Az utolsó jelentős gyapjaslepke (Lymantria dispar) invázió Magyarországon 2019-ben történt, amikor a hernyók mintegy 100 hektárnyi területen rágták le a bükkfák leveleit. Korábbi komolyabb inváziók 2004-ben és 2005-ben voltak, amikor 110 ezer illetve 280 ezer hektárnyi területet érintettek.
A gyapjaslepke 8-10 évente ismétlődő tömegszaporodása jelentős terhet ró az erdeinkre. Tekintettel arra, hogy már hat év telt el a legutóbbi invázó óta, hamarosan fel kell készülnünk egy újabbra. Ezek a rovarok bármilyen gyümölcsfát és növényt képesek megrongálni a rágásukkal, éppen ezért érdemes elolvasnotok szakértőnk remek írását, mivel a védekezési módokat is megosztja veletek!
A gyapjaslepke megjelenése
A gyapjaslepke általában 8-10 évente szaporodik, és ezen időszakban a hernyóik rendkívül nagy tömegben jelennek meg. Ha valaki megáll a hernyók által sújtott erdőben vagy annak egy csendes peremén, hallhatja a folyamatos percegést, amit a kártevők rágása okoz. Mindent lecsupaszítanak, ami az útjukba kerül, legyen az fa, bokor, vagy bármilyen növény. A gyapjaslepke Európában őshonos faj, így természetesen Magyarországon is nagy számmal megtalálhatók.
A tömeges szaporodás természetes folyamat, de az egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb időjárás - főleg a melegebb idő - csak hozzájárul az invazív jellegű szaporodáshoz. A gyapjaslepke tömeges szaporodása 2-3 év elteltével magától összeomlik a táplálékhiánynak és a saját kórokozóiknak köszönhetően, valamint az őket fogyasztó rovarok miatt.Amikor gyapjaslepke invázió várható, akkor más, gyapjaslepkével táplálkozó rovarokból is több fog megjelenni.
Gyapjaslepke - A gyümölcsfákat és a díszfákat is nagyon kedveli
A gyapjaslepke legkedveltebb táplálékai a különböző tölgy-, illetve bükkfajok, de a tömegszaporodás esetében bármilyen növényt – még a tűlevelűeket is – károsíthat a rágásával. Nem ritka az sem, hogy kerti haszon-, illetve dísznövényeken és cserjéken telepszik meg, de előfordul, hogy almatermésű, csonthéjas, és héjas termésű gyümölcsfákon, valamint a szőlőn is megjelenik, tehát egyáltalán nem válogat.
A gyapjaslepkék által megrágott fák nem szenvednek maradandó károsodást, ugyanis a tavaszi-nyár eleji rágások után a fák újra kihajtanak, és ősszel általában már csak szakemberek szokták felfedezni a korábbi rágások nyomait. Az viszont előfordulhat, hogy bizonyos fák gyengébb egyedei elpusztulnak az évente ismétlődő rágások miatt.
Gyapjaslepke - Az emberi bőrön allergiás reakciót válthat ki
A gyapjaslepke hernyókat borító erős szőr az emberi bőrrel érintkezve allergiás reakciót válthat ki. Viszkető bőrpírt és hólyagokat is okozhat, amely ritkán orvosi segítségre is szorulhat, ezért ajánlott elkerülni a gyapjaslepke hernyókkal való érintkezést! Az allergiás bőrtünetek általában a hernyóval való érintkezés után 8-12 órával jelentkezhetnek. A következő oldalon megosztom veletek a legjobb védekezési módokat, érdemes lapozni egyet!
