szeretnénk mellé ülni egy csésze tea mellett, közel van a házhoz? Ellenőrizzük, hogy szükség esetén hozzáférünk-e a tóhoz a vékony növényekhez vagy a szennyeződések eltávolításához. És végül, ha a tó fák vagy bokrok közelében van, ezek a leveleket hullatják bele, ami valójában nem súlyos probléma, de megfojthatja a növényeket és kényelmetlen lehet állandóan kitisztítani a vízből.
Mikor építsük ki a kerti tavat?
Az emberek gyakran felkeresnek minket azzal a kérdéssel, hogy nem túl korai vagy túl késő van-e a tavuk telepítéséhez, de valójában az év bármely szakában kiépítheted a tavad. A legtöbb cserepes tónövény számára az optimális időszak a késő tél/kora tavasz, mivel ez azt jelenti, hogy az új cserepekbe friss talajjal és táplálékkal közvetlenül a növekedés megkezdése előtt kerülnek, így ebből a legtöbb hasznot hozzák. Például, ha olyan növényt választott, amely nagyon kora tavasszal virágzik, akkor jobb lehet, ha előző ősszel kiültetjük. Illetve ha természetes talajaljú tavat ültetünk, akkor kellemesebb lesz az ültetés, sekélyebb lesz a víz, és a növények gyorsabban telepednek meg, ha nyár végén vagy kora ősszel építjük a tavat, amikor a talaj és a víz meleg.
Az úszó növények általában nem kaphatók télen, mivel kis rügyekig vagy hajtásokig eltűnnek a tó alján, és nem adjuk el őket, mert úgy gondoljuk, hogy az emberek csalódottak lehetnek a kinézetükben. Ha ezeket a növényeket szeretnéd, általában április és szeptember között kell megvásárolni.
Hány növényre van szükség egy kerti tóba?
Nincs „helyes” módja a tó telepítésének – mint a virágágyás, ez a saját személyes preferenciáinktól függ. Íme azonban néhány dolog, amit figyelembe kell venni:
A tetszetős és hagyományos megjelenés érdekében törekedjünk arra, hogy a vízfelület egyharmad-kétharmadát oxigenizáló és lebegő levelű növények, például tavirózsa borítsa, a többi pedig tiszta legyen. Törekedj arra, hogy a peremnövények a tó szélének körülbelül egyharmad-kétharmadán legyenek, a többi pedig üres legyen. Ez a szabály optimális halak tartására is, amelyek nem szeretik sem a teljesen csupasz tavakat, sem a teljesen fedett tavakat.
A tó szélén törekedj arra, hogy magasabb és alacsonyabb peremnövények is legyenek. Ne helyezd el egyenletesen a növényeket a széleken, mert ez nem fog természetesnek tűnni – ültess csomókba. Nagyobb tavakhoz vásárolhatsz több azonos növényt is, és egy nagyobb edénybe helyezheted őket.
A legtöbb ember számára a költségvetés lesz a fő korlátozó tényező abban, hogy hány növényt vásárolnak a kerti tó kiépítésekor. Ne felejts el a költségvetésbe beleszámítani minden olyan edényt vagy virágföldet, amelyre szükséged lehet.
Mint fentebb említettük, a tavi növények többsége a napostól a részleges árnyékig terjedő helyet szereti. Ha mélyebb árnyékba ültetjük őket, általában túlélik, de nem virágoznak jól vagy egyáltalán nem. Ha teljes árnyékos területed van, fontold meg a nem virágzó növényeket, például füvet vagy páfrányt, például a japán rózsát, a zsurlót vagy a vízi zsurlót – ezek meglehetősen mély árnyékot adnak, és örökzöld lombjaik jobban néznek ki, ha védett helyen termesztik. A borostyánlevelű békalencse egy lebegő növények jól mutatnak majd bármely kertitóban.
