Az állatok ösztönlények, nem gondolkodnak, hanem cselekszenek az ivarzás idején. Nem jut eszükbe, hogy már többször szültek vagy párosodtak, csak azt teszik, amit sokszor nem kellene. Ez az ösztön.

Kóbor állatok

Hazánkban a mai napig is probléma a kóbor- és kitett állatok léte. Sajnos sok a felelőtlen gazdi, aki szívtelenül sorsára hagyja a nem kívánt kölyköket vagy felnőtt állatokat. Akik szerencsések, túlélik, de nem találnak gazdira, napról-napra tengődnek, de ők is ivarzanak és újabb nehéz sorsú kölyköket hoznak a világra. Ez a körforgás sosem fog megszűnni, ha mi, emberek nem cselekszünk felelősségteljesen.

Az 1998. évi XXVIII., az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény és végrehajtási rendeletei értelmében a tulajdonosnak állampolgári kötelessége, hogy gondoskodjon kutyájáról/kutyáiról. Mivel a kiskutyák is az Ön kutyájától származnak, így jogi értelemben azok is az Ön tulajdonát képezik. „Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.”

Ha nem akarjuk magunkat további költségekbe verni és a törvénnyel sem szeretnénk összetűzésbe kerülni, akkor egy egyszeri költséggel járó ivartalanítással megoldhatjuk gondunkat a kedvencünkkel.

• Megszűnhet a rosszindulatú emlő-, méh-, petefészek-, illetve here-, mellékhere- és prosztata daganatok kialakulásának veszélye
• Elmaradnak az ivarzással járó kellemetlenségek (vérzés, elszökés, idegen kutyák), vagyis az ivartalanított kedvencek tartása kevesebb problémát okoz a családnak
• Csökken a kóborlási vágy, a szexuális agresszivitás
• Csökken a balesetből, verekedésből származó sérülések veszélye, a fertőző betegségekben való megbetegedések esélye
• Megszűnnek a felfokozott izgalmi tünetek, viselkedési kellemetlenségek (vizelettel történő jelölgetések, nyüszítés, párzó mozgások a vendégek lábán stb.)
• Nem kell számolni a nem várt szaporulattal
• Állatvédelmi szempontból pedig csökken a gazdátlan, kóborló, éhező és betegségeket terjesztő állatok száma

„Az ivartalanítástól megváltozik a kutya természete.”

Az ivarérett kutya alaptulajdonságai nem változnak meg a műtétet követően. Ha ivaréretté válás előtt sor kerül a műtétre, pozitív változásokra számíthatunk: csökken az állat szökési kedve, ezáltal kisebb a kockázata a közlekedési balesetnek, továbbá az állat agresszióra való hajlama is kisebb mértékűvé válik.

„Majd elzárjuk a párzási időszakban”

A párzási időszakban olyan erős a kutyákban a szaporodási ösztön, hogy szinte bármire képesek, tehát akárhonnan képesek kiszabadulni.

 „A szuka kutyát legalább egyszer meg kell elletni ivartalanítás előtt.”

Annak ellenére, hogy semmilyen gyakorlati tapasztalat nem támasztja alá ezt a nézetet, sajnos még mindig nagyon sok állatorvos hisz benne.

„Az én pénztárcámhoz mérve drága a műtét.”

Az ivartalanítási műtét csupán egyszeri kiadás, amíg egyetlen alom felnevelése a gazdához jutásig máris sokkal nagyobb költségekkel jár.

„A kölyköknek biztosan jó helyük lesz, máris akadt jelentkező, aki egyet el is vinne.”

Igen ám, de van még rajta kívül 5, 7, akár 10 is, akik egy ellés alkalmával születnek! Igen alacsony az esélye annak, hogy mindnek felelős gazdit találjunk.

„El fog hízni”

A hormonális hatásoknak köszönhetően átalakul ugyan az anyagcseréjük, de ez nem jár feltétlenül együtt az elhízással. A kutya változatlanul odafigyelést igényel, helyesen megválasztott étrenddel és sok mozgással nincs esélye az elhízásnak.

„Nem veszem el tőle a szaporodás lehetőségét, mert ez nem természetes.”

Az sem volt természetes, hogy a kutyát háziasítottuk sok ezer évvel ezelőtt. Jobb életfeltételeket teremtettünk számára, mint amit a természetben talált volna, ez természetesen több kölyök születését is jelentette. Mivel ezt mi magunk tettük lehetővé, így ennek a problémának a megoldásáért is mi vagyunk a felelősek.

„Szeretnénk tőle egy kölyköt, amely hasonlít rá.”

Arra, hogy az utódok közül valamelyik – akár csak külsőleg is – hasonlítson mostani kedvencünkre, nagyon kevés az esély.

„Legalább élvezze." vagy "Érezze át az anyaságot.”

Az állat ivartalanítva nem érzi magát csökkentértékűnek, és nem is fosztjuk meg semmiféle örömtől - hiszen sem a párosodáshoz, sem az anyasághoz nem fűződnek érzelmeik. Számukra a párosodás, a szaporodás csupán egy ösztön, ami semmiképpen sem keverendő össze az igazi „szerelemmel”.

Az ivartalanítás ma már rutin műtét, teljes érzéstelenítésben, altatásban, steril körülmények között történik. Fiatalkorú, egészséges állatnál akkora a kockázata, mint egy védőoltásnak.

Maga a beavatkozás természetesen más a nőstények, illetve a kanok tekintetében, de a műtét után egy-két nappal kedvencünk már ugyanolyan étvággyal eszik és boldogan ugrál, mint a műtét előtt. Összességében tehát elmondható, hogy az ivartalanított állat egészségesebb és évekkel tovább él, mint a nem ivartalanított társaik.

A műtéti seb otthoni kezelést már nem igényel, az állat nyugodtan fürdethető. A seb intenzív mozgás közben sem szakad fel, a sebnek egyetlen ellensége van, ha az állat nyalogatja.

Az állatorvos a műtét után részletes tájékoztatást ad, ami papíron és fényképeken is dokumentálásra kerül, az utókezelést szóban és írásban is részletesen elmagyarázza.

Az utókezelés során ügyelni kell a seb védelmére és az előírt gyógyszeres kezelés pontos betartására. A gyógyulási időszakban is (telefonon, személyes konzultáció során) az állatorvos segítséget nyújt az esetleges problémák felmerülése esetén.

Ha az orvos utasításait betartják és a problémák jelentkezésekor azokat jelzik, a műtét és az utána következő gyógyulási időszak mind a gazdának, mind az állatnak problémamentesen, nyugodtan telik