Harminc százalékkal kevesebb búza termett az idén, mint tavaly. 2008-ban 5,7 millió tonna kenyérgabonát takarítottak be, idén csak négy millió tonnát. Ebből egymillió tonnát exportálunk, egymillió tonna megy el hazai emberi fogyasztásra, a maradék kétmillió tonna takarmány, az állatok eszik meg, mondta el Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Csakúgy mint az előző években, a betakarított búza most is jó minőségű, noha a betakarítás alatt nagy esőzések voltak, ami rontja a búza minőségét, mert kimosódik belőle a sikér.
Nincs indok áremelésre
A liszt és a gabona árát a nemzetközi viszonyok alakítják. Nálunk a liszt nemzetközi viszonylatban Vancsura szerint nagyon olcsó. Ötven és kilencven forint között mozog a kilónkénti ár, minőségtől függően, vagyis ennyiért kapják meg a pékek.
Kenyérár
Magyarországon az egykilós fehér kenyér ára még a legdrágább helyeken is kétszáznegyven-kétszázötven forint körül van, míg az Unióban egy hetven-nyolcvan dekás fehér kenyér ára körülbelül egy euró. Egy egykilós fehér kenyér előállítása ára nettó százötven forint körül van ma az országban. Ezt a pékek a kereskedőknek százharminc és száznyolcvan forint közötti áron adják át. „Az már nagyon jó, ha százhetven forint az átvételi ár” – hangsúlyozta a pékszövetség elnöke. Erre a kereskedő rárak egy húsz-huszonkét százalékos árrést, ehhez jön még az áfa, és így jön ki a fogyasztói ár. „Béreket emelni a húsz-huszonkét százalékos árrés miatt nem tudunk” – mondta Varga László.
A kenyér árát viszont elsősorban a hazai viszonyok, vagyis az alapanyagárak, a bérek és az energiaköltségek határozzák meg. A fő alapanyag, vagyis a liszt árcsökkenését prognosztizálja Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke is, aki azt is elmondta, hogy a másik fontos alapanyag, az élesztő ára viszont kétszer is nőtt a közlemúltban összesen több mint húsz százalékkal.
A bérköltségek nem növekedtek, vagyis az sem lehet ok arra, hogy a pékek árat emeljenek. Az energiaárak ugyan jelentősen nőttek, de Raskó György agrárközgazdász szerint sem olyan mértékben, amivel a pékek meg tudnának indokolni egy kenyéráremelést.
Az ipari fogyasztóknak főleg a lakossági kedvezmények miatt megnövekedett gázár hajtja fel a költségeiket, a villamosenergia ára ugyanakkor stagnál, míg az üzemanyagárak hektikusan mozognak, de az nem nyom annyit a latba a sütőiparban, mondta el Varga László.
Árcsökkenés sem lesz
Jövőre viszont már elkerülhetetlen lesz a bérek növekedése, mondta el a pékszövetség elnöke, mivel az élelmiszeriparon belül a sütőiparban a legalacsonyabbak a bérek, amin, valóban, ebben az évben nem változtatnak, de 2009 után muszáj lesz.
Vagyis hiába a gázáremelkedés vagy az élesztő árának emelkedése, a bérek változatlansága és a lisztár csökenése miatt Varga László sem tartja elképzelhetőnek, hogy emelkedjenek a kenyérárak. A liszt árának csökkenése ugyanakkor nem olyan mértékű, hogy attól árcsökkenéssel lehessen számolni.
A pékek szintjén az esetleges lisztárcsökkenés mértéke kisebb, mint a termelés többi költségének növekedése, így Csordás S. Tibor, a Pannonmill Malomipari Zrt. vezérigazgatója sem hisz az árcsökkenésben.
„El lehet persze téríteni mesterségesen az árakat, mint ahogyan ezt az áruházláncok meg is teszik a pékségeik egyes termékeinek áraival, de ez a magyar sütőipar jövőjét veszi el, vagy egyes részeit belekényszeríti a fekete gazdaságba” – fejtette ki a Pannonmill vezetője.
Még a lisztár csökkenése sem biztos
Csordás ugyanakkor – szemben Raskó Györggyel – a liszt árának esését sem várja. Raskó szerint a jelentős búzatermés-csökkennés ellenére – ami első pillanatra drágulást feltételezne – túlkínálat lesz a hazai piacon. Emiatt hosszabb ideig alacsonyan maradhatnak a felvásárlási árak, a pékek a múlt évi beszerzésekhez képest olcsóbban fognak liszthez jutni. A liszt átadási ára a közgazdász szerint szeptembertől hat-nyolc forinttal azaz több mint tíz százalékkal eshet.
A malompiac húsz százalékát uraló Pannonmill Malomipari Zrt. vezérigazgatója azonban az előzetes számokra alapozva kizártnak tartja, hogy ilyen mértékben csökkenne a liszt ára, de elismeri, hogy „a gyilkos konkurenciaharc rövid távon bármit produkálhat”. A malmi búzából őrölt liszt kalkulációs ára a mai felvásárlási árakat, a megnövekedett finanszírozási költségeket és a csökkenő melléktermékárakat ismerve nem csökken jelentősen. Ha a liszt ára mégis sokat esik, az csak a malmok vesztesége árán lesz lehetséges, és további malomkoncentrációt feltételez.
Túlkínálat van búzából az egész világon
A malmi búza kilónkénti ára most harminckét forint körül mozog a szabadpiacon, tavaly negyven forint volt. Ez a húszszázalékos árcsökkenés annak köszönhető, hogy Európában is, és a világ más régióiban is túlkínálat van. A környező országokban is nagyon jó az idei termés – vagyis nemigen van kereslet átlagos minőségű malmi búza iránt, exportra kicsi a lehetőség, mondta el Raskó György.
Márpedig Magyarországról jellemzően malmi és javítóbúzát exportálunk, évente két-hárommillió tonnát. Raskó szerint ennyire mindig van és lesz vevő, a kérdés csak az, hogy mennyiért. A malmi búzának tavaly jellemzően 160-165 euró/t volt az exportára, az idén 110-120 euró/t körül lesz. Idén három-négyszázezer tonna javítóminőségű búza lesz, amire bőven van kereslet, főleg az olasz malmok részéről. A más minőségi paraméterekkel bíró, úgynevezett javítóbúza exportára most 130 euró/t körül van.
A környező országok többsége Románia és Bosznia kivételével megtermeli magának a belső fogyasztásra szánt gabonát. Előbbi ritkán termel kevesebbet, mint amennyit elfogyaszt, Bosznia viszont rendszeresen, így ez az egyik ország, ahova exportáljuk a kenyérgabonánkat, fejtette ki Vancsura József. Rendszeresen exportálunk továbbá Németországba, Ausztriába, Olaszországba, és néha még Törökországba is.
Szállítani értelemszerűen akkor éri meg, ha magas a búza ára, ilyen esetekben már előfordult, hogy Indiába is szállítottunk, viszont ha alacsony az ár, akkor még a szomszédba sem éri meg elvinni. „Az a baj, hogy Magyarországnak nincs kikötője, el vagyunk vágva a világkereskedelemtől” – mondta Vancsura József. Ebben az évben pedig minden termelő ráfizet a harmincszázalékos visszaesés miatt.
Valóban túl messze vannak a tengeri kikötők, túl sokba kerül addig a szállítás, mondta Csordás S. Tibor. Rossz búzaáraknál ez azonnal versenyképtelenséget okoz. Mivel a liszt ára erősen búzafüggő, a távoli szállítás a lisztnél is csak ritkán kifizetődő. Sajnos, a búza minősége, pontosabban a minőség évjáratonkénti stabilitása sem ad dicsekedésre okot. Az évenként megtermelt árutöbbletnek nincs kiszámítható vevője, így a termelőnél sem definiálható könnyen a fajta vagy a fajták közötti kockázatmegosztás.
A magyar lisztexport egyébként a klasszikus liszteknél évjáratfüggő, és az összes hazai igényhez viszonyítva tíz százalék alatti. Jelen vagyunk valamennyi szomszédos országban, ahol nincs korlátozás (Szerbia és Ukrajna kimarad). És nem hanyagolható el a dél-koreai vagy az elmúlt években jól működő görög export sem, mondta el szintén a Pannon Mill vezérigazgatója
Mi határozza meg a liszt árát?
A liszt árát a minőségi malmi búza ára (vételár, szállítási költség, raktározás, finanszírozás stb.), az őrlés költsége, a képződő húsz-huszonöt százalék melléktermék ára, a liszt típusa, minősége, szállítási költsége, finanszírozása és a nyereség határozza meg. A nyereség jó esetben az árbevétel két-három százaléka, ami alapvetően függ a búza mint alapanyag árától, mondja Csordás S. Tibor. Évente körülbelül 970 000 tonna lisztet őrölnek a magyar malmok, a nyereség így akár négymilliárd forint is lehet szerencsés esetben. Az árat befolyásolja továbbá a mindenkori kereslet-kínálat és az eladó üzletpolitikája, illetve a regionális viszonyok vagy a környező országokból érkező import liszt ára. A búza ára általában alkalmazkodik az európai árakhoz, így nem hagyható figyelmen kívül a forintárfolyam sem.
Nem vagyunk túl versenyképesek?
A lisztnek egyébként nincs megfigyelt világpiaci vagy régiós ára, a malmi búza árából kalkulálható. Ráadásul Magyarország már majdnem egy évtizede nem exportál lisztet, mert malmaink nem versenyképesek a világpiacon, mondta Raskó.
„A magyar malmok igenis versenyképesek a külföldi malmokkal. Ismerem a lisztárakat, az árak is versenyképesek – mondta Csordás S. Tibor. – A Magyarországon működő, csúcstechnológiát használó, hatékony második generációs malmok nyolcvan-kilencven százalékban fedezni tudják magyar lisztigényeket. Emellett a határ menti régiókban mindig lesz bizonyos lisztexport és -import is. Ez szimpla logisztikai kérdés, és azzal függ össze, hogy ha alacsonyabb búzaárból kalkulál a liszt ára, kisebb a logisztikai kör, ahová a lisztet szállítani szabad. Nem hiszem, hogy a magyar pékek importlisztre alapoznák a jövőjüket, de azt annál inkább, hogy a magyar malmi búza – összehasonítva a szomszédainkéval – mindig olcsóbb és jó minőségű.”
