A Magyar Haltani Társaság 2009. szeptember 11–12-én rendezi meg a harmadik magyar haltani konferenciát, amelyen a Kárpát-medence természetes vizeinek kutatói számolnak be újabb vizsgálati eredményeikről. A rendezvény házigazdája a debreceni egyetem Agrártudományi Centrumának a természetvédelmi állattani és vadgazdálkodási tanszéke (Debrecen, Böszörményi út 138.), a konferencia regisztrációs díja 6000 Ft.
Előadásokat elsősorban a következő témakörökből várunk: természetes vizeink halfaunisztikai vizsgálata, a környezeti tényezők halközösségekre gyakorolt hatásai, populációdinamikai vizsgálatok, taxonómiai és nevezéktani, valamint természet- és környezetvédelmi problémák.
Előadónak 2009. augusztus 1-ig lehet jelentkezni, a tervezett előadás magyar nyelvű, mintegy 20-30 soros kivonatának e-mailben történő egyidejű megküldésével. A hallgatóság jelentkezését augusztus 15-ig várjuk. Címünk: mhtt@freemail.hu.
Az erős áramlású vizeket kedvelő, nálunk fokozottan védett német bucó 60-70 éve még közönséges fajnak számított a Tisza teljes hazai szakaszán. A tiszalöki, majd később a kiskörei és a törökbecsei (Novi Becej) duzzasztómű üzembe helyezése azonban annyira lelassította a folyót, hogy Tokajtól lefelé már szinte rendkívüli ritkasággá vált.
Ezért érdemel figyelmet, hogy 2007. július 21-én a Szolnoktól északkeletre mintegy 25 km távolságra fekvő Kőteleknél horgászó Pancza Ákos horgára egy szép kis német bucó akadt. A 100 ezer forint eszmei értékű ritkaságot, amely a Tisza 376-os folyamkilométere közelében került elő, mobiltelefonnal sikerült megörökíteni. A horog nem okozott rajta jelentős sérülést, ezért bízunk benne, hogy a fotózást követően visszaengedett halpéldány zavartalanul folytatta életét.
Újabb vaskos csabak (Leuciscus souffia agassizi) a Felső-Tiszából
A vaskos csabak igen ritka halunk, amely csak alkalmanként sodródik le a határon túli területekről a hazai Felső-Tiszára. Az a példány, amelyről most hírt adunk, 2008. augusztus 18-án a tiszamogyorósi pontonhíd felett került kézre, a Tisza főmedrében. A helyszín EOV koordinátái: X: 334716; Y: 886946. A folyónak ezen a részén a part és a meder rézsűje kőszórásos volt, a jellemző vízmélység 2 méter körül alakult. Mivel a mintavételre egy július végi áradás után került sor, feltételezhető, hogy a mindössze 8 centiméteres apró halat az erősen áramló víz hozta magával. A mintavételt, amelyben Antal László volt segítségemre, a KvVM megbízásából, a NATURA 2000 projekt keretében végeztük. A mintavétel eszköze aggregátorról üzemelő 7 kilowattos elektromos mintavevő eszköz volt. A kifogott egyedről bizonyító fényképfelvétel készült.
Jelölt széles kárászok (Carassius carassius) a Balatonban
A hajdan országszerte gyakori, vizeinkben őshonos széles kárász az utóbbi évtizedek során rendkívül megfogyatkozott kontinensünkön. Néhány szomszédos országban védetté nyilvánították, ez azonban nem jelentett igazi megoldást, mert visszaszorulását nem a túlzott halászat idézte elő.
Intézetünk, a szent istván egyetem halgazdálkodási tanszéke már több éve foglalkozik e problémával, s a degradált élőhelyek rehabilitációjában, a faj mesterséges szaporításában, illetve az alkalmas élőhelyek betelepítésében látja a negatív tendencia megfordításának esélyét. A tanszék munkaközösségének a Baross Pályázat (OMFB-BAROSS-4-2005-0037), a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program (NKFP-4/006/2004.), a Pázmány Péter program (RET-12/2005) és az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj pénzügyi támogatásával sikerült napjainkra kidolgoznia a faj mesterséges szaporításának és az ivadék felnevelésének megfelelő hatékonyságú módszereit.
Ezek eredményeként néhány kisebb tavunkat már mesterségesen szaporított állománnyal népesítettük be (Bátonyterenye-Maconka, Isaszeg, Rétimajor, Siófok, Kaposvár, Rákospalota). Legutóbbi akciónkkal a Balatont céloztuk meg: 2008. november 5-én Specziár András (MTA BLKI), Turcsányi Béla (Balatoni Halászati Zrt.), Demény Ferenc és Urbányi Béla (SZIE) közreműködésével 500 db jelölt, 20 dkg átlagsúlyú ivarérett egyedet helyeztünk ki az Eger-vízbe és a Lesence patakba, illetve a balatonedericsi strand nádasába. Akciónkat az évek óta folyó balatoni haljelölésekhez kapcsolódóan, a már meglévő adatbegyűjtési rendszerre alapozva hajtottuk végre. Reményeink szerint a befolyóvizekbe telepített anyahalak a számukra kedvező élőhelyen már az idén szaporodni fognak, és leúszó ivadékaik lassan ismét benépesítik a parti nádasokat.
Az anyahalak növekedéséről és vándorlási sajátosságairól is szeretnénk képet kapni, ezért arra kérjük a balatoni horgászokat és halászokat, hogy ha jelölt halat fognak, a hátúszó alatti ún. spagettijelnek a számát, a hal testhosszát és testtömegét (lehetőleg a halpéldány fényképével együtt) juttassák el a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (8237 Tihany, Pf. 35.) vagy a Balatoni Halászati Zrt. (8600 Siófok, Horgony u. 1.) címére. Az észleléseket elektronikus úton is be lehet jelenteni a haljel@t-online.hu címen.
A magyar mezőgazdaság évtizedek óta világszínvonalú alapanyagokat biztosít a hazai gasztronómiának. De vajon hogyan kerül a gondosan nevelt kacsa, a prémium minőségű borjú vagy a friss tanyasi csirke Budapest legjobb éttermeibe? Milyen út vezet a vidéki t...
Az arborétumok nemcsak tavasszal vagy ősszel nyújtanak maradandó élményt. Télen különleges hangulat lengi be őket, a hóval borított tájak pedig egyedülálló látványt nyújtanak. Magyarország számos lenyűgöző arborétuma télen is várja a természet szerelmesei...
Az előttünk álló hét időjárása változatos arcát mutatja majd, hiszen ködös, nyirkos és helyenként téli csapadékkal tarkított napok várnak ránk. Nézzük meg részletesen, mire számíthatunk!