A mi adottságaink mellett hagyományosnak mondható a juhok György-napi kihajtása és Mihály-napi behajtása, noha ehhez nem kell feltétlenül ragaszkodnunk, hiszen a juhot akkor kell behajtani, amikor a tartós esőzés vagy a hótakaró már gátolja a legeltetést.
Az idei szélsőségesen csapadékos időjárás miatt még a minimális 160 napos legeltetést sem tudtuk megvalósítani, emiatt noha hosszú, száraz ősz esetén a kukoricatarlók legeltetése még javíthat a helyzeten , a legtöbb juhászatban az állomány közepesnél rosszabb kondícióban kerülhet teleltetésre. Ez a mostani, őszi ivarzási szezont tekintve nem olyan nagy baj, hiszen a közepes vagy annál gyengébb kondíció szaporodásbiológiai szempontból jobb, mint a túltáplálás, melynél köztudottan gyakoribbak az ivarzási zavarok, rosszabb a vemhesülés és nagyobb a magzatfelszívódási arány is. A pároztatási idény előtti két-három hétben azonban ilyen előkészítés, ilyen legeltetési időszak után a „flushing”-ra nagyobb figyelmet kell fordítanunk, biztosítanunk kell a napi 0,2-0,4 kg szemes takarmányt (legjobb a rozs), de legalábbis a bőséges és jó minőségű tömeg- és szálas takarmányt. Az ivarzási ciklusban, de még a vemhesség elején, annak első másfél hónapjában is javítanunk kell a kondíciót, ilyenkor arra kell törekednünk, hogy az energia-mérleg pozitív legyen, a testsúly kis mértékben gyarapodjon. Ebben a néhány hétben különösen ügyeljünk a vitamin-, nyomelem-és ásványi anyag-ellátásra!
Ivarzási időszakban és a vemhesség elején ősszel a legelő (tarló) minősége és a kondíció dönti el, hogy szükség van-e abrak kiegészítésre.
Télen: 0,5 kg abrak (gyenge kondíciónál) + 1,0 kg széna vagy 0,5 kg széna + 2 kg fűszilázs + 1,5 kg takarmányszalma.
A vemhesség közepén, durván a 40-110 nap között elég a létfenntartáshoz közeli ellátás, a túltáplálás igen káros. A vemhesség utolsó hat hetében azután cél a közepesnél jobb kondíció, ebben a szakaszban a vehem miatt is jelentős, mintegy 15-20%-os a testsúly-gyarapodás. A napi 0,2-0,3 kg-os abrak-kiegészítés ekkor mindenképpen indokolt.
A vemhesség alatti takarmányozáskor az alábbiakat vegyük figyelembe: a magzat fejlődése az első három hónapban elhanyagolható, a negyedik hónapban már számottevő, az ötödik hónapban pedig csaknem annyit gyarapodik a magzat, mint a megelőző négy hónapban együttvéve. Az iker vemhesség aránytalanul nagyobb terhet ró az állatra, mint a többi állatfaj esetén. Hiányos tápanyag, főként hiányos energiaellátás esetén a saját testből, főként annak zsírtartalékából történő lebontás fokozott mértékben vezet anyagcserezavarokhoz (ketózis). A magzati építéssel arányosan nő az ásványi anyag,- vitamin- és nyomelem-szükséglet. Kerüljük az egyoldalú takarmányozást, a penészes, fagyos, rossz minőségű takarmányok etetését (különösen fontos a szilázs minősége!)
Ott, ahol az anyákat sűrítve elletik vagy fejik, vagyis ahol koraibb, 30-40 napos életkorban 12-14 kg-os testtömegnél történik a választás, ott a takarmányozás értelemszerűen némileg módosul.
A napi adagokat lehetőleg egészítsük ki 1% vitamin-premixszel és 1% ásványianyag-premixszel. Nyalósó mindig legyen a juhok előtt, ivóvízhez bármikor hozzájussanak!
Az a gazda is helyesen jár el, aki az alábbi adagokat adja:A vemhesség első három hónapjában ugyanazok az adagok, mint amikor üresen álltak. A legeltetési időszakban ilyenkor elég a legelő vagy a tarló.
Télen
: a.) takarmányszalma tetszés szerint + 0,5 kg széna + 2,0 kg szilázs.
1,0-1,5 kg takarmányszalma + 0,2-0,3 kg gazdasági abrak + 0,5 kg széna.
A vemhesség 85. napjától:
Nyáron: elég a legelő, gyenge legelőnél + 0,1-0,3 kg abrak;
Télen: 1 kg répa (jó a sárgarépa; karotin - A-vitamin) + 0,5 kg széna + 1,5 kg takarmányszalma + 0,1-0,3 kg abrak.
0,5-1 kg kukoricaszilázs + 1,5 kg hüvelyesszalma + 0,5 kg takarmányrépa (szeletelve ) vagy 1 kg burgonya + nyalósó4 kg fűszilázs + 3 kg takarmányrépa (szeletelve) + 0,5 kg abrak + nyalósó.
2-2,5 kg szilázs + 0,5-1,0 kg széna + 0,2-0,4 kg abrak + takarmányszalma, nyalósó.
Lehetőleg széna mindig legyen a juhok előtt. Az abrakot durvára darálva etessük!
Télen alaptakarmány lehet az alábbi összetétel is: jó minőségű széna tetszés szerint (ad libitum); 0,5-1 kg széna + 2,0-3,0 kg szilázs + 0,2-0,4 kg abrak + 1,0 kg takarmányszalma. 3,0-4,0 kg fonnyasztott fűszilázs (jobb, mint a silókukorica-szilázs, kisebb a liszteriózis veszélye is).
A vemhesség utolsó 4-6 hetében:
Nyáron: elég a jó legelő, de ha a kondíció mégsem megfelelő, az esti behajtáskor 0,5-0,8 kg/db kiegészítő abrakot is adni kell.
Télen: 1-2 kg réti széna + 2-3 kg nedves répaszelet + 1-2 kg takarmányszalma + 0,5-0,8 kg gazdasági abrak.
Előnyös a szelén-kiegészítés, tél végén pedig az A-vitamin adagolása. Jó, ha az abrakkeverékben mindig van búzakorpa is. A vemhesség vége-felé a vehemre nyomást gyakorló nagymennyiségű tömegtakarmány helyett inkább koncentráltabb takarmányokat adunk (abrakadag növelése, de mindig széna, takarmányszalma, vagyis rost mellett!). Silókukorica-szilázs etetésénél mindig adjunk szénát is!
Alkalmi legeltetésnél veszélyes lehet a pillangósok, a repce, a káposzta túlzott legeltetése, mert felfúvódást okozhat. Gabona-és kukoricatarlók legeltetésekor a legelési időt korlátozzuk, csírázásban lévő gabonatarló legeltetése előtt szalmaetetés javasolt a „bezabálás”, tejsav mérgezés megelőzésére.
A kisebb, napi 0,5 kg körüli tejelésű, vegyes-hasznosítású juhászatokban a szálas-és tömegtakarmány mellett elég a napi 0,2-0,3 kg abrak-kiegészítés, a napi 1 literes tejtermelésnél 0,5-0,7 kg-ra emeljük az abrakadagot, de a napi 2-5 literes tejtermelés már komplett keverékeket (tejelőtápokat) igényel.
Néhány recept a tejtermelő anyák takarmányozásához, ha abrak helyett tejelőtápot etetünk:
· Ha a napi tejtermelés kevesebb 1 liternél:2 kg lucernaszenázs + 0,8 kg kukoricaszilázs + 0,5 kg réti széna + 0,6 kg tejelőtáp;
· ha a napi tejtermelés 1-2 liter: 2 kg lucernaszenázs + 0,5 kg kukoricaszilázs + 0,5 kg réti széna + 1,2 kg tejelőtáp;
· ha a napi tejtermelés 2-5 liter: 1,5 kg lucernaszenázs + 0,5 kg kukoricaszilázs + 0,5 kg réti széna + 1,6 kg tejelőtáp.
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az anyák őszi-téli takarmányozását szénára + tömegtakarmányokra (kukoricaszilázs, fűszenázs) alapozhatjuk, abrak csak a vemhesség utolsó 4-6 hetében és a szoptatás alatt szükséges. Ahol arra lehetőség van, ezt melléktermékekkel egészíthetjük ki (pl. nedves répaszelettel), szalmaféléket végig adhatunk.
Különös figyelmet kell fordítanunk a most tenyésztésbe vett állatokra! Alapvető fontosságú, hogy a leendő tenyészállatok egészségesek, szilárd szervezetűek, életkoruknak megfelelő fejlettségűek legyenek, ezért kerülnünk kell a hizlalást, elzsírosodást.
A leendő anyák kiválasztásánál a következőket vegyük figyelembe: a szilárd alkat jobb ellenálló képességet takar. Ne vegyük tenyésztésbe a már küllemükből is felismerhető, várhatóan majd rosszul teljesítő, betegségekre érzékenyebb, „túl finom alkatú” egyedeket (hosszú, elkeskenyedő fej, vékony, áttetsző fülek, nehezen ráncolható bőr, vékony csontok, duzzadt ízületek, éles gerinc, elhegyesedő far, fűzött mellkas, vékony „hegedűnyak”, gacsos állás, puha csüd, fejletlen külső nemi szervek).
Az állat fajtájának, életkorának, hasznosítási irányának megfelelő testtömegű legyen! Azonos életkorban a húshasznú juhok testtömege nagyobb, mint gyapjú- és tejtermelőké. Tenyészkiválasztáskor a rendszeresen ikerellő anyák utódait részesítsük előnyben!
Ne legyünk türelmetlenek, a vemhesítéssel, vagyis a tenyésztésbe vétellel várjuk meg a tenyészérettséget, vagyis azt a biológiai állapotot, amikor a vemhesítés az állat és magzatának fejlődésére vagy későbbi gazdasági hasznosítására nézve már nem jár kedvezőtlen következményekkel. Ez rendszerint akkor következik be, amikor az állat elérte teljes testi fejlettségének 2/3-3/4 részét. Ne csak a testsúlyt, hanem az életkort is vegyük figyelembe!
A tenyésztésbe vétel javasolt időpontjai:
- korán érő fajták nőivarú egyedei 3/4-1 éves korban, hímivarú egyedei 1/2-1 éves korban;
- későn érő fajták nőivarú egyedei 1,5-2 éves korban, hímivarú egyedei 1,5-2 éves korban.
Jó volt a takarmányozással való növendék-előkészítésünk, ha az alábbi napi adagokat adtuk:
80-180 napos életkor közötti változatok:
Nyáron: csak legelő, gyengébb legelőn + 0,5-0,2 kg (fokozatosan csökkentett) gazdasági abrak
Télen: 0,2-0,4 kg gazdasági abrak + 0,5 kg jó széna + 0,5-1 kg jó takarmányszalma vagy 1 kg fűszilázs vagy 2 kg takarmányrépa (a nyersrost növelése céljából).
6 hónapos egy éves életkor között:
Nyáron: csak legelő
Télen: 0,5 kg gazdasági abrak + 0,5 kg széna + 1,0 kg takarmány szalma + 2,0 kg szilázs vagy répaszelet.
1 éves kortól tenyésztésbe vételig:
Nyáron: csak legelő
Télen: 0,2-0,3 kg gazdasági abrak + 0,5 kg széna + 2-3 kg fűszenázs vagy répaszelet + 1,5-2,5 kg takarmányszalma.
Eredményes ivarzást és vemhesülést a jerkeállományokban az őszi főszezonban remélhetünk, a neveléssel, takarmányozással tehát arra kell törekednünk, hogy a télen, kora tavasszal született merinó jerkék legkésőbb december végéig, 40-42 kg-os testtömegnél pároztatásra kerüljenek. Ha ez bármely okból pl. azért, mert olcsóbb a takarmányozásunk nem lehetséges, akkor a következő szezon kezdetén, vagyis másfél éves életkorukon túl kerülnek kos alá.
Jó gyakorlat, ha az anyákat életkoruk és kondíciójuk szerint csoportosítjuk éseszerint takarmányozzuk azokat. Külön csoportot alkothatnak a még növésben lévő, fiatal anyák, a sovány, a közepes kondíciójú és a plusz-kondíciójú anyák.
Növendék-tenyészkosok:
Célszerű a jerkéktől elkülönítve tartani és takarmányozni őket. Nagyobb a növekedési erélyük (napi 150 gramm testtömeg-gyarapodás), több és koncentráltabb takarmányt igényelnek. A kosbárányok tetszés szerinti tápetetését 4-5 hónapos korban be kell fejezni. A tömegtakarmányok mennyisége és minősége azonos lehet a jerkéknél leírtakkal, de minimális abrakadagokra itt mindvégig (tehát legeltetés mellet is) szükség van. (Napi abrakadag 0,2-0,8 kg, attól függően, hogy milyen takarmányozási időszak van.)
Növendék-tenyészkos napi adagja:
Nyáron: legelő + 0,5 kg. gazdasági abrak.
Télen: 0,5-0,8 kg abrak + 1 kg széna + 1 kg takarmányrépa.
Savanyított takarmányokat növendék kosokkal ne etessünk! A kosok a felnevelésükben elkövetett hibákat nem heverik ki, fejlődésükben visszamaradnak. A tenyészérettséget a merinó kosok 18-20 hónapos életkorukra érik el. Téli időszakban fontos a rendszeres jártatás.
Takarmányozás fedeztetési idényen kívül:
Nyáron: legelő + 0,5 kg abrak (kukoricadara vagy árpadara);
Ha legeltetni nem lehet: naponta 10 kg kaszált zöld + 0,5 kg abrak;
Télen: 2 kg széna + 0,8-1,0 kg abrak + 1,5-2,0 kg takarmányszalma.
A már fedező kos napi adagja:1-1,5 kg zab, 1-1,5 kg pillangós széna, 2,0 kg takarmányrépa (nyáron kaszált pillangós), 1,5 kg takarmány szalma.
Az őszi-téli takarmányozás gyakoribb anyagforgalmi betegségei: egyszerű emésztési zavar, bendőacidózis, ketózis, különböző hiánybetegségek. Ezekkel a következő számunkban foglalkozunk.
Forrás: Agrárágazat
