A hazai halgazdasági termelés az ország északi és déli régióiban, valamint a Dunántúlon összpontosul. A folyók és a tavak mellett a nyilvántartás szerint közel huszonötezer hektár halastó szolgál haltenyésztésre. Az ország egyik legnagyobb halgazdasága a Hortobágyi Halgazdaság Zrt, ahol a Magyarország halastó területének több mint tizenöt százalékán történik halgazdálkodás. Évente mintegy kétszázmillió ponty és ötvenezer más fajú - busa, amur és harcsa hagyja el medencéket. A hazai halneveldék évi huszonkét-huszonnégyezer tonna halivadékot "állítanak elő", amit tavasszal telepítenek át az élővizekbe - a horogérett halak mennyisége pedig évi tizenhét-tizenkilencezer tonna.
A ponty mellett jelentős hányadot képvisel a pisztrángtenyésztés, központja Szilvásvárad, ahol élővizes medencében a múlt század elejétől szaporítják a szivárványos pisztrángot. Az ország legnagyobb termelőkapacitású pisztrángos halneveldéje mégis Vas megyében, Vaskeresztesen működik. A halneveldék között különlegességnek számít a szarvasi halgazdaság termálvízben nevelkedett afrikai harcsái, melyek szálkamentes húsa keresett termék.
Két hetente tartanak próbahalászatot a hortobágyi halastavakon
Hazánk nemzetközileg elismert halivadék előállító, ennek ellenére a keltetőkből kikerülő kishalak külföldi értékesítése nem jelentős. "A halneveldékbe kerülő ivadékokat Magyarországon tenyésztik. Saját ivadékkeltetőnk van Dinnyésen, az egyik legnagyobb, ilyen jellegű létesítmény az országban" - tájékoztat dr. Orosz József, a Haltermelők Országos Szövetségének (Haltermosz) elnöke. Az 1961 óta működő neveldéhez fűződik a hungarikumnak számító "Dinnyési Tükör" nevet viselő ponty kitenyésztése. "A világon huszonkét-huszonnégy elismert pontyfajta létezik, több csak Magyarországon őshonos."
A halgazdaságok viszonylag kevés támogatási lehetőséghez jutnak, az egyik legtöbb forrást nyújtó pályázat finanszírozása ebben az évben lejár. Az FVM által kiírt, Agrár-környezetgazdálkodási pályázat vizes élőhely célprogramjának megszűnésével a gazdák hektáronként kétszáz eurótól esnek el. S bár tavaly ősszel az Európai Bizottság jóváhagyta az operatív programot a magyar halászat számára, konkrét pályázati kiírás az óta nem került ki. A programhoz az Európai Halászati Alap (EFF) közel negyvenhétmillió euró forrást biztosít, amiből a gyorsabb felzárkóztatásra szoruló, azaz konvergenciarégiók számára több mint harmincnégymillió eurót különítettek el. Erre pályázhatnak az Észak-Alföld régió, az Észak-Magyarország régió, a Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régió, valamint a Nyugat- és Közép-Dunántúl régió gazdaságai. Dr. Orosz József szerint legkorábban nyárra, júniusra várható az első pályázat megjelenése, amit az EFF finanszíroz.
A halastavak lakóinak takarmányozása részben természetes, részben mesterséges úton történik. A természetes táplálék mennyiségét nagymértékben a tó előkészítési munkák (leszárítás, fenéktalaj művelés, trágyázás stb.) határozzák meg. Mesterséges, kiegészítő takarmányozásukra állati fehérjéket, búzát, kukoricát és egyéb növényeket használnak fel szárított, darált és granulátum formában, melyeket a hazai takarmány előállítók készítenek.
Dr. Orosz József a pénzügyi válsággal kapcsolatban elmondta: mivel a magyar halfogyasztási kultúra eltér az európaitól (értsd, a magyarok csak karácsonykor és húsvétkor esznek halat) így az eladási adatokon még nem érződik a válság hatása.
