Ilyenek pl. a fagytűrése, melyet jelentősen befolyásol egy-egy faj és fajta téli mélynyugalmi időszak hosszúsága. Amennyiben az előélete folyamán (előző évi termesztési viszonyok) kielégítően és harmonikusan tudott táplálkozni, - elegendő tápanyag és víz állt a rendelkezésére, és a hő-összeg is kielégítő, a növényvédelem eredményes volt, - úgy fel tudott készülni az őszi- és a téli lehűlésre. Ha azonban a mélynyugalmi állapotot egy átmeneti enyhülés váltja fel, - ilyen az elmúlt hetekben bekövetkezett, - majd ismételt jelentős lehűlés követi, lehetnek akár jelentős mértékűek is a kedvezőtlen hatások. A kajszi- és őszibarack termesztésünkben gyakoriak az ilyen változékony meteorológiai viszonyokra a kedvezőtlen reakciók. Ilyenkor elsősorban a termőrügyek károsodnak.

Súlyosbítja a helyzetet, ha közben ónos esők is bekövetkeznek, és ezek hosszabb időre, - több napra elzárják a termőrügyektől a levegőt. Érzékenyebb szőlőfajtáinknál a fő-rügy károsodását okozhatják, melyek a terméskezdeményeket tartalmazzák. Ezekről a metszések előtti rügyvizsgálatok adnak tájékoztatást. A metszések időzítésével tudunk a bekövetkezett károkra válaszolni. Azok a termelők, akiknek a metszési munkák elvégzése nem valósítható meg 1-2 hét alatt, már eleve több rügy meghagyásával metszenek, melyet fakadás- és terméskötődés után korrigálnak.
Az almatermésűek esetében is előfordulnak az edény-nyalábok fagykárosodásai. Azokban az esetekben, amikor a kedvezőtlen feltételek következtében nem tudnak időben beérni az éves hajtások, gyakran a lombhullás is késik, előfordul, hogy tavasszal fejeződik be. Ilyen szélsőséges esetekben meg kell vizsgálni a rügyek alapi részét, hogy az állapotukról meggyőződjünk. Amennyiben károsodtak – ezt elszíneződéssel jelzik a rügyalapi szövetekben, - Frigocur felhasználásával segíthetünk károsodott edény-nyalábok regenerá-lódásában. A Frigocur adagolásához kérjük ki gyakorlati szakemberek véleményét, szaktanácsát.
Amennyiben az említett károsodás jelentős, ezt vegyük figyelembe a metszés végrehajtásakor.
A károsodott rügyalapok arányában a termésszabályozást már a metszésnél befolyásolhatjuk, amennyiben a termőrügyekből többet hagyunk meg, hogy a fagysérülés miatti kiesést ellensúlyozzuk.
Gyakran halljuk, olvassuk, hogy a tél milyen sok károsító szervezetet elpusztított. Ezek azonban soha sem olyan mértékűek, hogy valamely károsító lényegesen veszítsen jelentőségéből. A mi éghajlati viszonyaink alatt kialakult károsító-együttes a teleinkhez is igyekezett alkalmazkodni. Amelyiknek ez nem sikerült, azzal nem is találkozunk. Helyüket elfoglalták mások, - esetleg még veszélyesebbek is. Egyre szélesebb körben ismert a különböző gyümölcskárosító lepkefajok elleni védekezés a légtértelítéses módszerrel. Az első próbálkozások alkalmával előfordult, hogy a 2-3 nemzedékes almamoly helyét elfoglalta egy másik, - több nemzedékes faj,- a keleti gyümölcsmoly. Tehát a károsodás mégis bekövetkezett. Ekkor a légtértelítést kibővítették erre a fajra is. A gondok ezzel enyhültek, de az eddig alig ismert károsítók közül kezd egyre nagyobb egyedszámmal jelentkezni az almamag-moly, és a galagonya bogyómoly az így kezelt területeken. Tehát ismét a természet az erősebb. Hogy a vegetáció idején kevesebb gondunk legyen, a tavaszi munkák sorába illesszük be a vegyszerek nélkül elvégezhető kéregápolást, tősarjazást a tavaszi lemosó permetezések előtt. E munkával számtalan károsítót pusztítunk el, vagy tesszük hozzáférhetővé a permetlé számára, de közben vigyázzunk, hogy e munkával ne okozzunk sérüléseket, mert ez fertőzések számára nyit kaput. A természetes ellenségek megkímélését, pl. madár-oduk kihelyezésével, és a vegyi védekezések esetén olyan növényvédő szerek megválasztásával, melyek nem ártalmasak ingyenes segítőtársaink számára.
A télvégi lemosó permetezéseket ne siessük el. Vannak károsítók, pl. a körte-levélbolha melyek a védett telelő helyükről nem sietnek előjönni. A piros gyümölcsfa-takácsatka telelő tojásai nyár végétől ott vannak. Ha rügypattanáskor, vagy rügyfakadáskor pl. Agrol plussz-szal akarjuk az ellenük való védekezést elvégezni, hektáronként 30-60 liter felhasználásával 1000-2000 liter vízzel juttathatjuk ki. Gyakori, hogy a lemosó permetezések idején szűnni nem akaró heves szél fúj, gyakran egy hétig, vagy tovább is. Ilyenkor megfelelő fedést nem tudunk elérni a permetlével. Mindig maradnak a szélárnyékos helyek, vagyis bőven maradnak túlélők. Ha az atkák keléséig ezt elhalasztjuk, 3-5 liter hektáronkénti felhasznált mennyiséggel eredményesebbek, - sőt költségkímélőbbek is lehetünk, mert erre az időre rendszerint permetezésre alkalmas szélcsendes idő következik. Ugyanekkor a már kelés előtt álló, a tojásokban kifejlett lárvák érzékenyebbek arra, ha a tojást az olaj a levegőtől elzárja, ezzel a kelés előtt elpusztítjuk az atkanépességet. Ekkorra már a levéltetvek is kikeltek, vagy kelésben vannak, e kezelés rájuk is hatásosabb. Ha az ültetvény előéletében figyelemre méltó volt a lisztharmat, vagy más gombabetegségek jelenléte, akkor használjunk olajos réz és kéntartalmú lemosó szert, pl. az Olajos rézkén-t, vagy Vegesol eReS-t. De ha olyan gyümölcsfajunk van, melyet a lisztharmat nem bánt, akkor a kénmentes Vegesol –R használható, illetve más, hasonló összetételű készítmények alkalmazhatók.
Bármilyen készítményt választunk, figyelmesen olvassuk el a csomagoláson levő címke előírásait, és ezt tartsuk is be mert azon minden fontos tudnivaló megtalálható.

Forrás: Eu-info