Számos dolog miatt jönnek Magyarországra a turisták, nem régiben bemutattam nektek a világon egyedülálló Egerszalóki sódombot, most pedig megismerkedhettek Európa legnagyobb meleg vizű tavával, látogassunk el Hévízre!
Hévíz-tó története
Európa legnagyobb gyógyító erővel rendelkező meleg vizes tava a Hévízi-tó, mely nem kevesebb, mint 4,44 hektár kiterjedésű, az őt körülvevő véderdő pedig 50 hektáron terül el. A tavon már 1772-ben volt fürdőház, ezt még tutajokra építette Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi meleg vizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó.
Különleges természeti látvány a Hévízi-tónál
A Keszthelyi-fennsík nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett. Különlegességét növeli még az a páratlan természeti látvány, ami az odalátogatót fogadja: a park közepén elhelyezkedő csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfaja, amely az egész tóban mindenhol fellelhető. A kis virágú fehér tündérrózsa a hévízi és keszthelyi meleg vizekben a tündérrózsák egyetlen bizonyosan őshonos alakja. A tavat lombhullató mocsárciprus fasorok veszik körül, amelyek az egyediségét fokozzák. A tó vizének összetételét már a 18. század végén vizsgálták a kor tudós emberei, pontos elemzésre azonban csak az 1950-es években került sor.
A Hévízi gyógyvíz
A gyógytó vize kalcium- és magnéziumtartalmú, kénes, enyhe radontartalmú gyógyvíz. Biológiai aktivitása a szerves vegyületek jelenléte következtében jelentős. Ez utóbbi adja egyedi jellegét. A Hévízi-tó (a Tapolcai-medence vulkáni kúpjaival és a Tihanyi-félsziget forráskúpjával együtt) 2003 januárjában felkerült a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság ajánlási listájára. 2014-ben a város vezetőségének döntése értelmében a település önállóan indul a megmérettetésen. A következő oldalon még több érdekességet meg tudhatsz a tóról!
A Hévízi-tó víz hőmérséklete
A tó felszíne ovális alakú. A tó keresztmetszete a dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb. A Hévízi-tó hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. Ez a kevert meleg víz táplálja a tavat. Nyáron a víz hőfoka 33-35 °C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 °C-ot is. Ősszel és télen a hőmérséklet alacsonyabb, mintegy 24-26 °C körül mozog. A víz hőfoka a fürdőzőkre, betegekre nyugtatólag, pihentetőleg hat, mert ez a hőmérsékleti érték az ember hőháztartása szempontjából közömbösnek számít.
A tóban általában mindenhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a tó felett elhelyezkedő, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését, a többirányú vízáramlás és az 50 ha véderdő pedig elősegíti a hőmérséklet egyenletességét. Ha a Hévízi-tó felszínét megfigyeljük, megállapíthatjuk, hogy a tó nincs nyugalomban. Egyrészt: a tavat tápláló forrás a tó vizét állandóan mozgásban tartja, a mélyből feltörő víz lassú körforgással gyűrűzik a partok felé. Másrészt: a víz és a levegő közötti hőmérsékletkülönbség következtében a víz a felszínen kissé lehűl és így nagyobb fajsúlyánál fogva ismét lefelé áramlik.
Eközben a tó egész víztömege hengeres mozgással lassan jobbra forog. E kettős vízmozgásnak fontos szerepe van a tó hőmérsékletének szabályozásában, valamint a hatóanyagok egyenletes eloszlásában. Az egyenletes és állandó vízáramlás jótékonyan hat a szervezetre is, mert a fürdőzőket állandó, enyhe masszázsban részesíti.
Élőlények a Hévízi-tóban
A meleg vizes tőzegmederben speciális igényű szervezetek találnak élőhelyükre, amelyek némelyike fontos szerepet játszik a víz gyógyhatásának kialakításában. A kráter falát 1,5 méter mélységtől egészen a forrásszájig bakteriális bevonatok a borítják. A vízben élő, parányi gömb alakú sejtjeikben ként felhalmozó kénbaktériumok a tó kénanyagcseréjét szabályozzák (kénoxidálók és szulfátredukálók). Az itt élő baktériumtörzseknek köszönhetően a víz természetes antibiotikus, fertőtlenítő hatású.
Tömegesen él itt egy, a tudomány számára új cellulóz- és fehérjebontó mikromonospóra, ami tevékenységével a gyógyiszap kialakulását segíti. A kékmoszatok közül két faj csak itt fordul elő Magyarországon. A mikroszkópikus méretű állatok közül pedig két új fonálférget és egy apró rákot írtak le a tudomány számára a Hévízi-tóból. Védett hüllők is élnek kis számban a tó körül, ilyen a vízisikló és a kockás sikló . A Hévízi-tó állandó lakója a kis vöcsök, amely az országban egyedül itt telel át.
