Ez a fás szárú fa, 4-6 méter magasra is megnő, törzse fiatalon sima, idősebb körben repedezett. Levelei tojásdad alakúak szíves vállakkal rendelkezik. Levélcsúcs helyes, széle fűrészes. Virágai a lomb megjelenése előtt fejlődik, fehéres rózsaszín színtől a halványpiros árnyalatig változhat. Virágzása korai a gyümölcsök között a köszmétékkel, és birsekkel együtt. Virágzási ideje fajtánként eltérő, de márciustól április végéig találkozhatunk a virágaival. Érési idejük fajtától függően június közepétől augusztus közepéig érik.
A kajszi talaigénye
Talajigénye alanyhasználattól függ, ugyanis a vadkajszi alanyra szemzett növények a homokosabb szegényebb talajokon, a myrabolan alanyra szemzettek a kötöttebb talajokon eredményesek. Ennek köszönhetően sok talajtípuson termeszthető a kajszi. Melegigényes faj, a hidegeket nehezen viseli. Mélynyugalmi ideje rövid, ezért a kora tavaszi felmelegedések következtében oldódik a kényszernyugalmi időszak, elkezdi a virágzást. Ezért is tudnak a kései fagyok, vagy virágzásban a 0-3 fok körüli hőmérséklet kárt tenni a virágokban. Fényigénye nagy, valamint a termés piacos színezettségéhez, és zamatos éréshez elengedhetetlen. A szárazságot jól tűri, vízigénye kicsi, de öntözés mellett a termés mennyiséget jelentősen növelhetjük.
A kajszibarack, mint gyümölcs
Gyümölcse csonthéjas termés, fajtától függően változhat nagyságban, formában, valamint a gyümölcshús keménységében. Alakjában minden esetben középbarázda van jelen. Gyümölcshéj bársonyos, narancsszínű, napsütötte oldalon bíbor színezettséget kap.
Felhasználási repertoárja nagy, elsődlegesen friss fogyasztásra termesztik, de feldolgozóiparban is keresett portéka. Feloldozható gyümölcslének, lekvárnak, befőttnek. Aszalt formában is előkelő csemege, kiváló zamatú pálinkát készíthetünk belőle. Magjának belét szárítva gyermekkorban előszeretettel fogyasztottuk.
Kajszi fajták
Nagyon sok fajtája megtalálható a piacon, kiemelkedő fajtákat nemesítettek Magyarországon belőle. A fajtákat különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk, az egyik ilyen a virágzási idő szerinti, amely azért fontos, hogy a fagy ellen tudjuk melyek azok amelyek veszélyezettebbek. Ebben a témában a következő kategóriákra csoportosíthatjuk a fajtákat (a példák a teljesség igénye nélkül születtek):
• Korai kajszik (Ceglédi óriás, Gönci magyar, Harcot, Magyar kajszi, Ceglédi bíbor, Tsunami)
• Középkorai kajszi (Rózsakajszi, Korai piros, Early Blush, Spring Blush)
• Közepes érésű kajszik (Budapest, Goldrich, Ceglédi piroska, Roxana, Ceglédi kedves)
• Kései kajszik (Ceglédi arany, Mino, Mandulakajszi, Bergeron)
Mit jelent, hogy a kajszi önmeddő?
A kajsziknál jellemző az önmeddőség, ezért kevés az öntermékeny fajta. Célszerű ezért választani egy porzópárt nekik, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben hozzák a termésüket. Fontos viszont megemlíteni, hogy a porzópárok nem biztos, hogy oda vissza poroznak. Ez azt jelenti, hogy amelyik fajtát szeretnénk termeszteni ahhoz válasszuk a porzópárt, viszont amit választottunk annak nem biztos, hogy az lesz a párja, amit termeszteni szeretnénk. Célszerű ezért utána járni vásárlás előtt, hogy milyen fajtát is szeretnénk ültetni, annak melyek a porzópárjai, s azok milyen termékenyüléssel rendelkeznek.
A kajszi növényvédelme
Növényvédelme nem nehéz, de vannak olyan részek amire oda kell figyelni. Betegségei közül a gutaütés az, amely a legveszélyesebb, mely egy tünetegyüttes. Ezt meg tudjuk akadályozni, a jó metszési idő megválasztásával. Kórokozóknál meg kell említenünk, a kajszihimlőt, a gnomóniás levélfodrosságot, lisztharmatot, nekrotikus gyűrűsfoltosságot, sztigminás levéllikacsosodást, moníliát. Kártevőik között sok a polifág, tehát amely széles körben kárt tesz, ilyenek a levéltetvek, pajzstetvek, gyümölcsmolyok. A kifejezett károsítók a barackmoly, kis téli araszoló, sodrómoly, levélbarkók, eszelény. Az ellenük történő védekezés kiskertben inkább a megelőzésről szól, így a tavaszi és őszi lemosópermettel, valamint a kétszeri kezelésenként váltott hatóanyagú permetezés megoldást jelenthet.
