A kender ma elsősorban már nem textilipari alapanyag, elsősorban más iparágakban használják. A hazai kendertermesztés a múlt század ötvenes éveire szinte teljesen megszűnt. Most, a huszonegyedik században újra felfedezzük.
A kender a múlt század elejéig a textilipar elterjedt alapanyaga volt. Itthon, az ötvenes évek elején még huszonötezer hektáron vetettek kendert, ám a nyolcvanas évek végére, a felvevő piac hanyatlásával, a termőterület ezer hektár alá csökkent. A kenderből készült vászon nedvszívó képessége kiváló, felülete és kémiai tulajdonságai késleltetik, illetve gátolják a baktériumok és gombák kialakulását. A textilipar bár háttérbe szorult, teljesen azért nem tűnt el. A kenderrost sima felszíne azonban nehezíti a fonallá való sodrást és a szálak sem illeszkednek olyan tökéletesen egymáshoz, mint egy gyapjúgombolyag esetében. A munkaigényes feldolgozás a termékek drágulását okozta, s így a kenderalapú textilgyártás más, könnyebben kezelhető anyagok felhasználására állt át. Kendert persze ma is termelnek, ám más, alternatív módon hasznosítják.
"A huszonegyedik század újra felfedezi magának a kendert" - mondja Mezei György, egy hazai kötélgyártó vállalkozás ügyvezetője. "Tavaly ugrásszerűen nőtt a kenderkötél iránti kereslet. Mivel termékeink között korábban ez nem szerepelt, tavaly év végén gépet vásároltunk és elkezdtük a kenderkötél-gyártást." Mezei jelenleg külföldről szerzi be az alapanyagot, ami a kenderrostok két-hárommilliméteres alapsodratát jelenti, - ez lényegében spárga - kilóját négy-ötszáz forintért. Az ügyvezető elmondta: ha lenne, szívesen vásárolna hazai alapanyagot is. Az általa gyártott köteleket dekorációs céllal vásárolják, de megrendelői közt számos iskola és sportklub is szerepel.
A kender felhasználási lehetőségével több hazai intézmény foglalkozik. Szarvason, az egykori Tessedik Sámuel Főiskolán európai uniós támogatással kutatták a kender hagyományos textilipari feldolgozásának új lehetőségeit. Ez magába foglalja a nemesítést, a termesztéstechnológiát, továbbá az elsődleges és másodlagos feldolgozást is. A Szarvason készült kísérleti kelme a kevésbé gazdaságosan termeszthető len textiljének finomságával vetekszik.
A szegedi Tudásklaszter Kht. déli határvidékünkön valósítaná meg alternatív kendertermesztő projektjét. Megyeri Stefánia, a kht. tanácsadója kérdésünkre elmondta: a határtérség mindkét oldala kiváló mezőgazdasági adottságú: a Délvidék a mezőgazdasági eredetű termékek feldolgozása terén erősebb, míg Bácsban és Csongrádban a nagyüzemi gazdálkodás terén gyűlt össze nagyobb tapasztalat.
"Tíz éves előkészítő munka áll mögöttünk. Túl vagyunk a termesztési és feldolgozási kísérleteken, számos külföldi tanulmányúton. Van előzetes üzleti tervünk és bár nem minden részletre kiterjedően, de termékpozícionálást is végeztünk már. Az eredmények biztatóak, csak a befektetők nem találtak még meg minket" - mondja Megyeri Stefánia.
A kht. - nyugat-európai példákra építve - ezerötszáz-kétezer hektáron képzeli el a kendertermesztést, ahol első és másodlagos feldolgozást is megvalósítanának. "Számításaink szerint négyezer tonna technikai minőségű, egységes rost állítható elő, egy ekkora területű rostkender-ültetvény elsődleges feldolgozása során. A rostok másodlagos felhasználása során kétezer tonnányi hőszigetelő flísz-t gyártanánk, hazai és uniós piacra. A mellékterméknek számító pozdorjából építési anyag (hőszigetelés, szerkezeti és vakoló anyag) készíthető, préselve vagy ömlesztve pedig pellet vagy biomassza kazánokban égethető el.
