A hagyományos tartást anyajuhok esetén az anyacsoportos (500-600 db-os nyáj), növekvő almos, zárt, nádfedelű istállókban (hodályokban) való elhelyezés (1. ábra), továbbá a fogatos takarmányszállítás és a gépestés nélküli, kézi munkavégzés jellemzi.
A hagyományos tartást anyajuhok esetén az anyacsoportos (500-600 db-os nyáj), növekvő almos, zárt, nádfedelű istállókban (hodályokban) való elhelyezés (1. ábra), továbbá a fogatos takarmányszállítás és a gépestés nélküli, kézi munkavégzés jellemzi.
Az istállókon belül a szükséges állatkezelések és megfigyelések érdekében mobil etetőkkel (bőgőrácsokkal) és térelválasztó korlátokkal kisebb csoportokat képeznek, különös tekintettel az elletési és bárányszoptatás funkciókra.
A szarvasmarha ágazatban bekövetkezett tartás- és üzemeltetés technológiai változások azonban nem hagyták teljesen érintetlenül a juhágazatot. Ez egyrészt a zárt juhhodályok nyitásánál, az etetés és itatás karámba (kifutóba) helyezésénél és az istálló pihenőhelyi funkciójának előtérbe helyezésénél figyelhető meg. Ezt láthatjuk a 2. ábra az anyajuh istálló esetében is.
Az ilyen juhistállóban elvégzendő munkák - kivéve a fejést, nyírást és fürösztést, amihez speciális gépek és eszközök állnak rendelkezésre - a szarvasmarhatartásban alkalmazott eszközökkel (takarmánykiosztás, itatás, almozás és trágyaeltávolítás) célszerűen gépesíthetők.
Ezt az adaptálási tendenciát figyelhetjük meg a 3. ábrán is, amely egy új, jól gépesíthető juhistálló keresztmetszetét mutatja. A falsíkokba helyezett fedeles jászlakba kívülről lehet a takarmányokat mobil géppel adagolni, és az istálló belmagassága a trágyaeltávolításnál belső rakodást is lehetővé tesz. (A fix jászlak miatt ezt gyakrabban is kell elvégezni, mint a hagyományos hodályoknál.)
A juhágazaton belüli bárányhízlalásnak, ill. az ezt szolgáló tartástechnológiáknak is megvannak a hagyományos és a fejlesztett változatai.
A hagyományos megoldást a zárt, szigetelt épületekben történő növekvő almos, kiscsoportos tartás és a gépesítés nélküli üzemeltetés jellemzi.
Az újabb megoldásoknál - a takarmányozás hasonló jellege miatt - legtöbbször a sertéstartásban alkalmazott technológiai és műszaki megoldások adaptációjával találkozunk. A 4. ábrán bemutatott bárányhizlaló istállónál is ez látható.
A bárányhízlalásban is létesültek automatizált takarmányozású, rácspadozatú, ill. rekeszes, teljesen gépesített technológiák. Ezek azonban ennél az ágazatnál nem bizonyultak rentábilisnak, ezért az ábrán látható egyszerűbb mélyalmos technológiák váltak jellemzővé.
Az előzőekben leírt ágazati sajátosságok, ill. gazdaságossági okok miatt a juhágazatban komplett juhtelep viszonylag kevés helyen található. Rekonstrukciókra is kevés helyen kerül sor. Rekonstrukciós tervek készültek, de a gyakorlatban nem valósultak meg. Az ágazat külterjes jellege miatt valószínű, hogy olyan juhtelepekből, mint amelyen pl. az 5. ábrán is látható, a jövőben is kevés fog épülni. Bemutatásukat a nagyüzemi juhtelepek állatcsoportjainak és létesítményeinek megismerése indokolhatja.
(forrás: Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1998, Állattartási technika, 719-722. o.)
A könyv a Szaktudás Kiadó Ház Rt. címén megvásárolható: 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/b.
Az istállókon belül a szükséges állatkezelések és megfigyelések érdekében mobil etetőkkel (bőgőrácsokkal) és térelválasztó korlátokkal kisebb csoportokat képeznek, különös tekintettel az elletési és bárányszoptatás funkciókra.
A szarvasmarha ágazatban bekövetkezett tartás- és üzemeltetés technológiai változások azonban nem hagyták teljesen érintetlenül a juhágazatot. Ez egyrészt a zárt juhhodályok nyitásánál, az etetés és itatás karámba (kifutóba) helyezésénél és az istálló pihenőhelyi funkciójának előtérbe helyezésénél figyelhető meg. Ezt láthatjuk a 2. ábra az anyajuh istálló esetében is.
Az ilyen juhistállóban elvégzendő munkák - kivéve a fejést, nyírást és fürösztést, amihez speciális gépek és eszközök állnak rendelkezésre - a szarvasmarhatartásban alkalmazott eszközökkel (takarmánykiosztás, itatás, almozás és trágyaeltávolítás) célszerűen gépesíthetők.
Ezt az adaptálási tendenciát figyelhetjük meg a 3. ábrán is, amely egy új, jól gépesíthető juhistálló keresztmetszetét mutatja. A falsíkokba helyezett fedeles jászlakba kívülről lehet a takarmányokat mobil géppel adagolni, és az istálló belmagassága a trágyaeltávolításnál belső rakodást is lehetővé tesz. (A fix jászlak miatt ezt gyakrabban is kell elvégezni, mint a hagyományos hodályoknál.)
A juhágazaton belüli bárányhízlalásnak, ill. az ezt szolgáló tartástechnológiáknak is megvannak a hagyományos és a fejlesztett változatai.
A hagyományos megoldást a zárt, szigetelt épületekben történő növekvő almos, kiscsoportos tartás és a gépesítés nélküli üzemeltetés jellemzi.
Az újabb megoldásoknál - a takarmányozás hasonló jellege miatt - legtöbbször a sertéstartásban alkalmazott technológiai és műszaki megoldások adaptációjával találkozunk. A 4. ábrán bemutatott bárányhizlaló istállónál is ez látható.
A bárányhízlalásban is létesültek automatizált takarmányozású, rácspadozatú, ill. rekeszes, teljesen gépesített technológiák. Ezek azonban ennél az ágazatnál nem bizonyultak rentábilisnak, ezért az ábrán látható egyszerűbb mélyalmos technológiák váltak jellemzővé.
Az előzőekben leírt ágazati sajátosságok, ill. gazdaságossági okok miatt a juhágazatban komplett juhtelep viszonylag kevés helyen található. Rekonstrukciókra is kevés helyen kerül sor. Rekonstrukciós tervek készültek, de a gyakorlatban nem valósultak meg. Az ágazat külterjes jellege miatt valószínű, hogy olyan juhtelepekből, mint amelyen pl. az 5. ábrán is látható, a jövőben is kevés fog épülni. Bemutatásukat a nagyüzemi juhtelepek állatcsoportjainak és létesítményeinek megismerése indokolhatja.
(forrás: Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1998, Állattartási technika, 719-722. o.)
A könyv a Szaktudás Kiadó Ház Rt. címén megvásárolható: 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/b.
Forrás: Agrárágazat
