A tavaly karácsonyi árzuhanás után az idei húsvétra emelkedő árakban bízik az a 7500 juhász, aki rendszeresen bárányt ad el. Amint Bátor Árpád, a Juh Terméktanács ügyvezetője elmondta, a magyar juhászok árbevételében a tejért és gyapjúért kapott pénz eltörpül a több mint 90 százalékos részesedésű bárányeladások mellett. Az évente piacra kerülő 165-180 ezer magyar bárány többsége az olasz asztalokon végzi, néhány tízezer jut Görögországba is. Itthon nem népszerű a juhhús, amit bizonyít az is, hogy a hazai statisztikai hivatal a juhhúsnak még önálló rubrikát sem szán. A lóhússal együtt tartják számon, és a hetvenes évek egy főre jutó évi 80 dekája napjainkra negyedére csökkent.
A hazai juhüzlet teljesen "zárt", a bárányokat élve szállítják, és rövidesen indulnak a kamionok, hiszen a nagy szezon húsvét előtt kezdődik. Két feldolgozóüzem ugyan van Hortobágyon és Bajon olasz kézen, de egyik sem működik. A magyaroknak tulajdonképpen kedvez, hogy az egyre szigorúbb állatjóléti előírások miatt innen egyetlen menetben a végcélhoz érhet a szállítmány, míg a Romániából indulóknak egyszer meg kell állniuk etetésre, itatásra. Mintegy 30 kereskedő van a piacon, de tíznél kevesebb magyar nagykereskedő kezén megy át a teljes honi bárányexport. A román és a bolgár uniós belépés hatását eddig nem érzékelték a juhászok. Romániában a magyar állomány hétszerese található, a bolgár hasonló a miénkhez, de mindkét államban mellékterméknek számít a bárány, mert a tej és az ebből készült sajt a fontos az ottani állattartóknak.
Tavaly az eddig biztosnak hitt olasz piac ha nem is összeomlott, de az árak nagyot zuhantak. Információink szerint a karácsonyi szezonban a szokásosnál is nagyobb mennyiségű spanyol bárány érkezett Olaszországba. Közben megindult az árverseny az olasz piacon is, és kissé átalakult az ország juhkereskedelme is. Eddig három olasz nagykereskedő család vásárolta a bárányt, levágatta, és a húst szállította az üzletnek. Mostanra viszont egyre inkább diszkontárucikk lett a bárányhús, és a nagy áruházláncok már nem kérik a nagykereskedők kizárólagos közvetítését, hanem maguk szerzik be a juhot, majd vágatják le, és ezzel jócskán letörik az árakat.
A magyar juhászok ebből annyit éreznek, hogy a 2005-ös árból kilónként mintegy 150 forinttal kevesebbet kaptak. Megtudtuk, hogy 13-35 kilós súlyban szállítják a bárányokat. A kilónkénti árak 3-4 kilós kategóriákban csökkennek. Az átlagos értékesítési súly 21 kiló, és egy nagyobb bárány esetében az árveszteség megközelítette a 3000 forintot. Most az árak emelkedésében bíznak. A korai katolikus húsvét kedvez a magyaroknak, ráadásul az idei ünnep egybeesik a görögkeleti húsvéttel, ami felhajthatja az árat. Arra számítanak, hogy a görög kereskedők bevásárolnak Magyarországon is. Bátor Árpád szerint biztató, hogy a három héttel ezelőttihez képest a közelmúltban kilónként 2,50-4 forinttal emelkedtek az árak.
Az egészséges, természetes forrásból származó élelmiszerek iránti igény egyre nagyobb, és ezzel együtt nő az érdeklődés a bio gazdálkodás iránt is. A bio sertéstartás nemcsak az állatok jóllétét helyezi előtérbe, hanem azt is garantálja, hogy a fogyasztók...
A takarmányozás közismerten az állati eredetű termékek előállításának legkényesebb területe. Az állatok szervezete egyetlen más környezeti hatásra sem válaszol oly hirtelen és olyan átható erővel, mint a takarmányozásban beálló minőségi változásokra. Ráad...
Márton-nap, lúd, újbor, mi köti össze ezeket a látszólag teljesen különböző fogalmakat? Szent Márton, Gallia nemzeti szentje, Pannóniában Sabaria városában született 316-ban, vagy 317-ben. A középkor legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virág...