A fahamu használatának hatásairól és annak kerti alkalmazásáról sokan még csak most kezdenek el érdeklődni, annak ellenére, hogy ez a gyakorlat már évszázadok óta létezik. Ahogy a kertészek és a hobbi kertművelők egyre tudatosabban igyekeznek természetbarát módszereket alkalmazni, úgy kerül előtérbe a fahamu, mint természetes talajjavító és növénytápláló szer. Megkérdeztük Kósa Dániel gyümölcs szakirányú kertészt arról, valóban hasznos-e a fahamu elszórása a kertben, most az ő tippjeit olvashatjátok!
A keletkezett hamu értékes lehet a kertednek
Tavasszal és az év többi részében is azok a kerttulajdonosok - akiknek településükön ezt a tevékenységet engedélyezik -, gyakran égetnek a kertekben, legyen szó avarégetésről, lemetszett ágak vagy bármilyen egyéb felgyűlt növényi hulladék megsemmisítéséről. Az égetés kapcsán felmerül a kérdés: mit kezdjünk az égetés során keletkezett hamuval?
Ez a gyakorlat nemcsak a kerti hulladék eltüntetésére szolgál, hanem egy hasznos mellékterméket is eredményez, amit sokan csak sietve kidobnának. Azonban, legyen szó szabadban történő égetésről vagy akár otthoni kályhában, kandallóban, esetleg kazánban elégetett fáról, a keletkezett hamu értékes lehet a kert számára.
A hamu nem váltja ki a trágyázást, de hasznos plusz lehet
A hamuban sok a tápanyag, valamint a nyomelem. Többek között foszfort és káliumot, magnéziumot, meszet is tudunk visszajuttatni a talajunkba vele. Alapvetően nem váltja ki a trágyázást, de egy kis pluszt tehetünk hozzá a feltöltőtrágyázásunkhoz.
Amennyiben használunk hamut, számoljuk ki, hogy mennyi tápanyagot kell még hozzá kijuttatnunk, ugyanis a nagyon tápdús közeg sem megfelelő a növényeknek. Egyes szakirodalmak részletesen leírják a hamu tápanyagösszetételét, érdemes utána olvasnunk, hogy pontosan mi is van abban, amit kiszórunk, és ágyásunkba keverünk.
A hamunak erős a lúgosító hatása
Meg kell említeni a talajra gyakorolt nagy lúgosító hatását, ugyanis pH értéke 10-13 körüli. Akinek savas talaja van, számára ez egy jó megoldás lehet a semlegesítésre, viszont tisztában kell lennünk, hogy a kertünk növényeinek mik az igényeik. A savas talajokat kedvelő növényeknek nem feltétlenül szükséges a talaj lúgosítása, így ezen cserjék vagy fák körül óvatosan kell vele bánni.
A rózsa és a levendula szereti a hamut
A rózsa, illetve a levendulák alá szórhatunk nagyobb mennyiséget, ugyanis szeretik a meszesebb talajokat. A benne lévő só miatt használhatjuk növényvédelemre is, ugyanis a kártevőket elriasztja. Így a csigák, tetvek ellen, vagy akár a hernyók ellen is bevethető, ez az egyébként szemétként kezelt melléktermék. Főleg pajzs tetvek ellen tudjuk használni, a növény törzsét bekenve, vagy hajtásaira szórva. Veteményesünk talajára szórva a meztelen, illetve éticsigák ellen lehet használni, de egerek és más gerincesek számára is riasztó hatást válthat ki. Szórjunk akár káposztára is, ahol a káposztalepke hernyóját lehet kordában tartani, és távol tartani a terménytől.
A kerti égetés káros lehet a környezetünkre
A kerti égetés során említést kell tennünk a környezeti hatására. Az égetés során felszabaduló anyagok, valamint a füst, a környezetünkre nem biztos, hogy jó hatással van. A füst pluszban zavaró lehet a szomszédjaink számára, akik például a jó időben frissen mosott ruháikat kintre teregetik, vagy csak szellőztetik a házukat. Minden esetben javallom, hogy jelezzük számukra égetési szándékainkat.
