Mivel a kőzet csökkenti a savtartalmat, a növény gyökerei jobban fel tudják venni a tápanyagokat a talajból. De mész hozzáadása a 6,5 vagy magasabb pH-értékű talajhoz nem jó ötlet. Ha ezt tesszük, a túl lúgos talajtól még kevésbé lesznek képesek felvenni a tápanyagokat a növények. A magas pH-értékű talajban termő növények gyakran satnyák, sárga levelűek és nincs gyümölcsük.
Derítsük ki a talajunk pH-szintjét
A legjobb módja, hogy megtudjuk, hasznossá válhat e talajunkban a mész, és ha igen, akkor milyen mértékben, az az, ha teszteljük. A legjobb eredmény elérése érdekében követni kell a talajminta-gyűjtési utasításokat. Használhatunk pH-mérő eszközt az érték meghatározásához, de a teljes talajvizsgálathoz szakértők segítségét kell kérnünk, ennek előnye, hogy ajánlásokat is kaphatunk a mész mennyiségére, valamint egyéb kiegészítésekre és tápanyagokra.
Mennyi meszet használjak?
A talajvizsgálattal pontosan megállapítható, hogy mennyi meszet kell (ha kell) hozzáadni a földhöz. Savas pH-érték és alacsony magnéziumszint mellett a dolomitmész a legalkalmasabb. Ha a magnéziumszint elfogadható tartományban van, a kerti mész a legjobb választás. A mészre vonatkozó ajánlásokat általában kilogramm/hektár mértékben adják meg, ezért érdemes lemérni a művelni kívánt földterületet, mielőtt mészvásárlásra indulunk.
Mikor a legjobb elvégezni a módosítást?
Ha lehetséges, ősszel adjuk a talajhoz a meszet. Időbe telik a talaj pH-értékének megváltoztatása, így, ha ősszel végezzük el, kihasználjuk a következő vegetációs időszakot a téli hónapokban. Ráadásul a fagyasztási-olvadási ciklus segít a mész földbe való keveredésében. Ha csupasz talajt szeretnénk módosítani, például egy veteményeskertben vagy új pázsithoz, akkor a talaj felső 15 centiméteres részébe kerüljön a zúzott törmelék. Használhatunk valamilyen szóró eszközt, például műtrágyaszórót, hogy bevigyük az ágyásba vagy gyepbe a kőzetet. Majd öntözzük meg jól a művelt területet, hogy beszívódjon a talajba a mész.
