A modern hűtőkamrák kétkomponensű poliuretán hab szendvicspanelből készülnek. A szendvicspanelek használatával megfelelő hőszigetelő képességű kamra építhető, amely a hűtendő termékeknek megfelelő környezetet nyújt. A hűtőkamrák ipari panelekből épülnek, amely által költséghatékony megoldást jelentenek. A panelek találkozásánál a belső sarkokban íves PVC elemeket használunk, melyek segítségével a sarkok is megfelelő higiéniai szinten tarthatók. A kamrapanelek csatlakozása hőhídmentes panelkapcsolatokkal van kialakítva, a sarkok és a tető-oldalfalak találkozásánál a panelek belépcsőzhetők, a megfelelő hőszigetelő képesség megtartása érdekében.
Hűtőkamrák
A hűtőkamrák többféle kivitelben választhatóak, a RAL festett kiviteltől a rozsdamentes acél kivitelig. Alapesetben a RAL festett kivitelt ajánlom, ez a legkedvezőbb árú kivitel és a szakhatósági előírásoknak valamint a HACCP követelményeknek is maradéktalanul megfelel.
Normál hűtőkamrák (0/+5 ºC) esetén a padozat szigetelés elhagyásával a beruházási költségek csökkenthetők, ez a célszerű húshűtő és tejhűtő kamrák esetén is. Mélyhűtő kamrák (-18/-20 ºC) esetén a padozatszigetelést minden esetben szükséges, alapesetben pl. a kedvező árú ipari csúszásmentes Hexafloor borítású padozatszigetelés használható. Nagyobb méretű hűtőterek, hűtőházak esetén a padozatszigetelés a teherelosztó beton alá kerül lefektetésre, és elektromos fűtőszálat is tartalmaz.
A panelvastagságokról:
A panelek vastagsága 60 mm-től 200 mm vastagságig terjedhet. A normál hűtőkamra (0/+5 ºC) szendvicspanel falainak vastagsága általában 80 mm. A mélyhűtő (-18/-20 ºC) kamrák falvastagsága 120 mm. Speciális esetekben (pl.: kültéren felépített kamra, vagy sokkoló és gyorslehűtő kamrák) az oldalfalak vastagságát javasolt megnövelni a minél hatékonyabb szigetelés érdekében.
Egybeépített kombinált hűtőkamra?
Amennyiben a hűtési igény és tárolókapacitás indokolja, több hűtőkamrát kell terveznünk céljaink eléréséhez. Ilyen esetekben javasolt a kezdeti tervek elkészítésekor úgy kalkulálni, hogy a hűtőkamrák lehetőség szerint egy blokkban, összeépítve kerüljenek felépítésre. Ily módon nagyságrendekkel olcsóbb lehet a beruházásunk, hiszen a hűtőkamrák közös válaszfallal is beépíthetőek! A mélyhűtő és normál hűtőkamrák esetén is érvényes az összeépítés-kombinálás lehetősége, hiszen az önálló egységet képező mélyhűtőhöz csatlakoztatható a normál hűtőkamra.
A méretekről:
A hűtőkamra mérete tetszőleges lehet, elsősorban a megrendelő igénye határozza meg a kamra méretét. Célszerű a későbbi, esetlegesen nagyobb kapacitás igénnyel előre kalkulálni. Hűtőkamráinkat egyedi méretre gyártják a már kész tervrajzok alapján, vagy a telepítés helyszínén egyezetve a megrendelő igényeivel. A rugalmas kialakításnak köszönhetően (általában) lehetőség van meglévő helyiség méretpontos panelezésére is. A standard magasság 2300 mm, de ettől bármilyen irányban eltérhet a megrendelő. Célszerű azonban a belső rakodási lehetőségeket is figyelembe venni. Pl. 3000 mm belmagasságú hűtőkamrában nem tud senki igazán magasra pakolni, nehézkes és balesetveszélyes létráról pakolni, ráadásul a felesleges kamratérfogatot is hűtenünk kell.
Az ajtókról:
Az ajtók standard kivitelben nyílóajtók, a hűtési igénynek megfelelő kivitelben. Az ajtóméret tetszőleges, általánosan használt tiszta nyílásméret a 900x1900 mm. Standard kivitelben az ajtók műanyag burkolatú zárszerkezettel (kulccsal zárható, belülről vésznyitóval rendelkezik) és műanyag burkolatú zsanérzattal készülnek. Ez költséghatékony megoldás, a funkciónak is megfelel, ráadásul megbízható szerkezetek. Az ajtókeretek a normál hűtőkön általában rozsdamentes U-profil tokszerkezetek, a mélyhűtők esetén rozsdamentes acél, hőhídmentes fűtött tokszerkezet. Igény szerint habosított (hőszigetelt) ajtókerettel is szállíthatók a hűtőkamrák. Szintén egyedi igény szerint rozsdamentes hűtőkamra zár és rozsdamentes zsanér is használható.
Gyakran ismételt kérdések
Hogyan csökkenthetőek a beruházási költségek?
Elsősorban az ipari panelekből épített hűtőkamrák használatával, mivel ezek a panelek folyamatos gépsoron kerülnek gyártásra, így az ár-érték arányuk a legkedvezőbb. Normál kamráknál jelentősen csökkentheti a beruházási költségeket, ha a hűtőkamra szigetelt padozat nélkül, U-profilokra kerül felépítésre. Ez azt jelenti, hogy a külső és belső járófelület szintje megegyezik, a kamra padozata nem kerül beépítésre. A padozatszigetelés nélküli kamra tisztántartása is könnyebb, így a kamra könnyebben takarítható, ami újabb költségmegtakarítást eredményez. (Meg kell itt említenünk azonban, hogy a padozatszigetelés hiánya miatt az energia költségek növekedni fognak, mivel nagyobb hőveszteség fog jelentkezni).
További megtakarításra ad lehetőséget – amennyiben nem szükséges kulcsos zárható zárszerkezet – ha egy egyszerű ajtónyitó szerkezettel szereljük fel a hűtőkamrát. Ilyen esetben megtakarítás lehetséges a zsanéroknál is, amikor egy egyszerű műanyag burkolatú zsanért szerelünk fel.
Hogyan szállítják a hűtőkamrát a telephelyemre? Hogyan fog beférni?
A hűtőkamrák mindig lapraszerelt állapotban kerülnek leszállításra (kivéve az egyedi borhűtőket). Így a telepítés helyszínére panelenként történik a beszállítása, majd a hűtőkamra felépítésekor a panelek szintén egyesével kerülnek a helyükre. Az első osztályú panelek védőfóliával ellátva érkeznek, így a szállítás közben nem sérülnek meg. Mivel előzetesen helyszíni megtekintés vagy egyeztetést követően kerülnek a panelek legyártásra, így a hűtőkamra a helyére biztosan be fog férni. Ha a beépítési méretek időközben mégis változnak, akkor haladéktalanul írásban értesíteni kell a kivitelezőt.
Milyen előkészületeket kell tenni a hűtőkamra felépítéséhez?
A legfontosabb, hogy az aggregát egység telepítési helyén a megfelelő elektromos energiaellátás és áramköri megszakító biztosítva legyen (1 vagy 3 fázis, teljesítménytől függően). A bekötéshez egy kötődobozra van szükségünk.
A hűtőkamra kondenzvize az elpárologtató egységnél keletkezik (a kamrán belül), így a cseppvíz elvezetéséről gondoskodni kell. Ezt a kamrán belül a kivitelező végzi, a kamrán kívül a bűzelzárt lefolyót azonban biztosítani kell. Ez lehet meglévő szifonba kötés vagy erre a célra kialakított falsíkba süllyesztett lefolyó. A lefolyónak a kamratest mögött vagy oldalfalánál kívül kell lenni.
A hűtőkamra fogadására kialakított helyiségnek szintezett, sík, teherhordó aljzattal kell rendelkeznie.
Kültéri kamra esetén a kamratest fölé csapadékvédő tetőszerkezetet kell kialakítani és javasolt a direkt napfénytől való védelem is.
Milyen lépésekből áll a hűtőkamra építése?
Padlós kamráknál első lépésben a panelpadozat lefektetése történik, padló nélküli hűtőkamrák esetén U-profilokat rögzítenek le az aljzathoz. Ezt követően történik az oldalfalak felállítása, majd a kamratető beemelése. Legvégül az ajtó felszerelése, a panelcsatlakozások tömítése, majd az íves szegők felhelyezése következik. Párhuzamosan a fenti munkákkal történik a hűtőberendezés felszerelése és beüzemelése.
Mennyi ideig tart a hűtőkamra építése?
Természetesen mérettől és telepítési helyszíntől függ, kisebb 5-10 m3-es hűtőkamrákat egy napon belül beüzemelünk, nagyobb kamrák esetén előzetes felmérést követően tudunk pontos telepítési időtartamot megadni.
A telepítés jár-e zajjal, porral, stb?
A költséghatékonyság érdekében ipari panelekkel célszerű dolgozni, amelyek falcolása és a sarkok méretre vágása a helyszínen történik, ez természetesen porral és zajjal jár. Így amennyiben a telepítési helyszínen nem megengedett az ilyen jellegű munkavégzés, úgy a megrendelő előzetes jelzése alapján mi már a telephelyen előkészítetjük a paneleket, és az összeépítés így minimális zajjal és szeméttel jár.
Mekkora zaja van a hűtőberendezésnek?
A hűtőaggregát zaja minden esetben teljesítményfüggő, de hatással van rá az elhelyezés és beszerelés módja is. A hűtőaggregátot javasolt olyan helyre telepíteni, ahol a működés zaja sem nappal, sem éjszaka nem zavarja a környezetet, illetve az a hatósági előírásoknak megfelelő zajszint alatt marad. Figyelembe kell venni azonban az elhelyezésre vonatkozó környezeti adottságokat is. Az aggregátot minden esetben a működési zaj és a környezeti adottságok figyelembe vételével kell telepíteni. Javasolt a helyszíni megtekintés alkalmával az aggregát pontos telepítési helyét a hűtőkamra kivitelezővel közösen meghatározni, majd az illetékes hatóságnál informálódni, hogy az aggregát kültéri telepítését engedélyezik-e (pl: zajártalom előírások, műemlék védelem, városkép, stb..)
Léteznek ún. extra csendes hűtőaggregátok is, melyek működési zaja rendkívül kicsi, ezt olyan helyre javasolt telepíteni, ahol a környezetben élők miatt a zajterhelés mértéke kiemelkedően fontos (lakóházas övezet, lakótelep, bérház belső udvar, stb..). A hűtőkamra elpárologtató zaja minimális, csak a ventillátorok által keltett zaj jelentkezik, amely a hűtőkamrán kívül nem jár releváns zajjal.
Mennyi elektromos energiát fogyaszt a hűtőkamra?
A hűtőkamra energia fogyasztása nagymértékben függ a hűtőteljesítménytől. A felhasználó azonban nagymértékben befolyásolni tudja az energiafogyasztást. Normál hűtőkamra esetén a szigetelt padozat kivitelezésével hosszú távon csökkenthetőek az energia költségek. Minden hűtőkamra esetén érvényes, hogy az ajtót a lehető legrövidebb ideig tartsuk nyitva, rakodás, áruválogatás esetén is csak a szükséges ideig legyen nyitva a hűtőkamra ajtó. Ez az elektromos energiafogyasztást jelentősen befolyásolja. A fogyasztási értéket a hűtőteljesítmény függvényében tudjuk meghatározni KWh-ban, de a tényleges fogyasztás nagymértékben függ a felhasználás jellegétől és az üzemeltetőtől.
A hűtőaggregátot hová érdemes telepíteni?
Alapesetben javasolt a hűtőaggregátot kültérre telepíteni, így az megfelelő kondenzációval tud működni. A kültéri telepítés során mellőzni kell a déli fekvésű oldalra történő telepítést, elkerülve ezzel a hűtőaggregát hatásfokának csökkenését a nyári hónapokban. Nem csak kültérre lehet azonban telepíteni a hűtőaggregátot, hanem egyéb jól szellőző helyekre is (alagsor, pince, lépcsőfeljáró, padlás, stb). A hűtőkamra test tetejére is szerelhető a hűtőgépészet, ez esetben beszélünk kamratetőre telepített aggregátról. A legfontosabb ez esetben azt figyelembe venni, hogy a megfelelő szellőzés biztosított-e a berendezés megfelelő működéséhez. Amennyiben nem megfelelő a szellőzés, úgy a hűtéstechnika hatásfoka és élettartama jelentősen csökken (pl. gondoljunk bele egy működő nagykonyha környezetébe, ahol még 4-5 hűtőkamra gépészetének is üzemelni kell – mindez egy légtérben…). Plusz szellőzést lehetséges biztosítani megfelelő teljesítményű légtechnika, vagy ventilátor alkalmazásával, a légcsere biztosításával.
Forrás: Agrárágazat
