A napi tenyésztési döntéseket hozó szakemberek számára a genetikai fejlődés és a töretlenül fejlődő számítástechnika korábban soha nem tapasztalt információ bőséget eredményezett. A különböző országok tenyésztési programjainak színesbe bújtatott termékeivel - a bikakatalógusokkal, lépten-nyomon találkozhatunk, ám szakember legyen a talpán az, aki eligazodik a különböző hazai és külföldi ajánlatok között.
A genetikai értékelések és a különböző kifejezésmódok helyes megítéléséhez néhány alapvető fontosságú elvet ismernünk kell.
A tenyészértékbecsléssel foglalkozó rendszerek sajátossága, hogy nem egy bizonyos konkrét értéket állapítanak meg a tenyészbikák számára, hanem egy bonyolult - szinte már művészi fokra fejlesztett matematikai modell fut egy nagyteljesítményű számítógépen, és ennek az úgynevezett futtatásnak az eredményeként kapunk egy becsült értéket, amelyhez valamilyen ismételhetőség vagy éppen megbízhatóság tartozik. Ez a kellően homályos bevezető gondolat még kiegészül a következő ismérvekkel.
A genetikai mutatók helyes értelmezéséhez a következőkkel kell minden esetben tisztában lennünk:
A viszonyítás alapja, az adott ország, egy bizonyos születési év szerinti tehén- vagy éppen tenyészbika-populációjának tenyészérték átlaga. Ez a bázispont. A nemzetközi ajánlások általában az 5 évente történő bázisváltást - képletesen fogalmazva - előrelépést írják elő. A lépcsős bázisváltás mellett van ún. gördülő bázis, amely minden évben változtatja a viszonyítási alapot, és végül ismerjük még a fix bázisponttal kalkuláló országok körét, akik gyakorlatilag egy bizonyos évjárathoz kötik a genetikai paramétereket megállapító rendszereiket.
Néhány példa a különböző bázispontokat használó országokra:
- Gördülő bázis: Kanada, Észtország - 2001-es holstein-fríz tehenek tenyészérték átlaga,
- Lépcsős bázis: Magyarország, Anglia, Dánia, Olaszország, Lengyelország, Csehország (1995-ös holstein-fríz tehenek TÉ. átlaga), míg ugyanebbe a körbe tartozik az Egyesült Államok, Hollandia, Németország, (2000-es holstein-fríz tehenek TÉ. átlaga) és végül Franciaország a 2000-es holstein-fríz tenyészbikák TÉ. átlagával,
- Fix bázis: Új-Zéland az 1985-ös keresztezett tehén-populáció TÉ. átlagát és Svédország, aki az 1993-as holstein-fríz tenyészbika-populáció TÉ. átlagát használja viszonyítási pontként.
A kapott érték a konkrét bika relatív genetikai képességeiről tájékoztat, valamilyen nagyságrendű megbízhatósággal, illetve ismételhetőséggel. Az előbbi a becslési modellre vonatkozó statisztikai mutató, míg az utóbbi a becslés során figyelembe vett információ használat mértékéről tájékoztat. Értékét jelentősen befolyásolja a szülők megbízhatósága, a megfigyelések száma, az ivadékok száma és becslésük megbízhatósága, a teleptársak száma és a megfigyelések súlyozása.
Az alkalmazott módszer is többféle lehet. Napjainkban a legfejlettebbnek tartott módszer a befejésinap-modell vagy Testday Model, amely egy továbbfejlesztett Egyedmodellnek fogható fel. Jelenleg nagyon kevés ország rendelkezik azzal a kutatói apparátussal és adatszolgáltatási gyakorlattal, hogy ezt a módszert tudja alkalmazni. Ilyen országok: Kanada, mint a módszer kiemelkedő fejlesztője, Németország, aki másodikként kezdte alkalmazni ezt az eljárást, Svájc, Észtország, Finnország, akik viszont nemzetközi kooperáció keretében vették át az előbbi két ország valamelyikétől a programcsomagot. Általánosan elterjedt az Egyedmodell használata, Magyarország, Hollandia, az Egyesült Államok, Olaszország és Franciaország is ezt használja. Az anyai-nagyapa modellt ma már csak Norvégia használja, a legutóbbi Interbull értékelés összefoglalója szerint.
A becslési eljárás eredményeként kapott genetikai paramétereket az adott ország tenyésztési elképzelései szerint kidolgozott konkrét szelekciós indexben összegzik. Ebben az egyes paraméterek, termelési és küllemi értékmérők eltérő súlyozással nyernek értelmet.
Az előbbiek figyelembevételével teljesen egyértelmű, hogy egy külföldi indexpont csak akkor jelenthet használható és főként döntéseink meghozatalakor hasznosítható információt, ha pontosan ismerjük az előzőekben ismertetett háttér-információkat.
A tenyésztői oldalról érkező egyre erősödő nyomás arra késztette a nemzetközi szervezeteket, hogy lépéseket tegyenek tagjaik körében az egyes feladatok harmonizációja jegyében.
A harmonizációs munka egyes részterületeinek megvalósításáért a következő szervezetek felelnek
.
· Az állattenyésztési teljesítményadatok (termelési alapadatok) gyűjtésének összhangját az ICAR koordinálja.
· A küllemi bírálati rendszerek összehangolását, az egységes definíciók kidolgozását és a pontszámok megfelelő használatát az Európai Holstein Fríz Konföderáció és a Világszövetség végzi nagy sikerrel.
· A becslés harmadik alap pillére a származási információ, amelyet a nemzeti törzskönyvek tartalmaznak. A törzskönyvek nyitottságáért, az egységes információk rögzítéséért és átadásáért szintén az Európai- és a Világszövetség felel.
· Hazánkban az előbbi részfeladatok megosztása szerint a tejtermelési alapadatokat megbízás alapján az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., a küllemi bírálatot és a törzskönyvezést a fajtaegyesületek (Magyartarka és Holstein-fríz) és végül a tenyészértékbecslést és az adatok hitelesítését az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet végzi.
Az adatgyűjtés és az alkalmazott feldolgozási módszerek harmonizációja után minden ország kalkulálja a nemzeti tenyészértékbecslési eredményeket. Azonnal adódik a kérdés, hogy a korábban ismertetett gondolatok tükrében ezek az értékek sajnos még nem sokat jelentenek a "globális tenyésztőknek". Itt jelenik meg az összevethetőség igénye, melyre az INTERBULL jelenti a választ.
Az INTERBULL definíciója alapján
egy nemzetközi tenyészértékbecslési eljárások fejlesztéséért és harmonizációjáért felelős non-profit szervezet. 1983-ban alakult, az ICAR és az EAAP alcsoportjaként, 1991-től uppsalai központtal rendelkezik. 1994-ben már 34, 2001-ben 41 tag- ill. tagjelölt országgal. Folyamatosan koordinálja a nemzetközi kutatásokat és segíti a nemzetek közötti szakmai kommunikációt. Különböző szolgáltatásokat nyújt tagszervezeteinek, kiemelt fontosságú a nemzetközi tenyészértékek közlése.
Az INTERBULL nemzetközi tenyészértékbecsléshez alkalmazott módszere a MACE módszer. A becslési eljárás során az egyes nemzeti tenyészértékek alapján - felhasználva az összes ismert rokoni kapcsolatból származó információt és figyelembe véve a genotípus × környezet interakciót - nemzetközi tenyészértéket állapít meg. Az INTERBULL eredmények a jövőben EU ajánlás szintjén - referencia értékmérőként jelennek meg az európai szarvasmarha állomány nemzetközi értékeléséhez.
Az INTERBULL által nyújtott információ használata
számos előnyt jelent. Segítségével lehetővé válik a tenyészbikák direkt összehasonlítása, hiszen a külföldi becslés eredményeit hazai skálán közli. A becslés során hasznosítja a különböző országokból érkező információkat. Ebbe a körbe tartozik a lányutódok teljesítménye - termelés és küllem vonatkozásában. A hímivarú rokonok teljesítménye - tenyészérték formájában, valamint a szülői információk. Lehetővé válik a tenyészbikák új rangsorolása, mert az egyes országokban bírált tulajdonságok definíció szerinti eltéréseit és az alkalmazott tenyészértékbecslési módszerek eltéréseit is képes kezelni.
Összességében tehát az INTERBUL
L eredmények használata megkönnyítheti a tenyészbika választást azzal, hogy közvetlen összehasonlítást tesz lehetővé különböző országok tenyészbika kínálata között. Az érem másik oldala viszont azt is jelenti, hogy a jelenleg csatlakozott 41 ország és a várakozó országok mindegyike szolgáltat adatot a központ felé és részesül is az eredményekből a saját ország bázisán kifejezett INTERBULL vagy MACE lista formájában. A 41 ország számára kiadott lista egymástól akár jelentősen eltérhet, tehát nem létezik abszolút rangsor "Világranglista". A tagországok számára megküldött adatok felhasználását szigorúan szabályozott keretek kötik. Minden ország hozzáfér a teljes adathalmazhoz, de csakis és kizárólag a saját bázisán kifejezett rangsort közölhet, másik ország eredményeit nem szabad publikálni. Ezek az eredmények kutatási célokat szolgálnak. A negyedéves gyakorisággal menetrendszerűen érkező 41 féle rangsor sajnálatos módon olyan túlzott mennyiségű információval halmozza el a tenyésztőket, amely már-már a felhasználás eredményes mivoltát veszélyezteti.
A magyar tenyésztés-szervezési struktúra
, az állattenyésztési törvény és annak végrehajtási rendeletei értelmében a holstein-fríz fajta esetében a tenyésztési program végrehajtása index szelekció segítségével történik.
Több évig tartó gondos előkészítő, elemző és mérlegelő munkalépések után először termelési értékeinkkel tudtunk megjelenni a nemzetközi porondon. A tejzsír és tejfehérje összesített listán tenyészbikáink a vártnál is sokkal jobban szerepeltek. Újabb fejlesztés eredményeként küllemi adatainkat is befogadták. E léc átugrása látszólag egyszerű feladat, azonban tudnunk kell, hogy minden változtatást követően ún. tesztelésen kell bizonyítanunk, hogy adataink megfelelnek az INTERBULL központ által állított hármas feltételrendszernek. A hozzáértő szakemberek munkájának eredményeként az idei évtől kezdődően termelési és küllemi adatainkkal is képesek voltunk megjelenni az INTERBULL központ feldolgozásában. A visszakapott adatok segítségével tudtunk HGI indexet generálni és így először nyílt lehetőség korrekt összevetésre az egyes országok tenyészbika populációi között. A hazai forgalmazhatósági küszöböt és az import szelekciós limitet az egyesület szakbizottsága dolgozta ki. Ez a döntés a szakmai szempontok messzemenő érvényesítése mellett az egységes elbírálást és a hazai, valamint nemzetközi érdekek kielégítését tűzte ki célul - reményeink szerint sikeresen. (Az import bikakör megoszlásáról tájékoztat a mellékelt grafikon).
Az INTERBULL tagsággal
kinyílt Pandora szelencéje - mi látjuk a világot és a világ pedig figyel minket.
Munkánk kiszámítható módon rendkívüli kritikai támadásoknak volt kitéve. Ma már bizton állíthatjuk, hogy a szakbizottság műhelymunkáját követően meg tudtuk értetni hazai tenyésztőinkkel és külföldi partnereinkkel a számok mögött húzódó mélyebb összefüggéseket. A Budapesten rendezett Európai Állattenyésztők Szövetségének kongresszusa és az INTERBULL tanácskozás kitűnő lehetőséget teremtett arra, hogy elveinket megismertessük a szélesebb szakmai közvéleménnyel.
Külön kiemelendőnek tartom, hogy az amerikai szakemberek úgy vélekednek, hogy az egyes nemzeti tenyésztési programok ideig-óráig húzhatják ugyan, de nincs esélyük a túlélésre a rohamléptekkel globalizálódó világban, hacsak nem fogalmaznak meg valamilyen speciális tenyészcélt, illetve állategészségügyi megfontolásokból vagy nemzeti büszkeségből működtetik..
Mi nem így gondoljuk!
A nemzeti tenyésztési program szükséges és elengedhetetlen, mert:
Speciális tenyésztési célokat fogalmaz meg
· nagy átlagos tehénlétszámú telepeken (~300),
· szuboptimális környezeti viszonyok között termelő,
· nagy tejtermelő képességgel rendelkező,
· hosszú hasznos élettartamú,
· "túlélő" típusú holstein-fríz tehén formájában, amely a tenyésztője számára garantálja a kívánt gazdasági eredményt!
Szükséges és elengedhetetlen, mert:
· EURÓPÁBAN élünk!
· BSE és FMD
· Súlyos állategészségügyi helyzet a kontinensen, ország-karanténok és lezárt határok,
· Felkészülés a különleges helyzetekre: potenciális önellátás képessége,
És végül, szükséges és elengedhetetlen, mert büszkén állítjuk, hogy a hazai és a világ legjobb genetikájának használatával, a több mint 1000 éves hagyományokra visszatekintő szarvasmarha-tenyésztési kultúránk és mintegy 30 éves holstein-fríz tenyésztési gyakorlatunk olyan értéket jelent, amely hasznos forrása lehet e fajta szüntelen nemesítésével foglalkozó globális vállalkozások számára is.
Forrás: Agrárágazat
