– Ennek csak pici, ám nekünk fontos része a gesztenyefákra fordítható összeg – mondta Gáncs Viktor, a nagymarosi erdészet vezetője, miközben megmutatja a beteg fákat, illetve a mecseki Zengőrvárkony vagy a Sopron melletti Ágfalva gesztenyéseiben már alkalmazott mentési módszereket. – Ezen a fán például – mutatja a kérgen lévő sárgás pöttyöket – már itt a gomba, vagyis fertőzött! A beteg fa levelei barnulnak, összepöndörödnek, le se hullnak, aztán a fa elpusztul. A kérgen jól láthatók a 4-5 milliméter átmérőjű, fúrt lyukacskák. A zselészerű anyagot beleinjektáljuk a lyukakba, jól lefedjük, s onnantól a természetre bízzuk, kifejti-e áldásos hatását az erősen fertőző gombatörzsekkel szemben.
– Vagyis legyengíti a veszélyes gombákat?
– Mondhatjuk, bár ez nem igazán pontos a megfogalmazás. A vadgesztenye halálos kártevője egy moly, mely a bükkfélék családjához tartozó, mediterrán éghajlatot kedvelő, már a rómaiak korában ismert és népszerű ínyencségnek számító szelídgesztenyét békén hagyja. Az ő kártevője egy Ázsiában őshonos, először 1906-ban leírt, és Olaszországban 1938-tól ismert gombafaj, ami kéregrákot okoz. Amerikából éppen gombafertőzés miatt kerültek hozzánk a fák, s velük behurcolták a kórokozó gombát. Európában ugyanis egy másik gomba miatt tintabetegséget kaptak a szelídgesztenyefák, s azt remélték, az amerikaiak ellenállóbbak lesznek. Ezzel szemben megjelent egy új, még veszélyesebb kórokozó! Magyarországon 1969-ben fedezték fel, s a hetvenes évek elejére szinte a teljes európai állományt megfertőzte. Dél-Franciaországban még a hetvenes évek elején elkezdtek ellene védekezni, nálunk csak 1996-ban.
– Miért biológiai módszerekkel? Nincs ellene hathatós vegyszer?
– Külföldi módszerről van szó, amely a kemikáliáknál hatékonyabb, ráadásul környezetbarát. A kémiai ellenszerét igazából eddig még nem találták meg. Marad a kevéssé életképes, gyengült fertőzőképességű gombatörzs, mert az ezzel kezelt fák, ha nem is gyógyulnak meg teljesen, állapotuk nem romlik tovább. S ha a természetben ezek a kórokozók maradnak fenn, akkor a fák nem pusztulnak el.
– Olyan ez, mint az influenza elleni védőoltás? Először kicsit lebetegít, majd ellenállóbbá tesz?
– A hasonlat nem igazán jó, mert a módszer máson alapszik. Úgy fogalmaznék: a biológiai védekezés lényege a legyengült fertőzőképesség elterjesztése tavasszal. Bízunk abban, hogy ezt a több száz éve telepített erdőt megmentjük a kéregráktól. Kérdezték már azt is, hogy a beteg fa termése nem ártalmas-e az emberre? Nem! Idén a nyár végi, őszi aszály miatt egyébként is kevés és aprócska méretű a termés. Minket ez nem érint, a nagymarosi erdészet nem foglalkozik értékesítéssel. Ami lepotyog, összeszedik a turisták, a helybeliek vagy feleszik a vaddisznók. Mert ők is szeretik ám, sokkal jobban, mint a vadgesztenyét!
