Gyepnövények kedveltségének és néhány minőségi paraméterének összefüggése, Relationship between the preference of animals for ce

Relationship between the preference of animals for certain grass species

and their quality parameters

Summary

The Department of Grassland Management of the Faculty of Agricultural Sciences of Szent lstván Univesity carried out comprehensive surveys under the leadership of Professor Zoltán Barcsák to examine the popularity of various species of grasses and legumes in grasslands. Since 1978, a large number of experiments have been carried out with various species of animals. In this study, data originating from the Boldva area are, evaluated, where grazing experiments were carried out with Hereford F₁ cattle, and where the most detailed data of all the experiments were obtained. The aim of the research was to evaluate the data from new aspects to find an explanation of the preferences of animals, published earlier, with the help of regression analysis.

The results of the regression analysis show that the grazing behaviour of animals is affected by various factors, which differ for different species. In the case of the most popular plants some characteristics, show a close relationship with the popularity of the plants: the fibre content and digestibility of the plant, and the ratio of fibres and proteins in the plant. These characteristics are in linear relationship with the change in phenological phase, i. c. with the aging of the plants. In the case of non-preferred species, grazing behaviour cannot be explained reliably by the characteristics examined.

Bevezetés és irodalmi áttekintés

Az állattartásban a költségeknek közel kétharmadát a takarmányozási költségek teszik ki. Könnyen belátható, milyen fontos az alaptakarmányok minősége a kérődző állatok tartásában. A különböző állatfajok azonban eltérő követelményeket támasztanak a legelőn termő takarmánnyal szemben.

Ha a legelő állatoknak lehetőséguk van rá, akkor válogatva legelnek. Különböző fajokat más-más rnennyiségben fogyasztanak, illetve bizonyos fajokat egyáltalán nem legelnek le. Milimonka et al. (1998) kísérletekkel bizonyították, hogy azon a legelősza­kaszon válogattak nagyobb mértékben az állatok, ahol több volt a rendelkezésre álló takarmány. Schlitz és Schnyder (1998) a takarmány térbeli heterogenitása és az állatok takarmányfogyasztása közötti osszefüggést vizsgálva megállapította, hogy a legelő álla­tok bőséges takarmánykínálat mellett a takarmány 50%-át nem legelték le. Szűkös takar­mánykínálat esetén az eredmények szerint csak kb. 10 %-ot nem fogyasztottak el. Ivins (1952) véleménye szerint az ízletesség létesít kapcsolatot az állat és a legelő között. Megítélése szerint az ízletesség fontosabb, mint a tápérték.

A legelési viselkedés vizsgálatánál nagyon fontos kérdés, hogy milyen tényezők be­folyásolják azt. Voisin (1968) szerint az íz, az illat és a látvány, valamint az állati ösztön azok a faktorok, amelyek vezérlik az állatokat a kü1önböző növények kiválasztásakor. Több szerző megállapította, hogy a juhok az édes és a savanyú ízeket részesítik előny­ben (Goatscher és Church 1970, Szahó 1979, 1981, Herold és favor 1984). Az egyes növények közötti választást Bell et al. (1979) szerint az illat befolyásolja leginkább.

A szakirodalomban nagyon különböző, esetenként egymásnak ellentmondó vélemé­nyeket találunk a növények ízletességének, kedveltségének befolyásoló tényezőiről. Ez érthető is, hiszen sok tényező, a növényeknek és a környezetnek sok tulajdonsága szóba jöhet. Ezért is fontos, hogy a közölt eredmények értelmezésekor vegyük figyelembe, milyen ökológiai körülmények között történtek a vizsgálatok. A magyarországi legelők adottságaitól nagyon eltérő helyeken született eredményeket csak bizonyos tényezőknél lehet összehasonlítási alapnak tekinteni.

Brouwer (1962) szerint nagyon fontos szerepe van az ízletességben annak is, milyen mennyiségben állnak rendelkezésre az egyes növényfajok a legelőn. Hangsú1yozza továbbá a növények fejlődési stádiumának jelentős befolyását a kedveltségre. Ivins (1952) is megerősíti a növények fejlődési fázisának szerepét az ízletességben. Meg­állapította, hogy a füvek ízletessége a vegetációs idő során változik. A változás olyan nagy mértékű, hogy az első helyről az utolsóra is kerülhet ugyanaz a növény. Vannak olyan növények, amelyeket bármikor szívesen legelnek a szarvasmarhák, de vannak olyanok is, amelyek ízletessége nagyon változó. Mindezek alapjan ízletességi indexet képezett. Ennek nyomán Magyarországon is kialakították az úgynevezett kedveltségi indexet (Horváth et al. 1984). A számítás során a növény szagát, az ember által megál­lapított ízét és az ízletességet leginkább csökkentő tényezőt veszik figyelembe.

A gyepnövények ízletességét befolyásoló tényezők hatását néhány szerző összefüg­gésvizsgálatokkal is alátámasztotta. Milimonka et al. (1998) szerint a húshasznú anyate­henek a 26-28% ADF és 16-20% nyersfehérje-tartalmú takarmányt részesítették előny­ben. Schlitz és Schnyder (1998) megállapítása szerint a takarmányfogyasztás csak akkor van igazolható összefüggésben a takarmány nitrogén- és NDF-tartalmával, ha takarmány­túlkínálat van.

A nemzetközi szakirodalomban még sok egyéb tényező (növénymagasság, legelte­tési mód, trágyázás, a takarmányminőség egyes összetevői stb.) hatásáról lehet olvasni, melyek ismertetésétől eltekintünk.

A gödöllői kutatók által 1978 óta folytatott legeltetési kisérletek elsősorban egyes pázsitfű- és pillangósvirágú fajok ízletességének, kedveltségi sorrendjének egyfajú tele­pítéssel történő megállapítására irányultak. A kísérletek eredményei a korábbi publiká­ciók és konferenciákon elhangzott előadások alapján a szakmai közvélemény előtt ismertnek tekinthetők. A legeltetési kisérletek során azonban olyan adatgyüjtés is történt, arnelynek eredményeként a kialakult ízletességi sorrend magyarázatára is kísérletet tehe­tünk. A vizsgált adatok számítógépes feldolgozása, biometriai módszerekkel, regresz­sziós analízissel történő kiértékelése lehetőséget nyújt az adatok új fajta elemzésére. Ebben a dolgozatban az összefüggés-vizsgálatok eredményeit emeljük ki, elemezzük részletesebben. Dolgozatunkkal ahhoz kivánunk hozzájárulni, hogy a legelő állatok válogatási viselkedését, egyes pázsitfű- és pillangósvirágú gyepalkotók kedveltségét magyarázó, befolyásoló tényezők köre bővüljön, és a takarmányminőség befolyásoló szerepe néhány tulajdonság esetében konkretizálódjon.

 

Anyag és módszer

 

A legeltetési kísérleteket 1978-tól Dr. Barcsák Zoltán irányításával végezték az akkori nevén (Gödöllői Agrártudományi Egyetem, ma Szent lstván Egyetern Gyepgazdálkodási Tanszékének dolgozói. A mostani értékeléshez felhasznált adatok a Boldván, 1978—1980 között h reford—magyartarka F1 fajtájú tehenekkel lefolytatott kisérletekből származnak.

A legeltetési kisérlet során 1978 őszén, Sajó-völgyi öntéstalajon telepített, 200 m hosszú és 21 m széles parcellákon tisztán vetett gyepnövényfajokat vizsgáltunk. A fajok megnevezése és egyben a parcellák egymás melletti helyzete az 1. táb!ázatban olvas­ható. A legelési viselkedés, a növényfajok közötti válogatás megfigyelése minden idő­szakban négy napon keresztül folyt, az első és az utolsó nap eredményeit nem vettük figyelembe a kíértékelésnél. A megfigyelést az első növedékben hat héten keresztül végeztük, május 4-étől június 10-éig, melyből az 1. táblázatban láthatóan hetenként két nap adatait értékeltük ki. A legelő állatállomány száz darab tehénből állt, melyek közül tíz jelölt (jól láthatóan felpántlikázott) állat megfigyelese történt meg. A legeltetési idő mindennap délelőtt és délután 3-3 óra volt, délelőtt 7 órától, délután pedig 3 órától kezdődően, mindíg a hűvösebb napszakban. A megfigyelők a harapások számát táblázat alapján — melyet a 2. táblázat szemléltet — növényfajonként (parcellánként) rögzítették, és félóránkénti intervallumban a legeltetés intenzitásának megállapítása céljából újabb és újabb sort kezdtek. Az ilyen módon rögzített adatokat a feldolgozás során összesítet­ték. A tíz megjelölt állatnak egy-egy ,,számlá1ója” volt, akik a parcellánkénti harapás­számot rögzítették. Ötven harapás egy vonást jelentett, de ha az állat közben másik par­cellára ment, akkor a ,,töredék harapást” számmal beírták a megfelelő helyre. Az egész állatcsoport a megfigyeltekkel együtt legelt, napi adagoló legeltetéssel. A legeltetési időn kívül az állatok karámban tartózkodtak, és csak a legelt füvet kapták. Az 1. táblázatban közölt adatok a tíz jelölt állat megfigyelésének átlagaiból származnak.

Az egy óra alatti átlagos harapásszám alapján állt össze az első gyepnövedékben vizsgált fajok kedveltségi rangsora.

I. táblázat. Különböző gyepnövények kedveltségi

vizsgálatának eredményei a harapásszám alapján az első növedékben

(Boldva, 1980. V. 4.-VI. 10.)

	A legeltetési idő egy órája alatti átlagos harapásszám (1)
	V.4-5.	V. 12-13.	V. 19-20.	V. 26-27.	V1.2-3.	VL.9-10.	A hat időpont átlaga (2)
Trifolium repens	18	143	174	136	169	260	150
Festuca pratensis	85	240	60	154	35	55	105
Lolium perenne	87	242	174	282	268	172	204
Festuca arundinacea	26	92	40	29	36	40	44
Bromus inermis	62	205	354	353	136	54	192
Phalaris arundinacea	28	32	47	75	194	112	81
Dactylis glomerata	173	160	212	74	Hirdetés Megosztás: Social oldalaink: Keresés Keresett kifejezés Lexikon Intézmények Növényfajták Növényvédő szerek Szakszótár Törvény, rendelet papucs 1. Fedeztetéskor a kanca hátulsó patáira erősített... Bővebben kosok takarmányozása és tartása a tenyészidőszakon kívül tk. életfenntartó takarmá... Bővebben bankkivonat a vállalatok részére küldött értesítés, amelyben a... Bővebben Ezek is érdekelhetnek Hirdetés Bio sertéstartás és GMO mentes hús: a természetes sertéshús ... 2024/10/14 Az egészséges, természetes forrásból származó élelmiszerek iránti igény egyre nagyobb, és ezzel együtt nő az érdeklődés a bio gazdálkodás iránt is. A bio sertéstartás nemcsak az állatok jóllétét helyezi előtérbe, hanem azt is garantálja, hogy a fogyasztók... Tovább olvasom A "háztáji" tápok minőségéről 2023/11/29 A takarmányozás közismerten az állati eredetű termékek előállításának legkényesebb területe. Az állatok szervezete egyetlen más környezeti hatásra sem válaszol oly hirtelen és olyan átható erővel, mint a takarmányozásban beálló minőségi változásokra. Ráad... Tovább olvasom Márton-nap - ezeket a történeteket biztosan nem ismered! 2023/10/31 Márton-nap, lúd, újbor, mi köti össze ezeket a látszólag teljesen különböző fogalmakat? Szent Márton, Gallia nemzeti szentje, Pannóniában Sabaria városában született 316-ban, vagy 317-ben. A középkor legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virág... Tovább olvasom További bejegyzések Sütikezelés Mi és a partnereink információkat – például sütiket – tárolunk egy eszközön vagy hozzáférünk az eszközön tárolt információkhoz, és személyes adatokat – például egyedi azonosítókat és az eszköz által küldött alapvető információkat – kezelünk személyre szabott hirdetések és tartalom nyújtásához, hirdetés- és tartalomméréshez, nézettségi adatok gyűjtéséhez, valamint termékek kifejlesztéséhez és a termékek javításához. Az Ön engedélyével mi és a partnereink eszközleolvasásos módszerrel szerzett pontos geolokációs adatokat és azonosítási információkat is felhasználhatunk. A megfelelő helyre kattintva hozzájárulhat ahhoz, hogy mi és a partnereink a fent leírtak szerint adatkezelést végezzünk. Másik lehetőségként a megfelelő helyre kattintva a hozzájárulás megadása előtt részletesebb információkhoz juthat, és megváltoztathatja beállításait. Felhívjuk figyelmét, hogy személyes adatainak bizonyos kezeléséhez nem feltétlenül szükséges az Ön hozzájárulása, de jogában áll tiltakozni az ilyen jellegű adatkezelés ellen. A beállításai csak erre a weboldalra érvényesek. Erre a webhelyre visszatérve vagy az adatvédelmi szabályzatunk segítségével bármikor megváltoztathatja a beállításait. bővebben Szükséges Mindig engedélyezve Statisztika EngedélyezveKikapcsolva Hirdetés és marketing EngedélyezveKikapcsolva Személyre szabás EngedélyezveKikapcsolva Mentés és elfogadás A weboldal sütiket használ A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. A cookie-kat és hasonló technológiákat a következők elősegítésére használjuk: Tartalmak szolgáltatása és fejlesztése a jobb felhasználói élmény elérése érdekében Biztonságosabb használat lehetővé tétele a sütikből az általunk kapott adatok felhasználásával. A Weblap termékeinek szolgáltatása és jobbá tétele a profillal rendelkezők számára Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk, vagy a beállítások résznél ki lehet kapcsolni a használatukat. Partner adatvédelem: Google adatvédelmi irányelvei és feltételei Ha engedélyezed a sütiket Jobban személyre tudjuk majd szabni a weboldal funkcióit. Ez nem érinti a termékeink funkcióit. Cookie-k használatával más vállalatok adatokhoz jutnak majd rólad. Ha nem engedélyezed a sütiket Előfordulhat, hogy a weblap egyes funkciói nem fognak megfelelően működni. A cookie-k szabályozása a böngésző beállításaival A böngésződ vagy az eszközöd is kínálhat olyan beállításokat, amelyek segítségével eldöntheted, hogy be legyenek-e állítva a böngészőhöz cookie-k, illetve törölheted őket. Ezek a lehetőségek böngészőnként eltérnek, és fejlesztőik mind a rendelkezésre álló beállításokat, mind azok működését bármikor megváltoztathatják. 2020. október 5-i állapot szerint az alábbi hivatkozásokon találhatsz további információt a népszerű böngészőkben kínált beállítási lehetőségekről. A Facebook-termékek egy bizonyos része esetleg nem működik megfelelően, ha letiltottad a böngészőkben a cookie-kat. Fontos tudni, hogy ezek a beállítási lehetőségek eltérnek a Facebook által kínált beállítási lehetőségektől. Google Chrome Internet Explorer Firefox Safari Safari Mobile Opera Sütik engedélyezése Süti beállítások