A közelmúltban részt vettem egy belgiumi tanácskozáson, hol igen értékes információkat hallottam a tejgazdaság helyzetéről a világban, különböző régiókban, és a jövőbeli kilátásokról.
Ezek nagyon megszívlelendők Magyarországon is, hisz a nyitott magyar piacra a világban zajló változások elkerülhetetlenül hatással vannak.
Az előadás az IFCN Dairy Researh Center Kiel tanulmányának ismertetése volt, melyből a teljesség igénye nélkül szeretnék néhány fontos adatot kiemelni.
A fenti ábra szerint a tej világpiaci ára folyamatosan emelkedik. Van ugyan ingadozás, azaz 2007-ben kiemelkedően magas volt a tejár 0,60 USD/kg, majd 2008-2009-ben egy krízis időszak következett, a minimum ár 0,20 USD/kg-ra esett vissza. Ezt követően az ár folyamatosan emelkedik, és a jövőben is ez várható bizonyos ingadozásokkal.
A fenti ábra kitűnően szemlélteti, hogy a világpiaci árral szinkronban változik a tejár az egyes országokban, azaz nem lehet elkerülni a globális hatásokat. A változások előbb-utóbb hatással lesznek a nemzeti árakra. A tejtermelők szempontjából előnyös talán, hogy a tejár folyamatos emelkedése várható, a tej iránt egyre nagyobb kereslet mutatkozik a világpiacon, elsősorban a fejlődő ázsiai országok megnövekedett igénye miatt. További ábrákon szemléltették, hogy a világ egyes régióiban túltermelés, vagy tejhiány milyen mértékben mutatkozik. Eszerint például Európában túltermelés, míg Oroszországban, Kínában, Délkelet Ázsiában, Japánban tejhiány mutatkozik. Jelentős a túltermelés Ausztráliában, és Új-Zélandon. Az is érdekes, hogy míg az USA keleti részén tejhiány, addig a nyugati államokban termelési többlet mutatkozik. Ami számomra meglepő volt, hogy a világ szinte minden részében növekszik a tejtermelés a növekvő igények miatt, csökkenés kizárólag Közép-Kelet Európában van (Magyarország, Szlovákia). Más országokban a 2006 és 2010-es időszakot vizsgálva, jelentős növekedés tapasztalható. A nyugat-európai többlettermelést az egyre növekvő exporttal vezetik le, sőt az ázsiai tejhiány miatt további tej illetve tejtermék exportra számíthatnak az európai termelők. Sajnos ebből mi Kelet-Európában úgy tűnik kimaradunk.
Másik érdekes dolog volt számomra a farm struktúra analízis a világ egészére, de még inkább a fejlett tejgazdasággal rendelkező országokra vonatkozóan. Eszerint a világban a tehenek 75%-át háznál tartják (1-2 tehén), és itt termelik meg az össztej 30-40%-át.
Családi farmokon tartják a tehenek 24%-át (10-30 tehén/farm), és itt termelik meg az össztej
40-50%-át.
Az úgynevezett „business farms”, azaz üzleti farmokon tartják a világ tehénállományának
0,4%-át (több mint 30 tehén/farm), miközben a megtermelt tej 10-20%-át adják ezek a farmok. Látható, hogy a tendencia az üzleti farmok irányába tart a fejlődő világban is, hiszen sokkal hatékonyabbak és termelékenyebbek, még a családi 10-30 állatot tartó gazdaságoknál is.
A tapasztalat szerint Nyugat Európa tej- és élelmiszer gazdasága kitűnően alkalmazkodik az igényekhez, míg a kelet-európai régió inkább lemaradásban van. Sajnos Magyarország is ide tartozik. Tipikus példa erre Dánia. Dániában növekszik a tejtermelés, jelentős a business farmok térnyerése. Csökken a farmok száma, ugyanakkor nő az egy farmon tartott tehenek száma.
A 2000-es évben még jelentős volt a néhány tehenet (10-20) tartó kisgazdaság,
2010-re növekedtek a business farmok (50-200 tehén/farm).
Dánia élelmiszeripara igen fejlett, kiváló tejtermékeket állít elő, melyre nagy a kereslet a világpiacon.
Mit tehetünk mi ebben a helyzetben?
A farmgazdaságoknál véleményem szerint a megoldást a folyamatos korszerűsítés és a költségek csökkentése jelenti. A magyar tejtermelés igen jó alapokon nyugszik, de a lehetőségeket nem tudjuk kihasználni. Nem tanulunk, vagy csak kismértékben sajátítjuk el a hozzánk hasonló gazdaságok technológiáit (USA, Izrael stb.). Drágán termelünk sok dolgozóval és elavult eszközökkel. Tapasztalatom szerint Magyarországon azok a farmok működnek eredményesen, amelyek a közelmúltban jelentős fejlesztést hajtottak végre, a legkorszerűbb eszközöket használják, kevés munkaerőt alkalmaznak, azaz gazdaságosan igyekeznek termelni.
Az élelmiszer-, azaz a tejfeldolgozó ipar hasonlóképpen nagy lemaradásban van a nyugati- és a környező országok iparához képest. Részben ennek köszönhető, hogy nem hogy exportálni nem tudunk, de már a hazai tej- és tejtermékfogyasztás is 40%-ban importból származik.
Ez megdöbbentő! Sajnos a magyar tejtermékek nem igazán, vagy csak kismértékben export képesek, nagyon rossz a marketing, mindezeknek köszönhetőn zsugorodik mind a farmgazdaság, mind az élelmiszerfeldolgozó ipar. Ebből a kiút talán az lehet, ha átadjuk magunkat a globalizációnak és hagyjuk a multi cégek térnyerését hazánkban. Exportálni csak rajtuk keresztül tudunk. A magyar feldolgozott termékek iránt nem túl nagy a kereslet a világpiacon, de a dán, holland, német, francia tejtermékek kitűnően eladhatók. Ha egyedül nem megy, akkor szövetkezni kell velük. Ha nem így teszünk, akkor a tejipar és a farmgazdaság leépülése tovább folytatódik, pedig már néhány éve tart. Tejhiány nem lesz az országban, mert a külföldiek bármikor tudják pótolni a kieső magyar tejtermelést.
Érdekességképpen mutatok egy táblázatot, amely a világ 21 legnagyobb tejfeldolgozó cégét rangsorolja.
Ebből látható, hogy még a 21. tejfeldolgozó kapacitás is milyen jelentős a magyar teljes kapacitáshoz viszonyítva.
A fentieket gondolatébresztőnek szántam, talán segít 1-2 dinamikus jövőbelátó farmtulajdonosnak, vezetőnek, döntéshozónak, aki figyelembe veszi döntéseinél a világban végbemenő folyamatokat.
Mi és a partnereink információkat – például sütiket – tárolunk egy eszközön vagy hozzáférünk az eszközön tárolt információkhoz, és személyes adatokat – például egyedi azonosítókat és az eszköz által küldött alapvető információkat – kezelünk személyre szabott hirdetések és tartalom nyújtásához, hirdetés- és tartalomméréshez, nézettségi adatok gyűjtéséhez, valamint termékek kifejlesztéséhez és a termékek javításához. Az Ön engedélyével mi és a partnereink eszközleolvasásos módszerrel szerzett pontos geolokációs adatokat és azonosítási információkat is felhasználhatunk. A megfelelő helyre kattintva hozzájárulhat ahhoz, hogy mi és a partnereink a fent leírtak szerint adatkezelést végezzünk. Másik lehetőségként a megfelelő helyre kattintva a hozzájárulás megadása előtt részletesebb információkhoz juthat, és megváltoztathatja beállításait.
Felhívjuk figyelmét, hogy személyes adatainak bizonyos kezeléséhez nem feltétlenül szükséges az Ön hozzájárulása, de jogában áll tiltakozni az ilyen jellegű adatkezelés ellen. A beállításai csak erre a weboldalra érvényesek. Erre a webhelyre visszatérve vagy az adatvédelmi szabályzatunk segítségével bármikor megváltoztathatja a beállításait.
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.
A cookie-kat és hasonló technológiákat a következők elősegítésére használjuk:
Tartalmak szolgáltatása és fejlesztése a jobb felhasználói élmény elérése érdekében
Biztonságosabb használat lehetővé tétele a sütikből az általunk kapott adatok felhasználásával.
A Weblap termékeinek szolgáltatása és jobbá tétele a profillal rendelkezők számára
Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk, vagy a beállítások résznél ki lehet kapcsolni a használatukat.
Jobban személyre tudjuk majd szabni a weboldal funkcióit.
Ez nem érinti a termékeink funkcióit.
Cookie-k használatával más vállalatok adatokhoz jutnak majd rólad.
A böngésződ vagy az eszközöd is kínálhat olyan beállításokat, amelyek segítségével eldöntheted, hogy be legyenek-e állítva a böngészőhöz cookie-k, illetve törölheted őket. Ezek a lehetőségek böngészőnként eltérnek, és fejlesztőik mind a rendelkezésre álló beállításokat, mind azok működését bármikor megváltoztathatják. 2020. október 5-i állapot szerint az alábbi hivatkozásokon találhatsz további információt a népszerű böngészőkben kínált beállítási lehetőségekről. A Facebook-termékek egy bizonyos része esetleg nem működik megfelelően, ha letiltottad a böngészőkben a cookie-kat. Fontos tudni, hogy ezek a beállítási lehetőségek eltérnek a Facebook által kínált beállítási lehetőségektől.
