A mezőgazdaságban dolgozók munkáját számos tényező befolyásolhatja. Ilyen külső környezeti tényező az időjárás vagy a munkálatok helyes időpontjának betartása. De egy gazdaságot fenntartani is épp olyan, mint akármilyen másik üzletet, így gazdaként fontos a következő időpontokat betartanunk, ha nem szeretnénk, hogy ezek elmulasztásával sokat buknánk.
Gazdaként ezt mindenképpen tartsd észben!
A mezőgazdasági káreseményeknek bejelentésére és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtására kizárólag az agrárkár-enyhítési rendszer, külön erre a célra kialakított online felületén van lehetőségünk. Amennyiben elakadnánk az elektronikus rendszer működését használva, nyugodtan kérjünk segítséget a helyi képviselőtől, akit az országosan működő falugazdász hálózat jelölt ki.
Ügyelj az időpontra!
Az előbb említett ügyeket nem elég, hogy online kell elvégezni, de fontos felvésnünk a határidőt is ameddig a káreseményeket bejelenthetjük és a kártérítési juttatási kérelmeket benyújhatjuk. A 2022-es kárenyhítési évre vonatkozóan a téli és a tavaszi fagykárokat is bejelenthetjük. Ezt 2022. április 15-ig van lehetőségünk az előbbi, azaz a téli károkat bejelentenünk, a tavaszi károk bejelentését azonban kitolhatjuk május 31-ig.
Kártérítés folyamata
1. Megtörtént a kárbejelentés
2. A beérkezett bejelentéseket az agrárkár-megállapító szerv fogja felülvizsgálni, akik ellenőrzik, hogy a bejelentett kár ténylegesen bekövetkezett-e, valamint, hogy időben megtörtént-e a káresemény bejelentése. Megvizsgálják még a mezőgazdasági káresemény és a várható hozamcsökkenés közötti összefüggést és annak okait, valamint a bejelentés tárgyát képező növénykultúra meglétét, a szakszerű földművelést a területen és az ültetvények esetében a termőképességet.
3. Döntést hoznak, hogy a kárbejelentést szankciómentesen visszavonják-e az érintett terület egy részére vagy az egész területre kihatóan.
A hozamcsökkenést okozó külső tényezők, mint az aszály, a belvíz, a mezőgazdasági árvíz és a téli fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor első alkalommal vált láthatóvá az érintett terület termesztett növénykultúráján a károsodás.
A káresemény bekövetkezésének pedig azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és a természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.
