Suguaru kaktusz
A saguaro, más néven kandeláberkaktusz (Carnegiea gigantea) a legismertebb oszlopkaktusz, a westernfilmek szinte elmaradhatatlan kelléke, a Carnegieanemzetség egyetlen tagja. A 15 m-esre is megnövő, vastag oszlop vagy karos gyertyatartó alakú kaktusz tömege (eső után) elérheti az 5–6 tonnát. Arizonanemzeti jelképe. Hazája Arizona, Mexikó Sonora állama és Kalifornia délkeleti részének félsivatagos területe. Bár Amerikának ez a része közel esik a Csendes-óceánhoz, az onnan induló esőfelhőket felfogják a több ezer méter magas hegyvonulatok. A keletről erre sodródó, amúgy is ritkás esőfelhőket a Sziklás-hegység 4000 m-nél is magasabb hegyláncai tartják fel.
A magas hegyláncokkal körülzárt fennsíkok hónapokig nem kapnak esőt. Az évi csapadék alig 200–300 mm, de ennek megoszlása is szélsőségesen egyenetlen: néhány esős napon esik le az egész. A déli órákban a hőmérséklet gyakorta eléri a 45 °C-ot, de a keveset párologtató és sokat raktározó kandeláberkaktuszok azt is kibírnák, ha néhány évig egyáltalán nem esne az eső. Eleinte függőlegesen fölfelé nő, majd a legtöbbször karosan elágazik; erről kapta a kandeláberkaktusz nevet. A 100–200 éves vagy még ennél is idősebb példányok magassága eléri a 11–14 m-t, törzsük átmérője a 40–60 cm-t.
Oldalágai ritkásak, különböző magasságban hajtanak ki a törzsből, és mihelyst eltávolodtak tőle annyira, hogy zavartalanul elférjenek mellette, ugyancsak fölfelé nőnek tovább. 12–14 bordája párhuzamos, meglehetősen nagy, tompa. Az areolák elég sűrűn ülnek a bordák élvonalán, és barna nemezesek. A tíz vagy több, 1–2 cm hosszú peremtövis sugarasan áll, a 3 vagy több középtövis 4–7 cm-es, előreálló, erős.
Virágai a hajtás csúcsrészén csoportosan nyílnak, fehér szirmaik ívesen kihajolnak. A virág közepéből kiemelkedik a többágú bibe, amit koszorúszerűen vesznek körül a sűrűn álló, sárga porzók, amik csaknem teljesen kitöltik a szirmok töve és a bibe közötti részt. A virágok éjszaka kezdenek nyílni, de csak nappal tárják ki teljesen szirmaikat. Termése kb. 7–8 cm hosszú, megnyúlt, kékes-piros színű, vörös pulpájú bogyó.
Szárított törzsét építőanyagnak (gerendának) és tűzifának használják. Viaszos beléből régebben fáklyát készítettek. Az állatvilágban is akad egy egyedi használója. Az élő növény belseje, odúja a Gilaszalagos küllő szinte kizárólagos fészkelőhelye.
