Amikor egy felnőtt elszánja magát, hogy egy új kis életet vesz magához egy kutya személyében, nem mindig tudja, hogyan is kezdjen hozzá az egészhez. felmerül a kérdés már a legelején, hogy mégis honnan legyen kutyus: menhelyről (állatotthonból) vagy tenyésztőtől. Melyik a jobb, és melyikkel tesz jobbat leendő gazdiként? Megannyi szempont, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Miért menj menhelyre?
Manapság Magyarországon megszámlálhatatlan állatotthon, menhely, sintértelep létezik, melyek szegről-végről ugyanazt a funkciót töltik be, ha csak az alapokat vesszük: összegyűjtik az elhagyott, otthontalan, beteg állatokat, és egy ideig ellátják őket. Nyilván nem vehetjük egy kalap alá a sintértelepet az állatotthonnal, de a felsorolásból nem hagyhattuk ki. A lényeg akkor is az marad, hogy egyre több és több hontalan, védtelen, magányos és szeretetlen kis- és nagyobb állat éli mindennapjait ilyen helyeken, melyekről csakis úgy tudnak kikerülni, ha valaki arra jár, és pont őket választja.
Pedig – ahogyan mondják – nem is a leendő gazdinak kellene választani, hanem az állatoknak gazdit! Amikor egy kóbor barna szempár végig követ, miközben te még tanácstalanul sétálgatsz a menhelyen, majd visszafelé megint szembtalálod magad vele… Vele, aki kitartóan néz, é smár tudja rég, hogy ő hozzád tartozik, te pedig őhozzá.
No, ez az, amiért érdemes menhelyre menni! Ugyanis édes mindegy, hogy kiadsz-e a kutyusra több mint százezer forintot, viszed-e majd kiállytásra, vagy csak otthon hagyod hempergőzni a kertben vagy a kanapédon, nem ezek számítanak. Csak és kizárólag a szeretet, amit tőlük kaphatsz. És ez a szeretet – biztos lehetsz benne, hogy – feltétel nélküli!
Amikor úgy döntesz, hogy menhelyről veszel magadhoz egy kutyust, jó, ha több mindenre is felkészülsz. Manapság úgymond divat lett örökbefogadási szerződéssel elbocsájtani egy kutyát, és rendszerint ellenőrzik is, hogy hová, milyen körülmények közé kerül majd az állatka. Nem véletlen eza sok óvintézkedés, ugyanis rengetegszer megesett már sajnos, hogy nem jól sült el az örökbefogadás, és a kiválasztott kutya végül mégis visszakerült a menhelyre.
Egy ilyen helyen – a legtöbb esetben - lelkiismeretesen és határtalan szeretettel foglalkoznak a kutyusokkal. Sosem az a fontos, hogy mennyi gyógyszer vagy élelem fogy el, hanem az, hogy testileg és lelkileg is rendbe tudják hozni őket, akiknek amúgy annyi mindent köszönhetünk (köszönhetnénk) mi, emberek. Persze nem mindegy, hogy van-e utánpótlás, hiszen ennyi állatot eltartani nem olcsó mulatság, de a rajtuk segítő emberek szíve tele van jósággal. 
Lapozz a tenyésztőktől vásárolt kutyusokról szóló folytatásért!
Mikor vegyél tenyésztőtől kutyát?
Nem gondolom, hogy túl bonyolult kérdés lenne, melyre természetesen többféle válasz is létezik, de az egyik legigazabb az az, hogy ha kiállításra szeretnéd vinni/nevelni a csöppséget. Ugyanis a tenyésztők kiskutyusokat árulnak, nem felnőtteket, mint ahogyan azt az állatotthonokban tapasztalhatod.
Mivel előjegyeztethetők a különféle díjnyertes szülőktől származó megszületendő kutyababák, időd is van felkészülni az új családtag érkezésére: előkészülhetsz alaposan, hogy a legpuhább fekhely, a legminőségibb táp, vagy a legjobb kutyaiskola fogadja majd őt, hogy mior megérkezik, már úgymond csak beleszülessen a jóba. Mivel kiállításra, versenyre szánod logikus, hogy kell az alapos háttérmunka, ugyanis ebben az esetben minden perc számít. Komolyan kell venni az iskolázást, a táplálkozást, a kiállításokat – voltaképpen ez egy életforma mind a gazdinak, mind a kutyának.
Aztán persze, ha sikereket ér el a kutyus, az a tiédnek is elkönyvelhető, elvégre rengeteget foglalkoztál vele. És egy tenyésztőtől vásárol fajtiszta állat csodálatosan szép tud lenni! A menhelyeken is sok esetben találhatsz ám fajtiszta kutyát, de tény, hogy sokan nem bíznak bennük. Sokat voltak az utcán, vagy épp a fajtájukról kering valamilyen sztereotípia, és emiatt ugrik a bizalom.
