Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.
Az élesztők két közös tulajdonsága, hogy csak egyszerű cukrokat tudnak energiaforrásként felhasználni, valamint hogy fakultatív anaerob szervezetek – utóbbi körülményre még visszatérünk jelen írás keretein belül. Mindhárom fent említett élesztőfaj képes a glukóz bontására, a Kluyveromyces m. emellett laktózt, a Candida u. pedig xilózt is képes felhasználni. Az élesztők lehetőség szerint az aerob anyagcsere-útvonalat választják: a glikolízis, citrátkör (Szentgyörgyi–Krebs-ciklus) és terminális oxidáció útján a cukrokból energiaképződés mellett szén-dioxidot és vizet állítanak elő. Oxigénhiányos környezetben azonban képesek a glikolízis után egy alternatív lebontási utat használni, amely energetikailag sokkal kedvezőtlenebb az élesztősejt szempontjából, és anyagcsere-végtermékként etilalkohol képződik (ezt a tulajdonságukat használjuk ki pl. a bor- és sörkészítésnél). [Reed et Nagodawithana. 1991. Yeast technology (2nd ed.), Van Nostrand Reinhold, New York ]
Jelen cikkünkben a fentebb említett három élesztőfaj közül kifejezetten csak a Saccharomyces cerevisiae fajra, illetve az abból készített takarmányélesztőkre összpontosítunk. Ezen takarmányélesztők ismét három csoportba sorolhatók:
(1) kommersz sörélesztők,
(2) élősejtes élesztőkészítmények és
(3) élesztőkultúra.
Közülük a kommersz sörélesztőkkel most nem kívánunk foglalkozni: célunk az élősejtes élesztőkészítmények és az élesztőkultúra összehasonlítása.
Elterjedt, de egyáltalán nem bizonyított vélekedés, hogy az élősejtes készítmények hatása lényegesen jobb lenne, mint az élő, illetve életképes sejteket, csírákat nem tartalmazó élesztőkultúráé. Ez a vélemény azon az elképzelésen alapul, hogy az élősejtes készítmények feltételezett oxigénfogyasztása hatással lenne a bendőben lezajló folyamatokra. Több vizsgálat is bebizonyította, hogy az élősejtes készítményekben az élesztősejtek a készítmény csomagolásának felbontása után, a takarmányba keverve rendkívül gyorsan elpusztulnak. Szintén bizonyított, hogy a bendőbeli körülmények kifejezetten gátló hatással vannak az élesztősejtek működésére: az élesztők élettevékenysége a bendőbe kerülve 8 órán belül gyakorlatilag megszűnik, az élő sejtek száma mintegy 67%-kal csökken, 24 óra múlva 96%-uk már elpusztul. Tehát a mesterségesen bevitt élesztősejtek nem szaporodnak a bendőflórán belül, épp ellenkezőleg: gyorsan elpusztulnak a még élő sejtek is. Az sem megmagyarázható, hogy a takarmány útján bevitt csekély mennyiségű élesztősejt élettevékenysége miképp gyakorolhatna bármilyen kimutatható hatást a nagyságrendekkel nagyobb méretű természetes flórára és faunára. [Ingledew et Jones. 1982. Review, Diamond V Mills]
Az Egyesült Államokban 2002. decembere és 2003. márciusa között egy 8.300 létszámú HF tehenészetben összehasonlították a DIAMOND V XP (gyártó: Diamond V Mills, Inc., Cedar Rapids, Iowa) élesztőkultúra és a YEA-SACC1026 (gyártó: Alltech, Inc., Nicholasville, Kentucky) élősejtes készítmény hatását az üzemgazdaságilag releváns változókra. A kísérlet során a gyártók által javasolt adagolásban etették mindkét takarmánykiegészítőt. A Yea-Sacc etetése tendenciaszerűen magasabb (0,7%) napi szárazanyag-felvételt eredményezett, míg a Diamond etetése szignifikánsan (p < 0,01) magasabb napi tejhozamot (2,15%) hozott létre. Értelemszerűen a takarmányhasznosítás is jobb volt a Diamond esetében (5% eltérés), de ez az érték statisztikai szempontból csak tendenciaszerű. [U.S. Dairy Field Study. 2003. Report# DA222.]
Monogasztrikus állatok esetében az élesztőkultúra jelentős fitázaktivitása kaphat fontos szerepet. A Diamond V élesztőkultúra fitázaktivitása a magas fitáttartalmú takarmányok esetében a szervetlen takarmányfoszfátok etetésének mérséklése mellett, többek között a takarmány pufferkapacitásának csökkenése miatt kedvező gazdasági eredményeket biztosít: ezt többek között termelő üzemekben végzett pulykakísérletek is igazolták [Thayer et Jackson. 1975. Improving Phytate Phosphorus Utilization, Bulletin MP-94, Oklahoma State University]. Az egyes takarmányélesztőket összehasonlítva megállapítható, hogy a Diamond V élesztőkultúra fitázaktivitása magasabb, mint az élősejtes készítményekben mérhető érték. [Yeast Culture Laboratory Research Report 1991-1. 1991. Phytase Activity in Yeast Culture, Report# LA002].
A takarmányok granulálása során a hőstressz miatt az élősejtes készítményekben található élesztők elpusztulnak. A Diamond V élesztőkultúra hatását a hőstressz nem befolyásolja. Lactobacillus casei baktériumok fejlődésére az élesztőkultúra az autoklávban történő hőkezelés után is lényegesen nagyobb serkentő hatást fejt ki, mint az egyéb élesztők; egyébként az élesztőkultúra serkentő hatása hőkezelés nélkül is nagyobb, mint az élősejtes készítményeké. Az is megállapítható, hogy a hőstressz az élesztőkultúrának a Lactobacillus baktériumokra gyakorolt hatása szempontjából csak enyhe tendenciaszerű hatáscsökkenést vált ki. Ezért granulált takarmányokban az élesztőkultúra esetében gyakorlatilag ugyanazzal a hatáserősséggel lehet számolni, mint a dercésen etetett takarmányokban történő alkalmazásakor [Stone. 1998. Yeast Products in the Feed Industry, Diamond V Mills, Cedar Rapids].
Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!
Forrás: Agrárágazat
