Népszokások
A húsvéti ünnepek idején számtalan népszokásnak lehetünk részesei. Az ünnepet negyven napos böjt előzi meg, melynek során tilos a húsfogyasztás, kizárólag zöldségek, gyümölcsök, hal, és más, húsmentes ételek fogyaszthatók. Az 1700-as években nagypénteken kereszthordozó menetet is tartottak, melynek során a hívek ostorozták magukat, a század közepére azonban betiltották ezt a szokást. Bár Magyarországon már nem jellemző ez a szokás, külföldön még mindig láthatunk rá példát.
Régebben még vasárnap hajnalban, ma már inkább szombat reggel, vagy délután tartják a körmenetet. Korábban Jézus szobrát a falu legfontosabb embere vihette a körmeneten, mára ez a szokás kihalt.
Az ünnep minden évben más-más időpontra esik, ún. mozgó ünnep. Korábban többféle módszer is létezett húsvét időpontjának kiszámítására, a niceai zsinat óta azonban egyetlen, egységes módszerrel kerül kiszámításra: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni vasárnap lesz húsvét vasárnapja.
A lányok húsvét vasárnapján festették meg a tojásokat, melyet másnap a locsolók kaptak. A tojásokat először megtisztították, majd csalánnal, diólevéllel, vagy meggy levével színezték.
Ma már kihalóban lévő szokás a szódásüveggel, vagy vödörrel történő locsolás, korábban azonban –kölni hiányában- így locsolták a fiatal lányokat. Ez a szokás a termékenységhez is kötődik: a tojás az új életet szimbolizálta.
Több helyen szokás volt a komatál küldése. Ha valaki ilyen tálat kapott, biztosan tudhatta, hogy az ajándékozóval örökké barátok lesznek. A tál tartalma változó volt, de általában tojást, kalácsot és italt. A megajándékozott is viszonozta a kedvességet: ő is küldött egy tálat az ajándékozónak.
Húsvét hagyományos étele, a már jól ismert sonka és tojás mellett a kalács és a bárány. A bárány a zsidóság Egyiptomból történő menekülésének emléke, a tojás pedig az újjászületés, a termékenység szimbóluma. Hazánkban a főtt sonka, főtt tojás és burgonya a leggyakoribb húsvéti étel, de sokan készítenek báránypörköltet is.
A csibe érthetően a születés, feltámadás szimbóluma, hiszen régen nagy esemény volt, ha egy csibe született- előbújt a tojásból. De miért is a nyúl hozza az ajándékot? Németországban húsvét idején gyöngytyúkot (Haselhuhn) ajándékoztak, azonban a nevét sokszor rövidítették, és csak Hasl-ként emlegették. Egy félreértés nyomán nyulat kezdtek ajándékozni egymásnak (németül Hase, melyet könnyen összekevertek a „Hasl” rövidítéssel). Nem sokkal később már hazánkban is a nyúl tojta a húsvéti tojást.
Az áldozati bárányokról már mindannyian hallhattunk. A bárány húsvét idején Krisztus áldozatát szimbolizálja. Korábban jellegzetes húsvéti étel volt, ma már a legtöbb helyen sonkát készítenek helyette.
A magyar mezőgazdaság évtizedek óta világszínvonalú alapanyagokat biztosít a hazai gasztronómiának. De vajon hogyan kerül a gondosan nevelt kacsa, a prémium minőségű borjú vagy a friss tanyasi csirke Budapest legjobb éttermeibe? Milyen út vezet a vidéki t...
Az arborétumok nemcsak tavasszal vagy ősszel nyújtanak maradandó élményt. Télen különleges hangulat lengi be őket, a hóval borított tájak pedig egyedülálló látványt nyújtanak. Magyarország számos lenyűgöző arborétuma télen is várja a természet szerelmesei...
Az előttünk álló hét időjárása változatos arcát mutatja majd, hiszen ködös, nyirkos és helyenként téli csapadékkal tarkított napok várnak ránk. Nézzük meg részletesen, mire számíthatunk!