A növendéknevelés a bárányok választásától a tenyésztésbevételig tart. A nevelés célja, hogy a fajtára jellemző megfelelő ütemű fejlődést, nemi érést majd hosszantartó, megbízható szaporaságot érjünk el juhainknál.
Tenyésznövendékek tartása, takarmányozása
A növendéknevelés a bárányok választásától a tenyésztésbevételig tart. A nevelés célja, hogy a fajtára jellemző megfelelő ütemű fejlődést, nemi érést majd hosszantartó, megbízható szaporaságot érjünk el juhainknál.
Első lépésként a tenyésztésre szánt bárányok kiválasztásánál gondosnak, körültekintőnek kell lennünk! Nálunk igen nagy szakmai hiba (ugyanakkor elismerem, sokszor a kényszerűség szülte), hogy a nagyobb bevétel érdekében értékesítéskor a bárány-állományból először a vevő válogat, majd a „maradékból” választunk tenyészanyagot. Ezt megelőzendő, jó, ha leendő tenyész-növendékeinket már jóval az eladási idő előtt kiválogatjuk, lefarkaljuk, s ha a bárány testtömege elérte a 12kg-ot és legalább napi 1 kg tápot is elfogyaszt, leválasztjuk anyjától.
A tenyésztésre szánt bárányokat külön hodályban helyezzük el, ha erre nincs lehetőség, a hodály egyik elzárt végébe telepítjük azokat.
A fiatal bárányok nagy fejlődési erélyét érdemes kihasználni, ezért 70-80 napos életkorukig (a merinók testtömege ekkor 20 kg-körüli) együtt tarthatók és takarmányozhatók az expressz pecsenyebárányokkal. Ebben az időszakban a merinó bárányok átlagos napi testtömeg-gyarapodása 200-250 gramm, a húsfajtáké
250-300 gramm, a szapora fajtáké pedig 180-200 gramm.
Alapvető fontosságú, hogy a leendő tenyészállatok egészségesek, szilárd szervezetűek, életkoruknak megfelelő fejlettségűek legyenek, ezért kerülnünk kell a hizlalást, elzsírosodást, tenyésznövendékeknél már nem előnyös a napi 80-100 grammnál nagyobb testtömeg-gyarapodás.
80-180 napos életkor között (napi adagok):
táp helyett gazdasági abrak változatok:
nyáron: csak legelő, gyengébb legelőn + 0,5-0,2 kg (fokozatosan csökkentett)gazdasági abrak
télen: 0,2-0,4 kg gazdasági abrak +
0,5 kg jó széna +
0,5-1 kg jó takarmányszalma vagy
1 kg fűszilázs vagy 2 kg takarmányrépa
(a nyersrost növelése céljából)
6 hónapos - egy éves életkor között:
nyáron: csak legelő
télen: 0,5 kg gazdasági abrak +
0,5 kg széna +
1,0 kg takarmány szalma +
2,0 kg szilázs vagy répaszelet.
1 éves kortól - tenyésztésbe vételig:
nyáron: csak legelő
télen: 0,2-0,3 kg gazdasági abrak +
0,5 kg széna +
2-3 kg fűszenázs vagy répaszelet +
1,5-2,5 kg takarmányszalma.
Eredményes ivarzást és vemhesülést a jerkeállományokban az őszi főszezonban remélhetünk, a neveléssel, takarmányozással tehát arra kell törekednünk, hogy a télen, kora tavasszal született merinó jerkék legkésőbb december végéig, 40-42 kg-os testtömegnél pároztatásra kerüljenek.
Ha ez bármely okból - pl. azért, mert olcsóbb a takarmányozásunk - nem lehetséges, akkor a következő szezon kezdetén, vagyis másfél éves életkorukon túl kerülnek kos alá.
Pároztatás előkészítésekor, pároztatás idején:
Takarmányozás ugyanúgy, mint az anyáknál, pároztatás előtt 2-3 héttel „flushing” (+napi 0,2-0,4 kg rozs).
Pároztatás után:
Ősszel: legelő (tarló), a kondíció dönti el, hogy szükség van-e abrak kiegészítésre.
Télen: 0,4-0,6 kg abrak +
1,0 kg széna vagy
0,5 kg széna + 2 kg fűszilázs + 1,5 kg takarmányszalma
Ott, ahol az anyákat sűrítve elletik vagy fejik , vagyis ahol koraibb, 30-40 napos életkorban 12-14 kg-os testtömegnél történik a választás, ott a takarmányozás értelemszerűen némileg módosul:
3-hónapos korig a granulált tápok mellé napi 0,2-0,3 kg jó minőségű szénát, annak hiányában ugyanennyi jó minőségű hüvelyes-szalmát adunk.
3-hónapos kortól : a tápot napi 0,2-0,4 kg vegyes abrakváltja fel, kiegészítésként 0,1-0,2 kg száraz répaszelet vagy 0,3-0,5 kg takarmányrépa.
5-hónapos kortól
(ha már nem tudunk legeltetni), a napi adag:
0,2 kg-abrak +
0,2-0,5 kg széna +
1,0-2,0 kg szilázs +
0,5 kg takarmány szalma.
Éves korban
a jerkéknek el kell érniük a 40 kg-körüli (kosoknak a 60 kg körüli) testtömeget.
Alaptakarmány éves korban: (legeltetési időszakon kívül)
0,2-0,3 kg gazdasági abrak +
0,5-1,0 kg takarmány szalma +
2,0-3,0 kg szilázs +
0,2-0,3 kg széna.
A napi adagokat lehetőleg egészítsük ki 1% vitamin-premixszel és 1% ásványianyag-premixszel! Nyalósó mindig legyen a juhok előtt, ivóvízhez bármikor hozzájussanak!
A legeltetés kezdetén, amikor még zsenge a fű, a korán választott és istállóban nevelt bárányokat 20 kg alatti testtömegnél még ne legeltessük! Később, a legelőre szoktatás első két hetében a kihajtás előtt és éjszakánként napi 0,2-0,5 kg jobb minőségű takarmányszalmát, esetleg gyengébb szénát adjunk. Az abrakot lehetőleg mindig a kora reggeli órákban adjuk és a harmat felszáradása után hajtsuk ki az állatokat!
Minden szempontból előnyös a friss levegő, a mozgás, a napfény. Jó, ha a tenyésznövendékeknek külön legelőjük van.
A tenyésznövendékek télen állandóan a hodályban, nyáron nappal a legelőn, éjjel pedig a hodályban vannak. (Szükség esetén nyitott színben is elhelyezhetők.)
Növendék-tenyészkosok :
Célszerű a jerkéktől elkülönítve tartani és takarmányozni őket.
Nagyobb a növekedési esélyük (napi 150 gramm testtömeg-gyarapodás), több és koncentráltabb takarmányt igényelnek.
A tömegtakarmányok mennyisége és minősége azonos lehet a jerkéknél leírtakkal, de minimális abrakadagokra itt mindvégig (tehát legeltetés mellet is) szükség van. (Napi abrakadag 0,2-0,8 kg, attól függően, hogy milyen takarmányozási időszak van.)
A kosok a felnevelésükben elkövetett hibákat nem heverik ki, fejlődésükben visszamaradnak.
Téli időszakban fontos a rendszeres jártatás.
A már fedező kos napi adagja:
1-1,5 kg zab
1-1,5 kg pillangós széna
2,0 kg takarmányrépa (nyáron kaszált pillangós)
1,5 kg takarmány szalma.
Vemhesség alatti takarmányozás
A vemhesség alatti takarmányozáskor az alábbiakat vegyük figyelembe:
· a magzat fejlődése az első három hónapban elhanyagolható, a negyedik hónapban már számottevő, az ötödik hónapban pedig csaknem annyit gyarapodik a magzat, mint a megelőző négy hónapban együttvéve.
· az iker vemhesség aránytalanul nagyobb terhet ró az állatra, mint a többi állatfaj esetén.
· hiányos tápanyag, főként hiányos energiaellátás esetén a saját testből, főként annak zsírtartalékából történő lebontás fokozott mértékben vezet anyagcserezavarokhoz (ketózis).
· a magzati építéssel arányosan nő az ásványi anyag-, vitamin- és nyomelem-szükséglet.
· kerüljük az egyoldalú takarmányozást, a penészes, fagyos, rossz minőségű takarmányok etetését (különösen fontos a szilázs minősége!)
Gyakorlati takarmányozás:
A vemhesség első három hónapjában ugyanazok az adagok, mint amikor üresen álltak. A legeltetési időszakban ilyenkor elég a legelő vagy a tarló.
Télen: takarmányszalma tetszés szerint +
0,5 kg széna +
2,0 kg szilázs
A vemhesség 85. napjától:
Nyáron: elég a legelő, gyenge legelőnél + 0,1-0,3 kg abrak;
Télen:
a) 1 kg répa (jó a sárgarépa; karotin A-vitamin) +
0,5 kg széna +
1,5 kg takarmányszalma +
0,1-0,3 kg abrak.
b) 0,5-1 kg kukoricaszilázs +
1,5 kg hüvelyesszalma +
0,5 kg takarmányrépa vagy 1 kg buronya +
nyalósó (répa szeletelve)
c) 4 kg fűszilázs +
3 kg takarmányrépa (szeletelve) +
0,5 kg abrak + nyalósó.
d) 2-2,5 kg szilázs +
0,5-1,0 kg széna +
0,2-0,4 kg abrak +
takarmányszalma, nyalósó.
Lehetőleg széna mindig legyen a juhok előtt. Az abrakot durvára darálva etessük!
Télen alaptakarmány lehet:
a) jó minőségű széna tetszés szerint (ad libitum);
b) 0,5-1 kg széna +
2,0-3,0 kg szilázs +
0,2-0,4 kg abrak +
1,0 kg takarmányszalma.
c) 3,0-4,0 kg fonnyasztott fűszilázs (jobb, mint a silókukorica-szilázs, kisebb a liszteriózis veszélye is).
Jó, ha az abrakkeverékben mindig van búzakorpa is. A vemhesség vége-felé a vehemre nyomást gyakorló nagymennyiségű tömegtakarmány helyett inkább koncentráltabb takarmányokat adunk (abrakadag növelése, de mindig széna, takarmányszalma, vagyis rost mellett!).
Silókukorica-szilázs etetésénél mindig adjunk szénát is!
Alkalmi legeltetésnél veszélyes lehet a pillangósok, a repce, a káposzta túlzott legeltetése, mert felfúvódást okozhat. Gabona-és kukoricatarlók legeltetésekor a legelési időt korlátozzuk, csírázásban lévő gabonatarló legeltetése előtt szalmaetetés javasolt a „bezabálás”, tejsav mérgezés megelőzésére.
Az ellés közeledtével a has leereszkedik, a horpaszok és a far besüppednek, a péra duzzadt, a tőgy telt. Amikor az anya izgatottan helyet keres, felkel-lefekszik, a hüvelyből nyálka távozik, gyakran béget, akkor megkezdődtek az előkészítő fájdalmak.
Nagyobb létszámú nyájak esetében az ellésre váró vemhes anyákat legfeljebb 50-es csoportokban helyezzük el. A csoport elhelyezését szolgáló rekesznagyság akkora legyen, hogy egy anyára legalább 1-1,5 m2 terület jusson.
A fogadtatók száma az egy napra jutó ellő anyák számától függ.
Jó az a megoldás is, ha a fogadtató rekeszeket az állomány 1-2%-át kitevő számban a hodálynak egy nyugodt, huzatmentes részén alakítják ki.
Az anyát a várható ellés előtt egy-másfél nappal tesszük az elletőrekeszbe. Az etetőrácsokat felöltjük szénával, bőségesen bealmozunk.
A szoptató anyajuh takarmányozása
Ellést követően az anya étvágya egy-két napig mérséklődik, de később egyre nő
a takarmányszükséglet.
Javasolt napi adagok:
a) legelő + 0,3-0,5 kg abrak + nyalósó
b) 3 kg tömegtakarmány (szilázs, széna, szalma, lédús) + 0,3-0,5 kg abrak + nyalósó
c) 1 kg pillangósszéna + 2-3 kg fűszilázs + 0,5 kg abrak egy báránnyal, 0,7 kg abrak két báránnya
l.Az abrakban lehetőleg korpa is legyen, ennek hiányában azt foszfor-és kalciumtartalmú takarmány-kiegészítőkkel kell pótolni.
Mire ügyeljünk a tejtermelő anyák választás utáni takarmányozásakor?
Korai választás után a takarmányozást a várható termelési szinthez kell igazítanunk: a napi 0,4-0,5 liter tejet adók igényét kielégíthetjük a szokásos szálas-és tömegtakarmánnyal és a fejőházban etetett 0,2-0,3 kg/nap abrakkal.
A napi 1 litert termelő anyáknak a szálas-és tömegtakarmányok mellett 0,5-0,7 kg abrakot adunk naponta, ennek egy részét a fejőházban, egy részét tömegtakarmánnyal keverve.
0,7 kg/nap mennyiséget meghaladó abrakot csak a napi 1 liternél több tejet produkáló anyáknak indokolt adni.
Forrás: Agrárágazat
